2009. április 21., kedd

Az adózók 80%-a nem használja ki adózói jogait, amikor nem ért egyet az adóhivatali megállapítással

Sajnos sok esetben az adózók adóellenőrzés esetén csak későn fordulnak adójogban és adóellenőrzésekben jártas ügyvédhez, könyvvizsgálóhoz. Ettől függetlenül tanácsadóként vagy meghatalmazott képviselőként feladatunk és célkitűzésünk, hogy az Ügyfeleink (adózók) érdekeit maximálisan és messzemenően képviseljük. Ügyvédi Irodánkban kialakult tapasztalat szerint a bíróságon megfelelő eredmény elérése ritkán következik be. Alapvető álláspontunk, hogy az ügyekben elérhető eremények (bár minden ügy egyedi) mindig az eljárás előrehaladtával és az adózói jogorvoslati lehetőségek elbírálása során csökkennek, de akik későn fordulnak adózói képviselőhöz vagy egyéb okok miatt nem sikerült a megfelelő eredmények elérése a bírósági úton kívül, helyett, előtt vagy után van további szakmai fórum, lehetőség is.
Egyre több esetben keresik fel az irodánkat (sajnos későn) bírósági ítéletet követően, hogy milyen méltányossági eljárásra van lehetőség. Közülük kevesen kérdezik meg, hogy van-e esetleg egyéb jogorvoslati lehetőségük. Márpedig az így hozzánk fordulók közül csak minden 5. adózó merítette ki az összes adózói jogorvoslati lehetőségét.

Számos esetben problémaként merül fel így találkozunk azzal a kifogással, félelemmel, hogy azt hallották, amennyiben a határozat ellen élnek adózói jogukkal (fellebbeznek...) akkor fennáll a veszélye az adóhatóság általi további, kiterjesztett vizsgálódásra. Ugyan felelőtlenek lennénk, ha azt állítanánk, hogy ez kizárható, de tapasztalatunk és gyakorlatunk alapján kifejezetten azért mert valaki adózói jogorvoslattal élt egy adómegállapítás ellen (fellebbezés, bírósági kereset) az APEH még további vizsgálatot nem indított. Az ellenőrzés allatt álló időszakon kívüli időszakra vagy további adónemekre akkor terjeszti ki az APEH a revíziót ha a revízió során teljesítés nélküli vagy nem a felek között létrejött ügyletekre, vagy koncepcionális bevallási hibákra bukkan a revízió.

Tehát tapasztaltunk és álláspontunk szerint (az esetek túlnyomó részében) akkor is érdemes az összes adózói jogorvoslati lehetőséget kihasználni, ha esetlegesen a cselekménynek a végrehajtásra halasztó hatálya nincsen vagy a kár a megállapított adó teljes egésze vagy egy része befizetésre került. A jogorvoslati lehetőségek kihasználása az adózó döntésén múlik. Emberileg érthető ha az adózó az eljárás által ránehezdő teher miatt nem választja a további jogorvoslati procedúrát, de racionálisan mindenféleképpen ajánlott.





2009. április 6., hétfő

2009-es adóellenőrzések esetén kiemelt szerepet kap a könyvelési anyagok megfelelő összerendezése

Az APEH elnöke 2009-es év vonatkozásában is megnevezte az adóellenőrzések legfőbb irányultságát és területeit. (Az APEH irányelve a 2009. évi adóellenőrzési feladatok ellátásához). Az irányelv a 2008. évi adóellenőrzési irányok megtartása mellett jelöl ki további területeket. Kiemelkedő szerepet szán a 2008. évben az adóhatóság ellenőrei által gyűjtött előkészítő adatok és eredményeinek felhasználására is.

Az adóellenőrzési irányelv jelen bejegyzésben történő további részletezését és elemzését mellőzve nézzük meg, hogy miért lesz 2009-ben kiemelt szerepe az adózási (könyvelési) anyagok megfelelő dokumentálására, nyilvántartására, rendszerezésére és a szabályzatok elkészítésére (figyelembe véve az adórevizorok preferenciáit).

Az APEH ellenőrzésre kiválasztó, statisztikai és elemző rendszere egyre több adathoz fér hozzá, egyre több következtetés vonható le az adatok elemzéséből. Az adóhivatal egyre több adózónál szeretne adóvizsgálatot tartani és ennek következtében akkor fognak mélyebben vizsgálódani ha a könyvelési anyag adóelkerülésre utal. Például hiányoznak vagy gyanúsak a szabályzatok, számlák, számlákat megfelelően alátámasztó dokumentumok, a nyilvántartások illetve a lekért listák, analitikák adatai nem egyeznek a rendelkezésre bocsátot dokumentumokéval (arról most nem is írunk mi van akkor, ha egyáltalán nincs meg a könyvelési anyag). A lánc- és kapcsolódóvizsgálatok ezenkívül a vagyonosodási vizsgálatok is tipikus példái az ilyen ellenőrzésnek.

Az irányelv I./1. pontja szerint: "A szándékos adókikerülésre utaló tények feltárását követően a vizsgált adózó tulajdonosainak, illetve képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokra is ki kell terjeszteni az ellenőrzést."

Az adóellenőr a részére átadott iratokból dolgozik! Éppen ezért az adóhivatali értesítést (amely egyre gyakrabban történik telefonon) az ellenőrzés irányultságát pontosan kell megérteni, hogy a szükséges iratokat és listákat lehessen a hivatal részére szolgáltatni. Mindezeket a dokumentumokat az APEH által kért nyilvántartások, listák, analitikák logikai sorrendjébe kell összerendezni. Ezzel megkönnyítjük a saját és az adórevizor dolgát is, egy ellenőrzés így sokkal rövidebb idő alatt kellemetlenség nélkül zárulhat le, további vizsgálódás egyéb eljárási cselekmények nélkül.

Az előzőekben leírtakat most valószínűleg egyértelműnek tartja és sokan nem is értik miért foglalkozunk vele. A legtöbb cégvezető úgy gondolja, hogy ez nem jelenthet számára problémát, de sajnos a gyakorlatunkban szinte nem találkozunk a revíziót kiálló anyagokkal, ezenkívül nem kell a revizorokra minden iratot csőstől rázudítani, csak azokat amelyek valóban a munkájukhoz kapcsolódik. Sajnos nagyon sok esetben tapasztaljuk, hogy a könyvelési nyilvántartások, listák, analitikák eltérnek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokétól, amelyeket csak kijavítás után célszerű az adóhivatal részére átadni.

Adórevízió előtt javasoljuk adóellenőrzésekben jártas adószakértő, könyvvizsgáló, ügyvéd tanácsának kikérését, legalább az összeállított anyagok rövid áttekintő felülvizsgálását ugyanis a revízió részére átadott iratok hiányossága legtöbbször orvosolhatattlan.