2009. szeptember 21., hétfő

Adóamnesztia 2009 - Börtönbe kerülhet aki nem adózza le 10 %-al az offshore adóparadicsomban befektetett jövedelmét?

A Magyar Televizió (MTV) híradójában elhangzottak szerint (bejátszás 4’50’’ – 7’00’’ percig szól az „adóamnesztiáról”):
„Már csak év végéig lehet büntetlenül hazahozni a külföldre vitt jövedelmeket, addig él az adóamnesztia amivel csupán 10 %-ot kell fizetni.”
„Az adóamnesztia év végéig él utána aki lebukik akár börtönbüntetést is kaphat.”





Az hogy büntetlenül lehet hazahozni illetve, hogy akár börtön is járhat azért, mert valaki adóparadicsomban tartja és kamatoztatja a pénzét, önmagában enyhén szólva is óriási túlzás.
Ilyen jogszabály nincs és nem is valószinű, hogy lesz ugyanis komoly jogi aggályokat vetne fel. Börtönbüntetést büntetőügyben lehet kapni, jelen esetben leginkább az adócsalás tényét kellene bizonyítani.
És vegyünk figyelembe egyéb tényezőket is:
- semmilyen jogi korlátja nincs alacsony adókulcsú (offshore adóparadicsomban) akár céget alapítani, akár bankszámlát nyitni,
- nagyon sokan nem az adóhatóság elől akarják jövedelmeiket elbújtatni. Emlékezzünk vissza a válság kiteljesedett időszakára amikor olyan hirek terjengtek, hogy csődbe mennek a bankok, a híradó elmondása szerint is csak ezen okból kifolyólag legalább 120 milliárd forint értékű olyan vagyont vittek külföldre amely már bankszámlán volt. Sokan pedig egyéb számos gazdasági érdek miatt fektetik be külföldön vagyonukat.

De miért adóamnesztia, ha egyébként is sokfajta jogcímen haza lehet hozni a külföldön levő pénzeket. Ugyan ettől még nem lenne amnesztia, de sokkal kedvezőbb százalékú (10%) adó megfizetésével lehet hazahozni a kivitt pénzt. Amiért igazából amnesztiának lehet hívni, mert az adóhivatal ezen összeg eredetét (itt nem a hazahozott pénzről, hanem a kintre utalt vagy befizetett pénz eredetét) egy vagyonosodási vizsgálat (személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás ellenőrzés) során nem fogja megkérdezni. A kérdés, hogy az adóhivatal tudomására juthat-e a külföldi számla (céges vagy magán), illetve annak gyarapodása.

És, hogy valójában kinek is éri meg hazahozni a jövedelmet?
Aki a saját nevére adóellenőrzéstől nem félve szeretne vásárolni, vagy hazai bankban szeretné tudni a jövedelmét.
Aki több mint 5 éve (elévülés szempontjából inkább 6 év) nyitott bankszámlát külföldön, illetve arra azóta nem fizetett be pénzt az biztos nem fogja még leadózni eddigi megtakaritásait.

És nézzük végül is az „adóamnesztiát” amiről csak annyi szerepel a hírekben:

10 %
Nagyvonalakban a teljes részletesség igénye nélkül alacsony adókulcsú államban (általánosságban offshore adóparadicsomok) székhellyel rendelkező szervezet (megszüntetése, részesedésének eladása, osztalék kifizetése…) utáni jövedelem adózik 10 %-al abban az esetben, ha a jövedelem 2009. december 31-ig kerül megszerzésre és az így megszerzett jövedelem legalább 50%-nak megfelelő összeget, a megszerzést követő 30 napon belül állampapírba fekteti be. Egy (természetesen kikerülhető) csavart azért sikerült még beilleszteni: OECD-vel együtt nem működő államból hazahozott jövedelemre a kedvezmény nem vonatkozik. És ami természetes, hogy bűncselekményből származó jövedelemre sem.

Nem kell a hazahozott jövedelm felét állampapírba fektetni, a módosítást a Magyar Közlöny 2009. évi 161. száma tartalmazza.

Ez az "adóamnesztia" előreláthatólag még a sajtóvisszhang ellenére sem biztos, hogy beváltja a hozzáfűzött reményeket. Sok kérdés merül fel mind a bevallással, a megőrzendő dokumentumokkal, stb... kapcsolatban és az apeh honlapján ezidáig semmilyen információ, tájékoztató, összefoglaló nem szerepel az "adóamnesztia" pontos alkalmazásáról.
A pénzek hazaáramlásának korlátja lesz az is, ha valaki csak a befektetésének egy részét szeretné hazahozni, mivel ha könnyedén osztalékként hozza haza a pénzt, akkor máris az adóhatóság látószögébe került cége. Természetesen mindenre van megoldási lehetőség, ha a tulajdonosok időben felkészülnek és nem az óra utolsó percében kezdenek el kapkodni és kezdik el intézni vagyonuk hazahozatalát.

Amennyiben bővebb a saját ügyükre kiterjedő tanácsadásra, megoldásra van szükségük forduljanak hozzánk elérhetőségeinken:
http://www.drvilmanyi.hu/ikreator/drv/cms_pub/c_5-hu/kapcsolat.html
telefon: 06-1-312-2222

2009. július 8., szerda

Adócsalás fiktív számlákkal – amikor nincs mentség!

Ön fogadott már be fiktív (gazdasági esemény megtörténte nélkül vagy valótlan adatokkal dokumentált és kiállított) számlát?

A vállalkozások, vállalkozók körében is elterjedt „adócsökkentési” (nem legális) módszer meg nem történt gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák kiállítása és befogadása. Sokan felvetik azt a kérdést, hogy miért éri meg valakinek kiállítani egy számlát ami után úgyis be kell fizetnie az ÁFA-t és az egyéb adókat (Társasági adó, iparűzési adó) és ezt a számlát még az ÁFA értékénél is olcsóbban „eladni”.
- A két legalapvetőbb példa közül az egyik, ha egy vállalkozásnak nincsen annyi „számlás” bevétele mint amennyi költsége van és ezért miért legyen veszteséges megkockáztatva illetve növelve cégénél az adóellenőrzés esélyét. Amennyiben így nullszaldós lesz vagy csak picit nyereséges (adóminimalizáló) akkor ugyebár nincs (vagy minimális) ÁFA fizetési kötelezettsége…
- A másik eset ha „számlagyárat” üzemeltetnek és természetesen nem vallják be a kibocsátott számlák utáni adófizetési kötelezettséget, így az önbevallásból nem keletkezik adófizetési kötelezettség ezért az eladott számláért kapott ellenérték a teljes jövedelmüket képezi és az APEH is csak a számlabefogadó vállalkozás esetében indított kapcsolódó adóvizsgálat vagy bejelentés alapján jön rá a számlagyár működésére.
Természetesen egyik út sem legális ezért a vállalkozás könyvelésébe fiktív számla szerepeltetését semmiféleképpen nem javasoljuk, és az adócsalás miatti adó és büntető törvénykönyv szerinti büntetés miatt sem éri meg.

Az előző hónapban derítettek fel az adóbűncselekményekben nyomozók nagymértékben fiktív számlákat előállító számlagyárat, ahol a számlák befogadóinak cselekményére nincs mentség, ugyanis a szándékosság megkérdőjelezhetetlen mivel a számlagyár lebukott. A VPOP 2004 óta működő fiktív számlákat kibocsátó számlagyárat leplezett le, amely által kibocsátott és más működő vállalkozások által befogadott számlákból 300 millió forintnyi áfa-val kevesebb adó folyt be a költségvetésbe.
A Világgazdaság cikke szerint: „Az egyik bűnszervezet kecskeméti számlagyára 2004 óta bocsátott ki fiktív számlákat – nyolc cég nevében ötven számlabefogadó gazdasági társaság számára – összesen bruttó 1,8 milliárd forint értékben. A hamis bizonylatokat felhasználó vállalkozások 300 millió forintnyi áfafizetés alól „mentesítették” magukat.”

Az adócsalás a BTK szövegével: „310. § (1) Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti…”

Ebben az esetben ráadásul a fiktív számlát befogadó vállalkozó mentegetőzni sem tud azzal, hogy nem volt szándékosság az adócsalás esetében, mivel kifejezetten egy olyan vállalkozástól fogadott be számlát, amely valós gazdasági tevékenységet nem végzett, tehát biztos, hogy a számla mögött valóságos teljesítés, gazdasági teljesítmény nem volt.
Az ügy kimenetele természetesen még kérdéses, hogy tesznek-e az adóbűncselekményben nyomozók a fiktív számlákat befogadó vállalkozások vezetői ellen büntetőfeljelentést, de ez valószínűsíthető és ebben az esetben a vállalatok vezetőinek nem valószínű, hogy lesz épkézláb védekezési lehetősége.

Az adócsalásról és következményeiről honlapunkon olvashat bővebben és igény esetén kérhet tanácsadást. Mindenféleképpen előzze meg az adócsalást!



2009. június 11., csütörtök

Tévhitek vagyonosodási vizsgálatunk nyitóvagyonával kapcsolatosan

Egy vagyonosodási vizsgálat esetén sok múlhat, hogy mi az amit el tudunk fogadtatni nyitótélként a revizorral. A vagyonmérleg nyitótétele az adóellenőrzés során feltárt és az adóhatóság által meghozott jegyzőkönyvvel és határozattal kapcsolatosan is lehet egy hatékonyan támadható pont.

A vagyongyarapodási vizsgálat során az adóhivatal egy „vagyonmérleget” állít fel, amelyben az adózó kiadásait és adózott illetve adózás alá nem eső hitelesen igazolható bevételeit, forrásait állítja napi időrendben (!) egymással szemben, amely vagyonmérlegnek az „Alfája” azaz a kiindulási pontja, amiből az adózó kiadásai levonódnak és bevételei hozzáadódnak az adóellenőr által elfogadott nyitó vagyon. Ez az a tétel amellyel kapcsolatosan az adózók túlzottan optimisták és a tömeges vizsgálatok kezdetén egy teljes adóellenőrzés megoldási alternatívájaként hivatkoztak. Hallottunk elásott pénzekről, bűncselekményből származó vagyonról, már meghalt kölcsönadóról, ingó adásvételről… amelyek mindegyike a vizsgálatot kezdő nyitóvagyont támasztották alá, amely egyébként legtöbb esetben az elévülési határ is.

Másik véglet az adóellenőrök által kedvelt nyitótél 0 forintban vagy a nyitóidőpontban rendelkezésre álló vagyonhoz képest röhejes mértékben történő nyitótétel meghatározása. Márpedig teljességgel életszerűtlen, hogy az adózó pont a nyitó időpontban kezdi el vagyonát gyarapítani és, hogy ennek érdekében idáig semmit nem tett volna. Sok revizor képviseli ezen furcsa álláspontot, amelyet természetesen nem fogadhatunk el. Manapság is rengeteg adózó tart sok készpénzt otthonában és nem a bankszámlán. Elég lenne hozzá megnézni az adásvételek alakulásának készpénz és átutalás statisztikáját (bár ilyen statisztikáról még nem hallottunk).
Az APEH általános gyakorlata szerint nyitó tételként nem fogadnak el a vizsgált időszak előtt több mint 1 évvel előbb keletkezett bevételeket. Amely bevételnek és annak megspórolása hitelt érdemlő alátámasztása kiemelkedően fontos.

A 2 leggyakoribb tévhit az adózók számára vagyonosodási vizsgálat nyitóvagyonával kapcsolatosan:
- a leggyakoribb tévhit, hogy az adóhivatal a vizsgált időszak első napján bankszámlánkon lévő pénzösszeget nyitóvagyonként elfogadja. Ez nem igaz!
- a második leggyakoribb tévhit, hogy az adóhivatal a vizsgált időszakot megelőző időszak bevételét elfogadja. (Csak abban az 1 esetben fogadná el ha hitelt érdemlően bizonyítható, hogy adózó nem költötte el)
A leggyakrabban bedobott bevételforrások, a vizsgált időszakot megelőző időszakra vonatkozóan:
- menyasszonytánc,
- látraszóló értékpapír,
- külföldi munkavállalás,
- külföldi rokon, ismerős,
- örökség.




2009. április 21., kedd

Az adózók 80%-a nem használja ki adózói jogait, amikor nem ért egyet az adóhivatali megállapítással

Sajnos sok esetben az adózók adóellenőrzés esetén csak későn fordulnak adójogban és adóellenőrzésekben jártas ügyvédhez, könyvvizsgálóhoz. Ettől függetlenül tanácsadóként vagy meghatalmazott képviselőként feladatunk és célkitűzésünk, hogy az Ügyfeleink (adózók) érdekeit maximálisan és messzemenően képviseljük. Ügyvédi Irodánkban kialakult tapasztalat szerint a bíróságon megfelelő eredmény elérése ritkán következik be. Alapvető álláspontunk, hogy az ügyekben elérhető eremények (bár minden ügy egyedi) mindig az eljárás előrehaladtával és az adózói jogorvoslati lehetőségek elbírálása során csökkennek, de akik későn fordulnak adózói képviselőhöz vagy egyéb okok miatt nem sikerült a megfelelő eredmények elérése a bírósági úton kívül, helyett, előtt vagy után van további szakmai fórum, lehetőség is.
Egyre több esetben keresik fel az irodánkat (sajnos későn) bírósági ítéletet követően, hogy milyen méltányossági eljárásra van lehetőség. Közülük kevesen kérdezik meg, hogy van-e esetleg egyéb jogorvoslati lehetőségük. Márpedig az így hozzánk fordulók közül csak minden 5. adózó merítette ki az összes adózói jogorvoslati lehetőségét.

Számos esetben problémaként merül fel így találkozunk azzal a kifogással, félelemmel, hogy azt hallották, amennyiben a határozat ellen élnek adózói jogukkal (fellebbeznek...) akkor fennáll a veszélye az adóhatóság általi további, kiterjesztett vizsgálódásra. Ugyan felelőtlenek lennénk, ha azt állítanánk, hogy ez kizárható, de tapasztalatunk és gyakorlatunk alapján kifejezetten azért mert valaki adózói jogorvoslattal élt egy adómegállapítás ellen (fellebbezés, bírósági kereset) az APEH még további vizsgálatot nem indított. Az ellenőrzés allatt álló időszakon kívüli időszakra vagy további adónemekre akkor terjeszti ki az APEH a revíziót ha a revízió során teljesítés nélküli vagy nem a felek között létrejött ügyletekre, vagy koncepcionális bevallási hibákra bukkan a revízió.

Tehát tapasztaltunk és álláspontunk szerint (az esetek túlnyomó részében) akkor is érdemes az összes adózói jogorvoslati lehetőséget kihasználni, ha esetlegesen a cselekménynek a végrehajtásra halasztó hatálya nincsen vagy a kár a megállapított adó teljes egésze vagy egy része befizetésre került. A jogorvoslati lehetőségek kihasználása az adózó döntésén múlik. Emberileg érthető ha az adózó az eljárás által ránehezdő teher miatt nem választja a további jogorvoslati procedúrát, de racionálisan mindenféleképpen ajánlott.





2009. április 6., hétfő

2009-es adóellenőrzések esetén kiemelt szerepet kap a könyvelési anyagok megfelelő összerendezése

Az APEH elnöke 2009-es év vonatkozásában is megnevezte az adóellenőrzések legfőbb irányultságát és területeit. (Az APEH irányelve a 2009. évi adóellenőrzési feladatok ellátásához). Az irányelv a 2008. évi adóellenőrzési irányok megtartása mellett jelöl ki további területeket. Kiemelkedő szerepet szán a 2008. évben az adóhatóság ellenőrei által gyűjtött előkészítő adatok és eredményeinek felhasználására is.

Az adóellenőrzési irányelv jelen bejegyzésben történő további részletezését és elemzését mellőzve nézzük meg, hogy miért lesz 2009-ben kiemelt szerepe az adózási (könyvelési) anyagok megfelelő dokumentálására, nyilvántartására, rendszerezésére és a szabályzatok elkészítésére (figyelembe véve az adórevizorok preferenciáit).

Az APEH ellenőrzésre kiválasztó, statisztikai és elemző rendszere egyre több adathoz fér hozzá, egyre több következtetés vonható le az adatok elemzéséből. Az adóhivatal egyre több adózónál szeretne adóvizsgálatot tartani és ennek következtében akkor fognak mélyebben vizsgálódani ha a könyvelési anyag adóelkerülésre utal. Például hiányoznak vagy gyanúsak a szabályzatok, számlák, számlákat megfelelően alátámasztó dokumentumok, a nyilvántartások illetve a lekért listák, analitikák adatai nem egyeznek a rendelkezésre bocsátot dokumentumokéval (arról most nem is írunk mi van akkor, ha egyáltalán nincs meg a könyvelési anyag). A lánc- és kapcsolódóvizsgálatok ezenkívül a vagyonosodási vizsgálatok is tipikus példái az ilyen ellenőrzésnek.

Az irányelv I./1. pontja szerint: "A szándékos adókikerülésre utaló tények feltárását követően a vizsgált adózó tulajdonosainak, illetve képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokra is ki kell terjeszteni az ellenőrzést."

