2008. október 27., hétfő

A legütősebb revizori kérdések

Az adóhivatal ellenőreinek vannak kedvenc kérdései, amelyek számukra olyanok, mint römipartiban a jollyjoker. Amennyiben az adózó egyedül megy be nyilatkozni a hivatalba az egyébként is idegileg fokozott állapotban minél több kérdésre szeretne (sokszor kényszeresen) becsülettel válaszolni, mert ugye így tanítottak minket a szüleink.

De sajnos az azonnali válaszoknak megvan a böjtje, ráadásul úgy, hogy a revizori találkozóról "boldogan" távozik a cégvezető, mert a revizor biztosította, hogy semmi gond nem lesz és jól tette, hogy nem hozzta el az ügyvédjét.

Ezt követően egyszercsak kap egy jegyzőkönyvet (általában postán konfrontáció kerülés céljából), ami már nem annyira boldogító, sőt első pillanatban fel sem fogható a döbbenettől szólni sem tudó cégvezető számára. Ekkor jön a kérdés, hogy egyezkedjünk-e a revizorral, vagy forduljunk adótanácsadóhoz, ügyvédhez. A történet további elgondolását Önre bízom, de a revizorral történő egyezkedést nem ajánlom (tapasztalatom alapján az esetek legkisebb arányában vezet eredményre), ahogy azt sem ajánlom, hogy egyedül menjen be az adóhivatalba.

De melyek is azok a leggyakoribb kérdések, amelyre feltétele esetén ha válaszol semmi jóra nem számíthat? Ezekre a kérdésekre jó válasz hirtelen, számítások nélkül nem adható. Ezenkívül ami a nehézség, hogy amennyiben szinte bármilyen választ adunk abból mindig kihozható valami más probléma. És minden szakmában találhatók ilyen adózási keresztkérdések, legyen szó akár építőiparról, informatikáról, cipész vagy lovász mesterségről, tanácsadásról...

A kérdések olvasásakor gondolja magát abba, a helyzetbe, hogy a revizor teszi fel ezeket a kérdéseket. Ön válaszolna?

- Mekkora nyereséggel dolgozik?

- Mennyi nyeresége van egy kabát/nadrág/füstölő/dobozos tréning/számítógép... eladásán?

- Mekkora költséggel dolgozik az árbevételhez viszonyítva?

- Mekkora a nyeresége az árbevételhez viszonyítva?

- Mennyi a nyereséghányad mutatója?

....

Ezekre a kérdésekre hasraütésszerűen adott válaszokat nem szabad adni!!!

Ugyanis ha azt nyilatkozzuk, hogy a nyereségünk árbevételhez viszonyított aránya például 30%, akkor 100 egység árbevétel esetén 30 egység nyereségnek kellene lenni. Ebben az esetben, tegyük fel, hogy a könyvekben 10 egység a nyereség, ekkor ez a revizor számára azt jelenti, hogy vagy nyereségeltitkolás van, tehát 90 egység költségre 128,5 egység lenne a bevétel így 38,5 egység árbevétel eltitkolás van, vagy túlzott költségelszámolás, tehát 20 egység költség nem valós. És mint tudjuk az adóhivatali becslési eljárás esetén a bizonyítási eljárás megfordul.

Feladat: Tegye fel saját magának ezeket a kérdéseket, írja le egy papírra, majd kérdezze meg könyvelőjét az értékekről. Tipikus pszichológiai hatás, hogy sok cégvezető túl pozitívra állítja be ezeket az értékeket, a könyvviteléhez viszonyítva, ahol sok esetben akár veszteséges vagy minimális nyereséggel számol.

- hány ampulla nyugtatót használ egy átlagos kutya altatásához?

- hány négyzetméter anyagot használ, egy ruha megvarrásához?

- az alapanyagokat mindig ugyanott szerzi be?

- mennyi időt vesz igénybe egy autó lemosása?

- egy flakon autómosó hány autó lemosására elegendő?

- 1 nap átlagosan hány számítógépet javít meg?

...

Ugyanúgy, mint az előző kérdésekre erre sem javasolok azonnali válaszokat.

Ez utóbbi kérdéscsoport két tényállás köré szerveződhet. Az egyik szerint több mint 50 %- az esélyünk arra, hogy a revizor megkereste azt az áruházat, szállítót... akitől a munkavégzéshez szükséges alapanyagainkat, eszközeinket beszerezzük. Amennyiben nála talál olyan számlákat amiket mi a könyvelésben nem szerepeltettünk, az a feltételezés, hogy ezen költségekhez kapcsolódó árbevételünket a bevallásunkban nem szerepeltettük (eltitkolt árbevétel).

Teljesen leegyszerűsítve egyéb korrekciós tényezőket figyelmen kívül hagyva egy példán keresztül 250 egység alapanyagból 50-et szerepeltettünk bevallásunkban. Ebből a tevékenységből bevallottan 150 egység árbevételünk származott (1/3 a költség), tehát ebből a tevékenységből az APEH álláspontja szerint 750 egység árbevételünknek kellett volna származnia, tehát 600 egységet nem vallottunk be.

