2009. július 8., szerda

Adócsalás fiktív számlákkal – amikor nincs mentség!

Ön fogadott már be fiktív (gazdasági esemény megtörténte nélkül vagy valótlan adatokkal dokumentált és kiállított) számlát?

A vállalkozások, vállalkozók körében is elterjedt „adócsökkentési” (nem legális) módszer meg nem történt gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák kiállítása és befogadása. Sokan felvetik azt a kérdést, hogy miért éri meg valakinek kiállítani egy számlát ami után úgyis be kell fizetnie az ÁFA-t és az egyéb adókat (Társasági adó, iparűzési adó) és ezt a számlát még az ÁFA értékénél is olcsóbban „eladni”.
- A két legalapvetőbb példa közül az egyik, ha egy vállalkozásnak nincsen annyi „számlás” bevétele mint amennyi költsége van és ezért miért legyen veszteséges megkockáztatva illetve növelve cégénél az adóellenőrzés esélyét. Amennyiben így nullszaldós lesz vagy csak picit nyereséges (adóminimalizáló) akkor ugyebár nincs (vagy minimális) ÁFA fizetési kötelezettsége…
- A másik eset ha „számlagyárat” üzemeltetnek és természetesen nem vallják be a kibocsátott számlák utáni adófizetési kötelezettséget, így az önbevallásból nem keletkezik adófizetési kötelezettség ezért az eladott számláért kapott ellenérték a teljes jövedelmüket képezi és az APEH is csak a számlabefogadó vállalkozás esetében indított kapcsolódó adóvizsgálat vagy bejelentés alapján jön rá a számlagyár működésére.
Természetesen egyik út sem legális ezért a vállalkozás könyvelésébe fiktív számla szerepeltetését semmiféleképpen nem javasoljuk, és az adócsalás miatti adó és büntető törvénykönyv szerinti büntetés miatt sem éri meg.

Az előző hónapban derítettek fel az adóbűncselekményekben nyomozók nagymértékben fiktív számlákat előállító számlagyárat, ahol a számlák befogadóinak cselekményére nincs mentség, ugyanis a szándékosság megkérdőjelezhetetlen mivel a számlagyár lebukott. A VPOP 2004 óta működő fiktív számlákat kibocsátó számlagyárat leplezett le, amely által kibocsátott és más működő vállalkozások által befogadott számlákból 300 millió forintnyi áfa-val kevesebb adó folyt be a költségvetésbe.
A Világgazdaság cikke szerint: „Az egyik bűnszervezet kecskeméti számlagyára 2004 óta bocsátott ki fiktív számlákat – nyolc cég nevében ötven számlabefogadó gazdasági társaság számára – összesen bruttó 1,8 milliárd forint értékben. A hamis bizonylatokat felhasználó vállalkozások 300 millió forintnyi áfafizetés alól „mentesítették” magukat.”

Az adócsalás a BTK szövegével: „310. § (1) Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti…”

Ebben az esetben ráadásul a fiktív számlát befogadó vállalkozó mentegetőzni sem tud azzal, hogy nem volt szándékosság az adócsalás esetében, mivel kifejezetten egy olyan vállalkozástól fogadott be számlát, amely valós gazdasági tevékenységet nem végzett, tehát biztos, hogy a számla mögött valóságos teljesítés, gazdasági teljesítmény nem volt.
Az ügy kimenetele természetesen még kérdéses, hogy tesznek-e az adóbűncselekményben nyomozók a fiktív számlákat befogadó vállalkozások vezetői ellen büntetőfeljelentést, de ez valószínűsíthető és ebben az esetben a vállalatok vezetőinek nem valószínű, hogy lesz épkézláb védekezési lehetősége.

Az adócsalásról és következményeiről honlapunkon olvashat bővebben és igény esetén kérhet tanácsadást. Mindenféleképpen előzze meg az adócsalást!