Az adóellenőr a részére átadott iratokból dolgozik! Éppen ezért az adóhivatali értesítést (amely egyre gyakrabban történik telefonon) az ellenőrzés irányultságát pontosan kell megérteni, hogy a szükséges iratokat és listákat lehessen a hivatal részére szolgáltatni. Mindezeket a dokumentumokat az APEH által kért nyilvántartások, listák, analitikák logikai sorrendjébe kell összerendezni. Ezzel megkönnyítjük a saját és az adórevizor dolgát is, egy ellenőrzés így sokkal rövidebb idő alatt kellemetlenség nélkül zárulhat le, további vizsgálódás egyéb eljárási cselekmények nélkül.

Az előzőekben leírtakat most valószínűleg egyértelműnek tartja és sokan nem is értik miért foglalkozunk vele. A legtöbb cégvezető úgy gondolja, hogy ez nem jelenthet számára problémát, de sajnos a gyakorlatunkban szinte nem találkozunk a revíziót kiálló anyagokkal, ezenkívül nem kell a revizorokra minden iratot csőstől rázudítani, csak azokat amelyek valóban a munkájukhoz kapcsolódik. Sajnos nagyon sok esetben tapasztaljuk, hogy a könyvelési nyilvántartások, listák, analitikák eltérnek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokétól, amelyeket csak kijavítás után célszerű az adóhivatal részére átadni.

Adórevízió előtt javasoljuk adóellenőrzésekben jártas adószakértő, könyvvizsgáló, ügyvéd tanácsának kikérését, legalább az összeállított anyagok rövid áttekintő felülvizsgálását ugyanis a revízió részére átadott iratok hiányossága legtöbbször orvosolhatattlan.


2009. március 13., péntek

"Au revoir" Készpénzfizetési limit 250.000 HUF

A 250.000 forintos készpénzfizetési limit hatályon kívül helyezése után már többen kérdezték tőlünk, hogy ez akkor, mit is jelent? Akkor mikor is helyezték pontosan hatályon kívül, illetve meddig kell betartani ezt a szabályt?
A készpénzkifizetési limit szabályozás hatályon kívül helyezését (amely szabály mindösszesen az art. bírságolhatósági részében szerepelt) a magyar közlöny 2009/28-as számában hírdették ki, amely 2009. március 10-én jelent meg. A teljes szöveg itt olvasható: Készpénzfizetési korlátozás hatályon kívül helyezése

A lényegi rész: "(3) Nincs helye mulasztásibírság kiszabásának a Jöt. 110. §-ának (10) bekezdésében foglaltak 2009. február 1. és e törvény hatálybalépésének napja közötti idõszakban történõ megsértése miatt, valamint ha a bank számlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 2009. február 1. és e törvény hatálybalépésének napja közötti idõszakban 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történt."

Tehát ez azt jelenti, hogy egyetlen cég sem bírságolható azon esetből kifolyólag, ha cégek egymás közti értékesítése 2009. február 1. után meghaladta a 250.000 forintos összeghatárt. Végső soron olyan mintha a törvény meg sem született volna.

Az APEH tájékoztatója a 250000 forintos készpénzkorlátozás megszűntetéséről.


2009. március 2., hétfő

Adózik-e az Offshore cég a tőzsdén realizált árfolyamnyeresége után?

Sok külföldi cég vásárol és ad el különböző értékpapírokat, részvényeket, kötvényeket a tőzsdén. Mindegyik cégnél felmerül a kérdés, hogy kell-e Magyarországon adót fizetnie?

Amennyiben magánszemélyként kereskedünk a tőzsdén az árfolyamnyereség után kell adóznunk a Személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében. Ebben az esetben az adót a brókercég, mint kifizető fogja levonni, de bevallásunkban szerepeltetni kell.Társaságokra nem vonatkozik az Szja törvény, ezért ők a Társasági adó törvény szerint adóznak a nyereségük után. A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a külföldi vállalkozás lényegében véve abban az esetben alanya, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet. Azaz akkor kell társasági adót fizetnie a külföldi társaságnak ha magyarországi telephellyel rendelkezik. A törvény alapján viszont nem minősül telephelynek a független képviselő (bizományos és ide tartozik a bróker is) útján kifejtett tevékenység, amennyiben a személyes szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el.

Eszerint tehát megállapítható, hogy amennyiben offshore cég (külföldi cég) egyéb vállalkozási tevékenységet Magyarországon nem végez, a tőzsdén bróker segítségével létrejött ügyletei után nem áll fenn adófizetési kötelezettsége.



2009. január 6., kedd

Hogyan végezhet Magyarországon tevékenységet Offshore társaság?

