2010. március 25., csütörtök

Tagi kölcsön - lerántjuk a leplet!

Miért is alakul ki a vagyonosodási vizsgálatok miatt sokszor túlmisztifikált tagi kölcsön?

A tagi kölcsön jelentése az, hogy a vállalkozás tulajdonosa a cég részére kölcsönt ad (tagi kölcsön nyújtása természete miatt több mint 90%-ban készpénz formájában történik). Nem önmagában jelent problémát, hogy tagi kölcsönt nyújt a vállalkozása részére és jogilag sem kérdőjelezhető meg, tehát teljesen legális.
Sajnos számos esetben a cég vezetője (tulajdonosa) nem is tudja illetve nem vesz tudomást arról, hogy cégében van tagi kölcsön, mert sokszor a könyvelő a veszteséget illetve a pénztár ürességéből fakadó pénztárhiányt tagi kölcsönnel fedezi le. Ez sok esetben nem a könyvelő felelőssége, mert hiába mondja a cégtulajdonosnak, hogy mit csináljon - ha neki nincs kedve vagy ideje és azt nem teszi meg - a könyvelést időnként zárni kell és nincs rá más megoldás. Sajnos sokszor tapasztaltuk már, hogy a cégtulajdonosok a cégük könyvvitelét és megoldását (lepapírozását) teljes mértékben a könyvelőjükre bízzák és látatlanban írnak alá papírokat, például tagi kölcsönöket.

Tagi kölcsön = Tagi hitel
A két kifejezés ugyanazt jelenti.

A TAGI KÖLCSÖN KIALAKULÁSA

1, Sok fekete vagy szürke bevétel.
Ha sokat értékesít számla nélkül és kevés a bevétele, akkor kevés költség esetén is könnyen veszteséges lehet a vállalkozás. (Számla nélkül történő értékesítés nem legális!) Amennyiben nincs a cégnek elegendő pénze a pénztárban akkor a vásárolt eszközöket, munkabéreket a tulajdonos a saját zsebéből fizeti ki, legalábbis a könyvelés szerint. Állandó költségek minden vállalkozásnál felmerülnek. A változó költségek (iparától függő mértékben) az értékesítés mértékétől függenek. Hozzátesszük a fekete vagy szürke értékesítés egyik formában sem legális.

2, Túl sok költség elszámolása.
Túlköltségelés szinte mindig az 1. pontban írt szürke v. fekete bevétellel jár együtt, mert ha nincs elég bevétel és folyamatos veszteség van, a vállalkozó nem fogja a saját pénzét a valóságban bevinni a vállalkozásba és még ezen felül dolgozni is. Tehát inkább a túl sok költség elszámolásáról beszélhetünk, amely azért történik, hogy lehetőleg ne kelljen túl sok; inkább semennyi „fölösleges” adót fizetni.
Ezt hívjuk ész nélküli költségelszámolásnak, amire az adóhivatal is harap.
Mindig figyeljen arra, hogy ne számoljon el annyi költséget, hogy a vállalkozása veszteségessé váljon több éven keresztül, illetve figyeljen arra is, hogy a költségek elszámolása, felmerülése kapcsolódjon a cég valós tevékenységéhez. Ez a túlzott költségelszámolás lehet az alapja az APEH becslési eljárásának, amely így akár könnyen ellehetetleníti a vállalkozását.

3, A cég pénzének bankszámlán halmozása.
Ezt a pontot a gyakorlatban óvatosan kezelje, mert nem azt mondjuk, hogy a vállalkozás pénzét ne bankszámlán tartsa! Elméletileg a cég pénzét a bankszámlán illik tartani, mely gyakorlatról az APEH által sok adóellenőrzés során bírált pénzkezelési szabályzata rendelkezik.
Arról van szó, hogy a cég a pénzét bankszámlán tartja, miközben a pénztárban nincsen elég pénz a készpénzes számlák, egyéb készpénzes kifizetések elszámolására. Tehát ebben az esetben a cég nem veszteséges, lenne is elég pénze a kifizetésekre, de nem készpénzben. Tehát ez is tagi kölcsönt tud generálni.
Ez ugyan elég ritka, mert - általában kis és közepes vállalatok esetében - a cégvezetők ritkán szeretik a pénzt a számlán tartani. Ennek ellenére többször találkoztunk olyan cégvezetővel akinek a cége likviditása volt a legfontosabb és ezért nem volt hajlandó csak végszükségben a cég bankszámlájáról pénzt felvenni vagy átutalni, ezért esett tagi kölcsön áldozatául. Igaz ez az esetek jóval kevesebb mint 10%-ra jellemző.

4, Nagyértékű beruházás, fejlesztés.
Ez a 2. ponthoz, azaz a túlköltségeléshez hasonlít, de itt egy komoly fejlesztés érdekében történik a „költségek” elszámolása, amire a cég nyereségéből nem futná és a vállalkozás nem vesz fel hitelt a beruházásra. Tehát itt nem adóminimalizálásról van szó és annak érdekében történő költségelszámolásról, hanem, a vállalkozás fejlesztéséről. Számos esetben találkoztunk azzal, hogy egy beruházás megvalósításából kifolyólag tett az adóhivatal tagi kölcsön miatt több tízmilliós adómegállapítást. Ezt természetesen a magánszemély terhére, ugyanis a vállalkozás nyugodtan kaphat tagi kölcsönt, kérdés, hogy a tulajdonos miből adta.

El is jutottunk oda, hogy miért illetve milyen problémát okoz a tagi kölcsön.

A tagi kölcsön nem önmagában probléma, ráadásul nem is a vállalkozásnál jelent problémát! Hanem a tulajdonos magánszemélynél! Amennyiben nem tulajdonos magánszemély adná a kölcsönt, és ebben az esetben vizsgálná az adóhivatal a kölcsönszerződést, ugyanazok a problémák merülnének fel, mint a tagi kölcsönnél. Ellenben a legtöbb könyvelő (természetesen a számviteli szabályoknak megfelelően) a tagi kölcsönt a tagokkal szembeni kötelezettségek sorban tünteti fel a mérlegben, így az adóhivatal könnyedén válogathat az adóellenőrzésre kiválasztható személyek köréből.

1. probléma a tagi kölcsönnel: a cégtulajdonos az adóhivatal látókörébe kerül, így magas tagi kölcsön állomány esetén az adóhivatal könnyedén kijelölheti vagyonosodási vizsgálatra.
2. probléma a tagi kölcsönnel: amennyiben a magánszemélynek akár a vagyonosodási vizsgálatból kifolyólag akár egyéb bevallásából kifolyólag adófizetési kötelezettsége keletkezik, amelyet nem tud egy összegben megfizetni és ezért az APEH részére fizetési könnyítési, halasztási és/vagy részletfizetési kérelmet terjeszt elő, az adóhivatal azt arra hivatkozással elutasíthatja, hogy kérje vissza tagi kölcsönét a vállalkozásától.

Tanulság: a tagi kölcsön nem egy különleges intézmény, de amennyire lehetőség van folyamatosan egyeztessünk a könyvelővel és kérjük a segítségét, hogy hogyan tudjuk elkerülni a tagi kölcsön kialakulását, hogy ne kerüljünk fölöslegesen az adóhivatal látókörébe.

Amennyiben további kérdése merülne fel vagy segítségre lenne szüksége az alábbi linkre kattintva és az űrlapot kitöltve igénybeveheti szolgáltatásunkat:

2010. március 3., szerda

Adóellenőrzés slágertémái 2010-ben kendőzetlenül! Koncentráltabb adóellenőrzések várhatók.

A 2010-es év az APEH szempontjából egy lazább, adóellenőrzés szempontjából „lightosabb” év lesz (remélem nem haragszanak a kifejezésért). Lehet ezen kijelentésünk ellentétben áll más adótanácsadók véleményével, általuk hírlevélben közölt írásával és esetleges üzletünk rontását is figyelmen kívül hagyja, de az álláspontunk, hogy 2010-ben nem lesz akkora mértékű adóellenőrzés mint az elmúlt években.