Ön esetében fordult már elő, hogy nem állított be minden költségszámlát könyvelésébe, esetleg saját felhasználásra szánt vásárlásait cégesként tűntette fel ugyanabban az áruházban ahol a cég nevére is vásárolt?

És ez csak 2 kérdéskör volt az APEH mindennapi jól kidolgozott fegyverarzenáljából.

Azt pedig ne felejtse el, hogy egy megtett nyilatkozatot módosítani a legnehezebb feladat, ezért javasoljuk, ha az előző kérdésekre egyből válaszolt volna akkor mindenféleképpen keressen fel egy adóügyekben jártas ügyvédet lehetőleg adóhivatali cselekedetei előtt.

Önnek milyen tapasztalatai vannak egy adóellenőrzésen elhangzott kérdésekkel kapcsolatban? Ossza meg a többiekkel is, hogy mindenki tanulhasson belőle.



2008. október 8., szerda

Adójogi blogunk célja

Adójogi blogunk célja, hogy gyakorlati eseteket mutassunk be, a blogolvasók tanulságokat vonhassanak le az egyes esetekből és adózói építő "vita" alakuljon ki az egyes témakörökről. Oldalunk politikától mentes, nem kívánunk semmilyen gazdasági szereplőt negatív színben feltűntetni, szídni és ezt blogunk olvasóitól is elvárjuk. Kérjük az indulatoktól és személyeskedéstől mentes hozzászólásokat - ezért azok csak moderálást követően jelennek meg, melyet minél gyorsabban próbálunk elvégezni.

Mindent megteszünk, hogy hasznos és akár érdekes adózási információkkal gyarapítsuk bejegyzéseinket, ezért megköszönjük ha űrlap formában feltett rövid kérdéseinkre válaszolnak.
A Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda honlapja továbbra is az http://www.drvilmanyi.hu/ címen érhető el. Az ügyvédi iroda adójogi hírlevelében az egyes témákkal bővebben foglalkozunk, és értesítjük az új blogbejegyzésekről.

Főbb témáinkkal - melyek vállalkozásokat és magánszemélyeket is érintenek - a következő területeket biztosan érintjük: Vagyonosodási vizsgálat, Adóellenőrzés, Adóvégrehajtás, Csőd/Felszámolás, Hasznos adójogi tudnivalók.

Reméljük Önnek is segíteni tudunk, hasznos olvasást kíván a Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda vezetője:

Dr. Vilmányi Ágnes




és blogunk szerkesztője:

Kocsis Zoltán





2008. október 7., kedd

"Amikor visszanyal a só" avagy meggondolandó egymás felelőtlen feljelentgetése

Mai napig a vagyonosodási vizsgálatok elindulásának meghatározó eleme a bejelentés (egymás feljelentése), azaz az irigy szomszéd, a megsértett munkavállaló, volt házastárs, tehát a rosszakaró az adóhivatal részére küld egy levelet, hogy kezdjen vizsgálódni a hivatal. És erre Magyarországon elég sokan ráérnek. Az adatok tükrében 2006-ban: 3900 darab bejelentés történt az APEH-hoz, amely 2007-re megháromszorozódott összesen 10 700 bejelentés történt az előző évben, amely átlag idén is valószínűsíthető. Igaz ezen bejelentéseknek csak egy része irányul magánszemély ellen, de a szám az indított vagyonosodási vizsgálatok (tavaly 10 000 darab személyi jövedelemadó vizsgálatnál is több indult) tükrében is rendkívül magas.

A sokszor indokolatlan hangvételt megengedő nagy mennyiségű bejelentés okán és mivel számos esetben a feljelentőnél is lehet találni a bevallásában nem szerepeltetett jövedelmet ezért az adóhivatal most már a feljelentőt is vizsgál(hat)ja. Előfordult olyan eset, hogy munkavállaló jelentett fel munkaadóját azért mert nem volt teljes bérre bejelentve. Ebben az esetben az adóhivatal a munkavállaló részére is tett megállapítást, mert a "feketén" fizetett jövedelmet ő sem szerepeltette az adóbevallásában.

Az adóhivatal által közöltek szerint, egy vagyonosodási vizsgálatra szóló értesítőt attól még nem küldenek ki valaki részére, hogy ellene bejelentéssel éltek, hanem ezt megelőzi a feljelentett személyének előzetes adózási, vagyongyarapodási vizsgálata előzi meg, azaz a nyilvántartásokból követhető vagyonának gyarapodását (ingatlan, gépjármű, ajándékozás, cégalapítás...) állítják szembe bevallott jövedelmével és amennyiben ez előzetesen többnek mutatkozik csak abban az esetben küldik az értesítőt a kérdőívvel.