Amennyiben birtokolunk egy offshore céget és magyarországon szeretnénk cégünkkel tevékenykedni erre több lehetőségünk is van, ellenben ne feltétlezzük, hogy adófizetési kötelezettségünk alól kibújhatunk!
Hogyan is kell elképzelni a sokak által oly "misztikusan" kezelt és "reklámozott" offshore lehetőséget. Az offshore cég nem egy különlegesség, mindösszesen egy külföldi (külföldön bejegyzett) gazdasági társaság, amely jelen esetben Magyarországon szeretne munkát végezni, terméket értékesíteni, szolgáltatást nyújtani. Ez azt jelenti, hogy teljesen ugyanaz a szabályozás vonatkozik rá mint bármely külföldi gazdasági társaságra.
Figyelem!!! Magyarországi gazdasági tevékenység végzésére a magyarországi jogi szabályozás vonatkozik!!!
Klasszikus formája a magyarországi munkavégzésnek, hogy a külföldi társaság magyarországi társaságot alapít vagy vásárol és azon keresztül végzi a munkát.
Másik lehetőség, hogy maga az offshore társaság bejelentkezik a magyar adóhatósághoz és így adóalanyként végez munkát. Ahhoz, hogy magyarországon külföldi cég gazdasági tevékenységet végezhessen szinte kivétel nélkül be kell jelentkezni a magyar adóhatósághoz!
Amennyiben magyarországon külföldi társaság, offshore társaság gazdasági tevékenységet folytat akkor a magyarországi jogszabályok, adózási szabályok vonatkoznak rá. Ennek megfelelően adóbevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik és mivel Magyarországon önadózás van, így az adót a cégnek (vezetőjének, meghatalmazottjának, megbízottjának...) kell bevallania, és ezért is mint a többi magyarországi cégre vonatkoznak rá a magyarországi szabályok!
Mivel senki nem hívja fel az offshore cég tulajdonosok figyelmét, erről nem jelennek meg tájékoztatók, állásfoglalások sem az interneten sem az írott sajtóban, ezért a legtöbb esetben az cégvezető nem szádékos mulasztásából, de akár adócsalást is elkövethet, ha magyarországi termékértékesítésből vagy szolgáltatás nyújtásból származó bevételről ÁFA-mentesen állít ki számlát, tevékenységének eredményét nem vallja be az abból következő adóbevallási, adófizetési kötelezettségét nem teljesíti. Teszi mindezt azért mert az interneten megjelenő illetve szóban adott számos "offshoretanács" szerint az offshore cégnek nincsen könyvvezetési kötelezettsége?! Mivel eredeti származási országában átalány adózás van. És ez jelenti a tévedés alapját. Az offshore cégnek azért nincs származási országában további adófizetési kötelezettsége, mivel az offshore cég saját országában nem végez tevékenységet (ezért hívják offshore cégnek) tehát az offshore cégnek abban az országban keletkezik további adófizetési kötelezettsége ahol ténylegesen végzi adókötes tevékenységét. Amennyiben a teljesítés helye nem Magyarországon lenne, abban az esetben jogsult lehetne ÁFA mentes számlát kiállítani egy magyaroszági Vevő részére, figyelembe véve a teljesítés helye szerinti ország adózási és jogi szabályait. Tehát számla kiállítás tekintetében meghatározó a teljesítés helye. Ezzel nem állítjuk azt, hogy külföldi cég nem állíthat ki ÁFA mentes számlát illetve kötelezően be kell jelentkezni a magyar adóhatósághoz, ugyanis több szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a valóságban is lehet külföld. Tehát egy ilyen jogügyletben mind a számla kiállító illetve befogadó különös odafigyelése kívánatos, felelőssége akár megállapítható, ezért kifejezetten javasoljuk adózásban jártas ügyvéd, könyvvizsgáló jogügylet előtti tanácsainak kikérését!

Az előbbiekből is kifejezetten látszik, hogy aki árbevételét nem akarja bevallani az nem offshore céget fog alapítani, hanem számlát nem fog adni, tehát az adóelkerülés nem íly módon fog történni.

Ezenkívül felhívjuk a figyelmet arra, ha az offshore cégből magánszemlyként kiveszünk osztalékot az Magyarországon külföldről származó jövedelemnek minősül, utána adóznunk kell. Bár erre 2009. június végéig egy érdekes adókedvezmény vonatkozik, igénybevétele előtt elemzését ajánljuk. Offshore kedvezmény