2008. október 7., kedd

"Amikor visszanyal a só" avagy meggondolandó egymás felelőtlen feljelentgetése

Mai napig a vagyonosodási vizsgálatok elindulásának meghatározó eleme a bejelentés (egymás feljelentése), azaz az irigy szomszéd, a megsértett munkavállaló, volt házastárs, tehát a rosszakaró az adóhivatal részére küld egy levelet, hogy kezdjen vizsgálódni a hivatal. És erre Magyarországon elég sokan ráérnek. Az adatok tükrében 2006-ban: 3900 darab bejelentés történt az APEH-hoz, amely 2007-re megháromszorozódott összesen 10 700 bejelentés történt az előző évben, amely átlag idén is valószínűsíthető. Igaz ezen bejelentéseknek csak egy része irányul magánszemély ellen, de a szám az indított vagyonosodási vizsgálatok (tavaly 10 000 darab személyi jövedelemadó vizsgálatnál is több indult) tükrében is rendkívül magas.

A sokszor indokolatlan hangvételt megengedő nagy mennyiségű bejelentés okán és mivel számos esetben a feljelentőnél is lehet találni a bevallásában nem szerepeltetett jövedelmet ezért az adóhivatal most már a feljelentőt is vizsgál(hat)ja. Előfordult olyan eset, hogy munkavállaló jelentett fel munkaadóját azért mert nem volt teljes bérre bejelentve. Ebben az esetben az adóhivatal a munkavállaló részére is tett megállapítást, mert a "feketén" fizetett jövedelmet ő sem szerepeltette az adóbevallásában.

Az adóhivatal által közöltek szerint, egy vagyonosodási vizsgálatra szóló értesítőt attól még nem küldenek ki valaki részére, hogy ellene bejelentéssel éltek, hanem ezt megelőzi a feljelentett személyének előzetes adózási, vagyongyarapodási vizsgálata előzi meg, azaz a nyilvántartásokból követhető vagyonának gyarapodását (ingatlan, gépjármű, ajándékozás, cégalapítás...) állítják szembe bevallott jövedelmével és amennyiben ez előzetesen többnek mutatkozik csak abban az esetben küldik az értesítőt a kérdőívvel.




Nincsenek megjegyzések: