2010. szeptember 28., kedd

Előre szólók, hogy nem igaz: NINCS TÖBB VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLAT

Az újságokban és hírportálokon a kiemelt hírek között szerepelt: „Leáll az APEH a vagyonvizsgálatokkal”.

Számos probléma és félreértés van a vagyonosodási vizsgálatokkal illetve az APEH „leállásával” kapcsolatban.
Először is vagyonosodási vizsgálat egy köznyelvi fogalom ami a Személyi jövedelemadó és Egészségügyi hozzájárulás bevallásunk utólagos ellenőrzésére vonatkozik. Tehát az önbevallásaink ellenőrzésére. Ha pedig egy bevallást saját magunk állítunk össze annak hátterét és valóságát az adóhivatal a jövőben is ellenőrizni fogja.

A személyi jövedelemadó bevallásokat illetve az azt alátámasztó dokumentumokat a tömeges vizsgálatok (2007-10.000 vizsgálat) megkezdése előtt is ellenőrizte a hivatal, de a vizsgálati módszer nem volt ilyen mélységben kidolgozott, így sok esetben csak az adókedvezményeket igazoló dokumentumokat (munkáltatói igazolásokat illetve az egyéb jövedelmeket illetve kedvezményeket igazoló dokumentumokat) ellenőrizte a hivatal, nem konkrétan a vagyonszerzést.
Ezen módszerek kezdetlegességét igazolja, hogy a 2007-ben meghirdetett 10.000 vizsgálat 1 év alatti lebonyolítása képtelenség, mivel egyes vizsgálatok több évig is elhúzódhatnak, főleg ha a hivatal a tényállást tisztázni akarja, illetve a jogorvoslati fórumok erre utasítják az adóhatóságot.

Kampányszerű vagyonosodási vizsgálatokról 2007. évben beszélhettünk a meghirdetett 10.000 vizsgálattal, de ezt követően is kiemelt ellenőrzési területe maradt az adóhivatalnak, és kevesebb vizsgálatot indítottak, részletesebb ellenőrzés mellett.

A hírek szerint: „A hivatalos indoklás szerint ilyen ellenőrzést csak akkor végez majd a hivatal, ha indokolt.”
A kérdés, hogy mely esetekben lehet indokolt egy vagyonosodási vizsgálat, pláne hogy az illetékhivatal és a VPOP is már az APEH rendszerébe integrálódott így naprakész információkkal rendelkezik például a vagyonszerzésekről. Ezenkívül a feljelentési kedv sem sokat csappan, amely szintén indokolttá teheti az APEH vizsgálódását.
„Az idén kifejezetten szja-t érintően 1504 ellenőrzés zárult le, ezek nyolcvan százaléka végződött megállapítással.” Tehát ezen esetek 80%-ban indokolt lehetett az ellenőrzés.

„Eddig ugyanis külön kezelte a vagyonvizsgálatok eredményeit a hatóság, ám kérdésünkre válaszolva most kifejezetten azt hangsúlyozta: ez csupán egy ellenőrzési módszer, s nem önálló vizsgálati terület, "így statisztikai számadatok arra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, hogy mennyi ellenőrzés fejeződött be e módszer alkalmazásával".
Ha a jövőben nem lesz rendelkezésre álló statisztika, hogy mennyi vagyonosodási vizsgálatot indítottak illetve zártak le, akkor honnan fogjuk tudni valójában hány ilyen típusú ellenőrzést folytattak le?

Az adóhatóság technikái valóban nem voltak népszerűek, de természetesen egyetlen ellenőrzési fajta sem népszerű. Amikor a BKV-n jön az ellenőr sokan még akkor is idegesek ha éves bérletük van. A probléma a módszerek jogszabályoknak megfelelőségén van illetve hogy igazolásként a valóban hiteles és életszerű dokumentumokat, nyilatkozatokat nem fogadják el bizonyítékként. Ehhez jött a 2007-es nyomás, hogy 10.000 vizsgálatot kell befejezni és valóban olyan emberek is nagyszámban váltak az APEH célkeresztjének középpontjává akik egyébként is napi megélhetési gondokkal küzdenek és jogaik érvényesítése szinte lehetetlen. Emberi életek esetében pedig semmi esetre sem szentesítheti a cél az eszközt!!!
A legfontosabbról pedig nem szól a fáma: Fognak-e változni az APEH jogszabályi alapot és életszerűséget megkérdőjelező módszerei, illetve jogszabály értelmezési gyakorlata?

Összefoglalva a vagyonosodási vizsgálatok a továbbiakban is biztosan továbbfolytatódnak, még akkor is ha magukat az ezen vizsgálatra létrejött vagyonvizsgálati osztályokat meg is szűntetik, bár valószínűleg ilyen vizsgálat megkezdése előtt jobban fog tájékozódni a hivatal (egyes adókötelezettségek ellenőrzése…), de biztosan lehet olyan adózót találni ahol indokolt lehet egy személyi jövedelemadó bevallás ellenőrzése…

2010. augusztus 10., kedd

AZ ERŐSEBB KUTYA …..

Adóellenőrzések során egyre többször találkozunk azzal, hogy bizonyos dokumentumokat azért nem csatol be egy vállalkozás, mert szerinte arra nincs szükség és az APEH nem kérhet ilyet tőle. Ugyanez igaz a vagyonosodási vizsgálatok esetén is. Ráadásul ezt többen tanácsolták ügyfeleiknek az adózóknak.

Azzal teljesen egyetértünk, hogy egy adóellenőrzés során azokat a nyilvántartásokat és dokumentumokat kell becsatolni amire az adóellenőrzés irányul illetve az adóhivatalnak szüksége van. Ellenben ezeket a dokumentumokat, amelyek a bevallásokat alátámasztják, be kell csatolni. Az igaz, hogy szükséges hozzá tapasztalat mely iratok, nyilvántartások, dokumentumok szükségesek és egyeztetni kell az adóellenőrrel is.

Sajnos nagyon sok azon vállalkozók köre akik jó magyar szokás szerint azt mondják, hogy „Nem érdekel engem az adóhivatal, megkapja a számlákat aztán jól van, mert mást nem kérhet tőlem. Van egy jó ügyvédem és elmegyek a bíróságra.” Ez nagyon jól hangzik a birka effektus miatt, mivel a vállalkozó ismerősök között természetesen biztos van olyan aki tudja, hogy kell az ilyen ügyeket elintézni illetve ismer egy tuti ügyvédet. Ekkor hiszi azt a vállalkozó, hogy ő a kutyák Pitbull-ja.

Nézzük az adóellenőrzéseket és a jogorvoslati lehetőségeket reális szemszögből. Egy adóellenőrzésnél a legfontosabb a bizonyítás!

Miért?

Mert ez az egyetlen jogterület ahol a bizonyítási teher megfordul, azaz a vállalkozónak, adózónak kell bizonyítani a bevallás helyességét, a gazdasági esemény megtörténtét vagy a pénzügyi forrás rendelkezésre állását…

Alapvetően fontosak az adóellenőrzés körülményei is, mennyire vagyunk együttműködőek, hogyan viszonyulunk a revízióhoz, mennyire tudja az egyik fél miről beszél a másik, az egymást követő jogorvoslati lehetőségeinkkel élünk-e…
Ezekből pedig következik, hogy igazunkat a megfelelő jogorvoslati fórumon (II.fok, Bíróság, APEH elnök) mekkora eséllyel tudjuk megvédeni.

Az adóellenőrzés megállapításainak bíróság előtti megtámadásáról fontos tudni:
- a bíróság nem adózási szakhatóság és adószakértő kirendelése is ritkán történik meg,
- a bíróság állami szervezet. Az állam az adóbevételből gazdálkodik.
- a bíróság az adóellenőrzés és az AEPH-en belüli hatósági eljárás során becsatolt iratok alapján dönt, azaz nem igazán van lehetőség további iratok csatolására, dokumentumi bizonyításra.
- pernyertességben az APEH toronymagasan vezet! És ez a jövőben sem lesz máshogy.

Tehát, amennyiben a megfelelő dokumentumok nem kerülnek becsatolásra, az adóhivatali együttműködés nincs meg és csak jogszabályokra hivatkozva, de bevallásunkban szereplő adatokat a megfelelő dokumentumok alátámasztása nélkül próbálunk egy adóhivatali határozatot támadni, majdnem biztos, hogy vesztésre vagyunk ítélve. Csak abban az esetben van esélyünk, ha az adóhivatal óriási jogszabályi hibát vétett, illetve a bizonyításunknak nem járt a végére.

Ezalapján felmerül a kérdés, hogy ki is lesz egy adóellenőrzés esetén az a bizonyos erősebb kutya…

Nézzünk 2 rövid példát az adóellenőrzések esetén (Ne feledje el: bizonyítás):
- vagyonosodási vizsgálat 2005-2007 időszak tekintetében: Tegyük fel arra hivatkozunk, hogy igenis nekünk 2005. január 1-én 10.000.000 forint állt a rendelkezésünkre, amelyből egy későbbi vásárlást tudtunk fedezni. Az adóhivatal kéri, hogy valamilyen formában ezt bizonyítsuk Erre azt mondjuk, hogy ugyan volt bankszámlánk, de mivel nem bízunk a bankokban nem raktuk be a pénzünket hanem a pincében a krumpli alá elásva tartottuk azt, és mivel már 45 évesek elmúltunk ezért ennyi idő alatt csak összegyűjthetett 10.000.000 forintunk. Meg egyébként is ki írja elő, hogy bankszámlán kell tartanunk a pénzt? Minden bizonyítás nélkül mekkora vajon a valószínűsége, hogy az APEH vagy akár a bíróság elfogadja, hogy 2005. január 1-én 10.000.000 forint készpénz állt a rendelkezésrünkre?
- láncvizsgálat, fiktív számlák (ÁFA ellenőrzés): elvégeztünk egy munkát amely során alvállalkozót vettünk igénybe és az általa kibocsátott készpénzes számla áfáját levonásba helyeztük/visszaigényeltük. Az adóhivatal ezen időszak tekintetében adóellenőrzést végez és megállapítja, hogy alvállalkozónk teljesen elérhetetlen már felszámolás alatt áll és soha nem adott be adóbevallást, nem jelentett be munkavállalót. Vajon mekkora esélyünk van megnyerni az adóhivatal előtt, hogy az alvállalkozó valóban elvégezte a munkát, ha a számlán és teljesítés igazoláson kívül semmilyen más bizonyítékot dokumentumot nem tudunk becsatolni és csak szajkózzuk, hogy ez alapján az összes vállalkozást fel lehetne számolni?


2010. július 21., szerda

A 11 legkevésbé várt APEH adóellenőri kérdés +1 ráadás, ami durva gyomorideget okoz!

A 2010-es évben továbbra is a legkönyörtelenebb vizsgálati fajta a láncvizsgálat (fiktív alvállalkozói számlázások, valóságos gazdasági esemény nélkül kiállított számlák, számlagyárak) menetel a vizsgálatok élén.

Ez érthető is, mivel az adóbevételeket ezek az ügyletek (adóelkerülési mód) rövidítik meg a legjobban. Sajnos az adóhivatal nem válogat és ezen sablonszerű könyörtelen vizsgálat a becsületes cégeket is eléri, ha „problémás” (felszámolás alatt álló, felszámolt, eltűnt, adóbevallást nem benyújtó, adófizetési kötelezettségét nem teljesítő…) céggel állnak, álltak gazdasági kapcsolatban. És az sem lehet mentség, hogy megtörtént a gazdasági esemény, igaz a számlát kicsit „megnyomtuk”. Ezek a vizsgálatok alapvetően a mindent vagy semmit elven működnek, tehát hogy a befogadói oldalon elfogadják-e a számla áfa tartalmának levonásba helyezését (vagy visszaigénylését), illetve ezen számla egyéb adónemi kivetülését.

Sajnos ezen konzekvensen alkalmazott vizsgálatok akár egy jól teljesítő több évtizede fennálló adót fizető társaságok megingását illetve bedőlését is eredményezhetik ezért időben oda kell rá figyelni és felkészülni!!!

Bővebben a fiktív számlás adóellenőrzésekről itt olvashat.

De nézzük melyik az a leggyakoribb 11+1 kérdés, amelyből minél többet tesznek fel a részünkre annál valószínűbb, hogy számláinkat fiktívnek a gazdasági eseményt meg nem történtnek illetve nem a felek között megtörténtnek ítélheti meg az adóellenőr. A kérdések természetesen cégspecifikusak, tehát a már becsatolt nyilvántartások, számlák illetve nyilatkozatok alapján kerülnek összeállításra.

  1. Milyen kapcsolatban állt Ön 2006. januárjától, illetve jelenleg a Saját Kft-vel (az Ön saját vállalkozása). Milyen tevékenységet végez 2006. januártól illetve végez jelenleg a Saját Kft.

  2. Milyen kapcsolatban állt a Saját Kft. az Alvállalkozó Kft-vel?

  3. Mióta áll üzleti kapcsolatban az Alvállalkozó Kft-vel illetve hogyan kerültek kapcsolatba?

  4. Kivel és milyen formában tartotta és tarja a kapcsolatot az előbbi céggel? Meg tudja-e adni az elérhetőségeit?

  5. Hogyan győződött meg az Alvállalkozó Kft. törvényes működéséről? Ellenőrizte-e az Alvállalkozó Kft. adószámának érvényességét?

  6. Hogyan győződött meg, hogy az Alvállalkozó Kft. rendelkezik a munka elvégzéséhez szükséges tárgyi és emberi feltételekkel? Nevezzen meg néhányat az alvállalkozó Kft. munkatársai közül. Ha a Saját Kft-nek volt elég szabad kapacitása miért adta ki a munka elvégzését az Alvállalkozó Kft-nek? Hogyan tudja érvényesíteni a garanciális igényeit az Alvállalkozó Kft-vel szemben?

  7. A munka elvégzésével kapcsolatosan vagy a termék leszállításával kapcsolatosan milyen bizonylatokat, naplókat, átvételi elismervényeket, egyéb a gazdasági eseményt alátámasztó dokumentumokat tud a revízió rendelkezésére bocsátani?

  8. Ki végezte el a konkrét munkát? Ki szállította le milyen rendszámú, típusú autóval pontosan hova a terméket?

  9. A Megrendelő Kft. felé kiállított számlán feltüntette-e, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz?

  10. Az adott munka tekintetében mekkora nyereséggel dolgozott? (Azaz a Megrendelő Kft. felé kiállított számla ellenértéke illetve az Alvállalkozó Kft/k felé kiállított számla/számlák illetve a Saját Kft. által elszámolt költsége összegének különbözete hány %-ék.).

  11. A számlák átadásakor megtörtént-e az ellenérték átadása? Miért teljesítették a kifizetéseket mindig készpénzben?

+ 1. Hogyan lehet, hogy az Alvállalkozó Kft. ügyvezetőjének nyilatkozata szerint az emberek felvételét a Saját Kft. végzete, illetve a Saját Kft. munkaruhájában dolgoztak?

Ezenkívül számos további konkrét és szakmára jellemző illetve az adott gazdasági eseményre vonatkozó kérdést tehet fel a revízió.

2010. március 25., csütörtök

Tagi kölcsön - lerántjuk a leplet!

Miért is alakul ki a vagyonosodási vizsgálatok miatt sokszor túlmisztifikált tagi kölcsön?

A tagi kölcsön jelentése az, hogy a vállalkozás tulajdonosa a cég részére kölcsönt ad (tagi kölcsön nyújtása természete miatt több mint 90%-ban készpénz formájában történik). Nem önmagában jelent problémát, hogy tagi kölcsönt nyújt a vállalkozása részére és jogilag sem kérdőjelezhető meg, tehát teljesen legális.
Sajnos számos esetben a cég vezetője (tulajdonosa) nem is tudja illetve nem vesz tudomást arról, hogy cégében van tagi kölcsön, mert sokszor a könyvelő a veszteséget illetve a pénztár ürességéből fakadó pénztárhiányt tagi kölcsönnel fedezi le. Ez sok esetben nem a könyvelő felelőssége, mert hiába mondja a cégtulajdonosnak, hogy mit csináljon - ha neki nincs kedve vagy ideje és azt nem teszi meg - a könyvelést időnként zárni kell és nincs rá más megoldás. Sajnos sokszor tapasztaltuk már, hogy a cégtulajdonosok a cégük könyvvitelét és megoldását (lepapírozását) teljes mértékben a könyvelőjükre bízzák és látatlanban írnak alá papírokat, például tagi kölcsönöket.

Tagi kölcsön = Tagi hitel
A két kifejezés ugyanazt jelenti.

A TAGI KÖLCSÖN KIALAKULÁSA

1, Sok fekete vagy szürke bevétel.
Ha sokat értékesít számla nélkül és kevés a bevétele, akkor kevés költség esetén is könnyen veszteséges lehet a vállalkozás. (Számla nélkül történő értékesítés nem legális!) Amennyiben nincs a cégnek elegendő pénze a pénztárban akkor a vásárolt eszközöket, munkabéreket a tulajdonos a saját zsebéből fizeti ki, legalábbis a könyvelés szerint. Állandó költségek minden vállalkozásnál felmerülnek. A változó költségek (iparától függő mértékben) az értékesítés mértékétől függenek. Hozzátesszük a fekete vagy szürke értékesítés egyik formában sem legális.

2, Túl sok költség elszámolása.
Túlköltségelés szinte mindig az 1. pontban írt szürke v. fekete bevétellel jár együtt, mert ha nincs elég bevétel és folyamatos veszteség van, a vállalkozó nem fogja a saját pénzét a valóságban bevinni a vállalkozásba és még ezen felül dolgozni is. Tehát inkább a túl sok költség elszámolásáról beszélhetünk, amely azért történik, hogy lehetőleg ne kelljen túl sok; inkább semennyi „fölösleges” adót fizetni.
Ezt hívjuk ész nélküli költségelszámolásnak, amire az adóhivatal is harap.
Mindig figyeljen arra, hogy ne számoljon el annyi költséget, hogy a vállalkozása veszteségessé váljon több éven keresztül, illetve figyeljen arra is, hogy a költségek elszámolása, felmerülése kapcsolódjon a cég valós tevékenységéhez. Ez a túlzott költségelszámolás lehet az alapja az APEH becslési eljárásának, amely így akár könnyen ellehetetleníti a vállalkozását.

3, A cég pénzének bankszámlán halmozása.
Ezt a pontot a gyakorlatban óvatosan kezelje, mert nem azt mondjuk, hogy a vállalkozás pénzét ne bankszámlán tartsa! Elméletileg a cég pénzét a bankszámlán illik tartani, mely gyakorlatról az APEH által sok adóellenőrzés során bírált pénzkezelési szabályzata rendelkezik.
Arról van szó, hogy a cég a pénzét bankszámlán tartja, miközben a pénztárban nincsen elég pénz a készpénzes számlák, egyéb készpénzes kifizetések elszámolására. Tehát ebben az esetben a cég nem veszteséges, lenne is elég pénze a kifizetésekre, de nem készpénzben. Tehát ez is tagi kölcsönt tud generálni.
Ez ugyan elég ritka, mert - általában kis és közepes vállalatok esetében - a cégvezetők ritkán szeretik a pénzt a számlán tartani. Ennek ellenére többször találkoztunk olyan cégvezetővel akinek a cége likviditása volt a legfontosabb és ezért nem volt hajlandó csak végszükségben a cég bankszámlájáról pénzt felvenni vagy átutalni, ezért esett tagi kölcsön áldozatául. Igaz ez az esetek jóval kevesebb mint 10%-ra jellemző.

4, Nagyértékű beruházás, fejlesztés.
Ez a 2. ponthoz, azaz a túlköltségeléshez hasonlít, de itt egy komoly fejlesztés érdekében történik a „költségek” elszámolása, amire a cég nyereségéből nem futná és a vállalkozás nem vesz fel hitelt a beruházásra. Tehát itt nem adóminimalizálásról van szó és annak érdekében történő költségelszámolásról, hanem, a vállalkozás fejlesztéséről. Számos esetben találkoztunk azzal, hogy egy beruházás megvalósításából kifolyólag tett az adóhivatal tagi kölcsön miatt több tízmilliós adómegállapítást. Ezt természetesen a magánszemély terhére, ugyanis a vállalkozás nyugodtan kaphat tagi kölcsönt, kérdés, hogy a tulajdonos miből adta.

El is jutottunk oda, hogy miért illetve milyen problémát okoz a tagi kölcsön.

A tagi kölcsön nem önmagában probléma, ráadásul nem is a vállalkozásnál jelent problémát! Hanem a tulajdonos magánszemélynél! Amennyiben nem tulajdonos magánszemély adná a kölcsönt, és ebben az esetben vizsgálná az adóhivatal a kölcsönszerződést, ugyanazok a problémák merülnének fel, mint a tagi kölcsönnél. Ellenben a legtöbb könyvelő (természetesen a számviteli szabályoknak megfelelően) a tagi kölcsönt a tagokkal szembeni kötelezettségek sorban tünteti fel a mérlegben, így az adóhivatal könnyedén válogathat az adóellenőrzésre kiválasztható személyek köréből.

1. probléma a tagi kölcsönnel: a cégtulajdonos az adóhivatal látókörébe kerül, így magas tagi kölcsön állomány esetén az adóhivatal könnyedén kijelölheti vagyonosodási vizsgálatra.
2. probléma a tagi kölcsönnel: amennyiben a magánszemélynek akár a vagyonosodási vizsgálatból kifolyólag akár egyéb bevallásából kifolyólag adófizetési kötelezettsége keletkezik, amelyet nem tud egy összegben megfizetni és ezért az APEH részére fizetési könnyítési, halasztási és/vagy részletfizetési kérelmet terjeszt elő, az adóhivatal azt arra hivatkozással elutasíthatja, hogy kérje vissza tagi kölcsönét a vállalkozásától.

Tanulság: a tagi kölcsön nem egy különleges intézmény, de amennyire lehetőség van folyamatosan egyeztessünk a könyvelővel és kérjük a segítségét, hogy hogyan tudjuk elkerülni a tagi kölcsön kialakulását, hogy ne kerüljünk fölöslegesen az adóhivatal látókörébe.

Amennyiben további kérdése merülne fel vagy segítségre lenne szüksége az alábbi linkre kattintva és az űrlapot kitöltve igénybeveheti szolgáltatásunkat:

2010. március 3., szerda

Adóellenőrzés slágertémái 2010-ben kendőzetlenül! Koncentráltabb adóellenőrzések várhatók.

A 2010-es év az APEH szempontjából egy lazább, adóellenőrzés szempontjából „lightosabb” év lesz (remélem nem haragszanak a kifejezésért). Lehet ezen kijelentésünk ellentétben áll más adótanácsadók véleményével, általuk hírlevélben közölt írásával és esetleges üzletünk rontását is figyelmen kívül hagyja, de az álláspontunk, hogy 2010-ben nem lesz akkora mértékű adóellenőrzés mint az elmúlt években.

Ennek egyszerű magyarázata a választások és az azt követő esetleges átszervezések, vezetőváltozások, új adóellenőrzési irányok meghatározása. Tehát az jósolható, hogy szeptember végéig nem várható az APEH kiemelkedő aktivitása az adóellenőrzés terén.

Ez természetesen azon adózók számára nem lesz vigasz akiket mégis adóellenőrzésre jelölnek ki, amelynek valószínűségét az APEH elnökének iránymutatása növelheti, tehát a „kockázatos” adózói körök számíthatnak ellenőrzésre, ráadásul koncentráltabb és felkészültebb ellenőrzésekre.

Mint ahogy az majd az APEH elnökének iránymutatásából kiderül, az ellenőrzések a megelőző évi ellenőrzésekhez képest picit széleskörűebbek de méginkább koncentráltabbak lesznek. Új területnek mondható a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelmet folytató vállalkozások, tehát az MLM rendszeren keresztül értékesítők, amely rendszerek rengeteg adózási „kiskaput” és ezzel gondot rejtenek magukban, mivel a pénzek mozgása általában követhetetlen.

Mi változik a leginkább 2010-ben?
Álláspontunk szerint az irányelv, a sajtónyilatkozatok és a gyakorlat illetve tapasztalataink alapján az adóellenőrzési változásokat a koncentráció, a kockázatos adóelkerülő vállalkozások és a reakcióidő gyorsulása fogja meghatározni az iparági kockázatokon túl.

- Mit is értünk koncentráción?
Alapvetően az előző évi ellenőrzési irányelvekhez, legfőbb adóellenőrzési irányokhoz képest túl nagy változás az ellenőrizendők körében nincs. A legnagyobb és legfőbb változás az ellenőrzésre történő kiválasztási rendszer hatékonyságának javulásából adódik és ezalatt értjük, hogy koncentrálódnak az ellenőrzések az adóhivatal által elérhető adatok elemzéseként kapott eredmények alapján. Tehát ha az elemző rendszer által készített eredmény a kockázati sáv határát eléri, akkor nagy valószínűséggel, bizonyos értékek esetén biztos, hogy azonnal induló adóellenőrzés kezdődik.
- 2010-ben kockázatos vállalkozások előtérbe kerülnek az iparágakkal szemben!
Tudni érdemes, hogy 2009. évben az adóhivatal egy új kockázatelemző rendszert vezetett be és ezzel a rendszerrel 2010-ben sokkal pontosabban tudja meghatározni az adóelkerülő vállalkozásokat. Ezáltal elmondható, hogy természetesen megmaradnak az iparági kockázatok, de sokkal jobban előtérbe kerülnek és szűrhetőek a kockázatos, adóelkerülő vállalkozások, mint idáig!
- Reakció idő gyorsulása!
Ez a kockázatelemző rendszer gyors adatszolgáltatása miatt és az ellenőrzési területeken szerzett nagyobb tapasztalat kapcsán kiadott belső iránymutatások révén tud megvalósulni. Az első eset az adóelkerülés mihamarabbi kiderítését, míg az iránymutatások az eljárások hatékonyságát és gyorsaságát szolgálják.
- Iparági kockázatok
Bizonyos iparágakban nagyobb a kockázat az adóelkerülésre, de egyszerre nem ellenőrizhető az összes iparág így a kiemelt ágazatokat évente váltogatja a hivatal. De ágazatokon kívüli kockázati irányultságok is lehetnek mint például a végső fogyasztóknak értékesítő általában szolgáltató vagy importáló vállalatok, mert ott általában kisebb a számlaadási hajlandóság (megfordítva. kevesebb magánszemély kér számlát, inkább olcsóbban veszi igénybe a szolgáltatást).
2010-ben kiemelt iparágak és tevékenységi körök:
  • Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem,
  • Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem,
  • Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem,
  • Papír és nyomdaipar a hozzákapcsolódó kereskedelemmel,
  • Őrző-védő szolgáltatások és alvállalkozói láncolatok (ez egyébként régóta kiemelt célpont)
  • Termékbemutatókon keresztüli kereskedelem – ez az MLM rendszer általában (ez teljesen új irányvonal),
  • Hitelközvetítés és üzletviteli tanácsadás.
  • Előkészületben adatgyűjtés várható: Amely vállalkozások nem foglalkoztatnak egy személyt sem, Takarító vállalkozások és láncolataik, E-kereskedelem, Fizető-vendéglátás, falusi túrizmus.
További meghatározó szempontok az ellenőrzésre történő kiválasztásnál:
  • Értékesítési, számlázási láncolatok (Határon átnyúló: Számítástechnikai eszköz, Mobiltelefon, Irodai segédanyag, Gabonakereskedelem Logisztikai tevékenység Szállítmányozás; határon belül: őrző-védő cégek, építőipar, tanácsadói szerződések)
  • Transzferárak ellenőrzése
  • Szokásos piaci ár vizsgálata
  • Beruházási adókedvezmény ellenőrzése
  • Adóbevallási kötelezettség nem teljesítése,
  • Bevallási „inkoherencia”
  • Egymás utáni székhely és tulajdonos váltás
  • Jelentős összegű tagi kölcsön
  • Nagy összegű adóhátralék
  • Tartós veszteségesség, adóminimalizálás
  • Áfa mentes termékimport
  • Hirtelen forgalomnövekedés
  • Jelentős arányú szolgáltatás igénybevétele az árbevételhez képest
  • Támogatások igénybevétele
  • Kutatás fejlesztési tevékenység
  • Azonos székhellyel, nem valós székhely szolgáltatást nyújtó ügyvéddel vagy kézbesítési megbízottal rendelkező adózók
  • Korábbi adatgyűjtések, próbavásárlási bizonylatok felhasználása

Kapcsolódó írások:
APEH elnökének ellenőrzési irányelve 2010

Ezekre a cégekre figyel az APEH idén (ellenőrzési főosztályvezető nyilatkozata) http://www.napi.hu/

Az APEH rászáll a fiktív cégekre és számlákra http://www.index.hu/


2010. február 12., péntek

Fiktív alvállalkozói szerződések. Aktuális slágertéma az adóellenőrzéseknél.

2009. évben rengeteg olyan adóellenőrzéssel találkoztunk és képviseltük az adózók érdekét az APEH előtt sikerrel, ahol az adóhatóság azért állapított meg adófizetési kötelezettséget és szankciót mert az APEH állítása szerint az ügylet nem a szerződéses felek között jött létre, a munkát nem a szerződéses partner (általában alvállalkozó) végezte el. Ezen ellenőrzési irányultság 2010-ben is folytatódik.

Miért illetve miből indulnak ki ezek az adóvizsgálatok, mit vizsgálnak, mire alapozzák a megállapítást?

Az ilyen tartalmú megállapítás eszközlő adóhatósági vizsgálatok kiindulópontja vagy szimpla ÁFA ellenőrzés vagy partnervizsgálat ahol már kiderült, hogy több cégnek adott nem valós teljesítésű számlát.A leggyakrabban érintett vállalatkör az építőipar, de informatikai, biztonsági, fuvarozási, egyéb szolgáltató vállalatok is csapdába esnek, eshetnek.

Az alap kiindulási helyzet, hogy a vállalkozásnál ÁFA ellenőrzést kezd a hivatal. Bekérik az bizonylatokat, leellenőrzik a szállítókat/alvállalkozókat és az ő szerződéseiket.Amelyik alvállalkozók pedig az utóbbi időben (illetve az ellenőrzött időszakbeli) nem nyújtottak be bevallást (vagy „0”-s bevallást nyújtottak be), vagy törölték illetve felfüggesztették az adószámukat, esetleg ás a vállalkozások közötti szerződésben „gyanús” kikötéseket, tartalmat találnak úgy tovább kutakodnak a gazdasági események megtörténtével kapcsolatban, keresve azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján a gazdasági esemény megtörténte megkérdőjelezhető és így a számla befogadás és kifizetése is.

Ezt követően kezdődik a mélyreható vizsgálódás.Leegyszerűsítve ezen szerződések kapcsán a hivatal nem a produktum (pl.: épület) létrejöttét vitatja hanem azt, hogy nem az alvállalkozó teljesített.

Az alvállalkozónál vizsgálják, hogy eleget tett-e a bevallási kötelezettségeinek ill. milyen tartalommal. A vizsgált bevallások: ÁFA, TAO és járulékok, amiből kiderül a foglalkoztatottak száma. (A foglalkoztatottak aktuális számát az APEH adatbázisában mi is ellenőrizhetjük.)Ellenőrzik hogy székhelyén, telephelyén fellelhető-e a társaság, tulajdonosi szerkezetében ill. székhellyel kapcsolatosan történt-e gyanú változás az utóbbi időben, törölték-e az adószámát.A szerződéssel kapcsolatban vizsgálják, hogy az alátámasztó, a gazdasági tevékenység megtörténtét igazoló dokumentumok rendelkezésre állnak-e. A számlákkal kapcsolatban vizsgálják a teljesítését illetve tartalmaz-e közvetített szolgáltatás. És mindezeket összefüggésükben is elemzik és az általában nem megfelelően felkészült adózót (képviselőjét, ügyvezetőjét) nyilatkoztatják. Ha időközben tulajdonos ill. képviselőváltozás következett be a cégnél, akkor az ellenőrzés alá vont időszak cég képviselőjét hallgatják meg tanúként. Ebben az esetben az ügyvezető befárad az adóhivatalba és az ellenőrzés végkimenetelére kiemelten fontos kihatással bíró (szinte minden esetben rossz) nyilatkozatot tesz.

A tanúmeghallgatásoknak, nyilatkozatoknak, a dokumentáció, bizonylatok beadásának ezen ügyekben kiemelten fontos szerepe van!

Sajnos a legtöbb adózó (szinte mindenki) csak a dokumentumok átadását, a személyes meghallgatást illetve az adóhatósági jegyzőkönyv meghozatalát követően fordul hozzánk, amikor sokkal nehezebb a dolgunk.

Ilyen adózási megállapítással záródó adóellenőrzések további kockázata az adózó részéről az ügylet „fiktivitása” miatt további büntetőjogi következményekkel járhat, ezért ne vegyék félvállról. Arról nem is beszélve, hogy a sokmilliós megállapítások a vállalkozás fennmaradását biztosan veszélyeztetik.

Arról, hogy mit tehet az ellenőrzés kimenetelének javítása érdekében későbbi írásainkból megtudhatja.
Írásunk összefoglalása és mintakérdések weboldalunkon: Fiktív szerződések, számlák

Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com