2009. március 13., péntek

"Au revoir" Készpénzfizetési limit 250.000 HUF

A 250.000 forintos készpénzfizetési limit hatályon kívül helyezése után már többen kérdezték tőlünk, hogy ez akkor, mit is jelent? Akkor mikor is helyezték pontosan hatályon kívül, illetve meddig kell betartani ezt a szabályt?
A készpénzkifizetési limit szabályozás hatályon kívül helyezését (amely szabály mindösszesen az art. bírságolhatósági részében szerepelt) a magyar közlöny 2009/28-as számában hírdették ki, amely 2009. március 10-én jelent meg. A teljes szöveg itt olvasható: Készpénzfizetési korlátozás hatályon kívül helyezése

A lényegi rész: "(3) Nincs helye mulasztásibírság kiszabásának a Jöt. 110. §-ának (10) bekezdésében foglaltak 2009. február 1. és e törvény hatálybalépésének napja közötti idõszakban történõ megsértése miatt, valamint ha a bank számlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 2009. február 1. és e törvény hatálybalépésének napja közötti idõszakban 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történt."

Tehát ez azt jelenti, hogy egyetlen cég sem bírságolható azon esetből kifolyólag, ha cégek egymás közti értékesítése 2009. február 1. után meghaladta a 250.000 forintos összeghatárt. Végső soron olyan mintha a törvény meg sem született volna.

Az APEH tájékoztatója a 250000 forintos készpénzkorlátozás megszűntetéséről.


2009. március 2., hétfő

Adózik-e az Offshore cég a tőzsdén realizált árfolyamnyeresége után?

Sok külföldi cég vásárol és ad el különböző értékpapírokat, részvényeket, kötvényeket a tőzsdén. Mindegyik cégnél felmerül a kérdés, hogy kell-e Magyarországon adót fizetnie?

Amennyiben magánszemélyként kereskedünk a tőzsdén az árfolyamnyereség után kell adóznunk a Személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében. Ebben az esetben az adót a brókercég, mint kifizető fogja levonni, de bevallásunkban szerepeltetni kell.Társaságokra nem vonatkozik az Szja törvény, ezért ők a Társasági adó törvény szerint adóznak a nyereségük után. A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a külföldi vállalkozás lényegében véve abban az esetben alanya, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet. Azaz akkor kell társasági adót fizetnie a külföldi társaságnak ha magyarországi telephellyel rendelkezik. A törvény alapján viszont nem minősül telephelynek a független képviselő (bizományos és ide tartozik a bróker is) útján kifejtett tevékenység, amennyiben a személyes szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el.

Eszerint tehát megállapítható, hogy amennyiben offshore cég (külföldi cég) egyéb vállalkozási tevékenységet Magyarországon nem végez, a tőzsdén bróker segítségével létrejött ügyletei után nem áll fenn adófizetési kötelezettsége.