Ennek egyszerű magyarázata a választások és az azt követő esetleges átszervezések, vezetőváltozások, új adóellenőrzési irányok meghatározása. Tehát az jósolható, hogy szeptember végéig nem várható az APEH kiemelkedő aktivitása az adóellenőrzés terén.

Ez természetesen azon adózók számára nem lesz vigasz akiket mégis adóellenőrzésre jelölnek ki, amelynek valószínűségét az APEH elnökének iránymutatása növelheti, tehát a „kockázatos” adózói körök számíthatnak ellenőrzésre, ráadásul koncentráltabb és felkészültebb ellenőrzésekre.

Mint ahogy az majd az APEH elnökének iránymutatásából kiderül, az ellenőrzések a megelőző évi ellenőrzésekhez képest picit széleskörűebbek de méginkább koncentráltabbak lesznek. Új területnek mondható a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelmet folytató vállalkozások, tehát az MLM rendszeren keresztül értékesítők, amely rendszerek rengeteg adózási „kiskaput” és ezzel gondot rejtenek magukban, mivel a pénzek mozgása általában követhetetlen.

Mi változik a leginkább 2010-ben?
Álláspontunk szerint az irányelv, a sajtónyilatkozatok és a gyakorlat illetve tapasztalataink alapján az adóellenőrzési változásokat a koncentráció, a kockázatos adóelkerülő vállalkozások és a reakcióidő gyorsulása fogja meghatározni az iparági kockázatokon túl.

- Mit is értünk koncentráción?
Alapvetően az előző évi ellenőrzési irányelvekhez, legfőbb adóellenőrzési irányokhoz képest túl nagy változás az ellenőrizendők körében nincs. A legnagyobb és legfőbb változás az ellenőrzésre történő kiválasztási rendszer hatékonyságának javulásából adódik és ezalatt értjük, hogy koncentrálódnak az ellenőrzések az adóhivatal által elérhető adatok elemzéseként kapott eredmények alapján. Tehát ha az elemző rendszer által készített eredmény a kockázati sáv határát eléri, akkor nagy valószínűséggel, bizonyos értékek esetén biztos, hogy azonnal induló adóellenőrzés kezdődik.
- 2010-ben kockázatos vállalkozások előtérbe kerülnek az iparágakkal szemben!
Tudni érdemes, hogy 2009. évben az adóhivatal egy új kockázatelemző rendszert vezetett be és ezzel a rendszerrel 2010-ben sokkal pontosabban tudja meghatározni az adóelkerülő vállalkozásokat. Ezáltal elmondható, hogy természetesen megmaradnak az iparági kockázatok, de sokkal jobban előtérbe kerülnek és szűrhetőek a kockázatos, adóelkerülő vállalkozások, mint idáig!
- Reakció idő gyorsulása!
Ez a kockázatelemző rendszer gyors adatszolgáltatása miatt és az ellenőrzési területeken szerzett nagyobb tapasztalat kapcsán kiadott belső iránymutatások révén tud megvalósulni. Az első eset az adóelkerülés mihamarabbi kiderítését, míg az iránymutatások az eljárások hatékonyságát és gyorsaságát szolgálják.
- Iparági kockázatok
Bizonyos iparágakban nagyobb a kockázat az adóelkerülésre, de egyszerre nem ellenőrizhető az összes iparág így a kiemelt ágazatokat évente váltogatja a hivatal. De ágazatokon kívüli kockázati irányultságok is lehetnek mint például a végső fogyasztóknak értékesítő általában szolgáltató vagy importáló vállalatok, mert ott általában kisebb a számlaadási hajlandóság (megfordítva. kevesebb magánszemély kér számlát, inkább olcsóbban veszi igénybe a szolgáltatást).
2010-ben kiemelt iparágak és tevékenységi körök:
  • Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem,
  • Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem,
  • Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem,
  • Papír és nyomdaipar a hozzákapcsolódó kereskedelemmel,
  • Őrző-védő szolgáltatások és alvállalkozói láncolatok (ez egyébként régóta kiemelt célpont)
  • Termékbemutatókon keresztüli kereskedelem – ez az MLM rendszer általában (ez teljesen új irányvonal),
  • Hitelközvetítés és üzletviteli tanácsadás.
  • Előkészületben adatgyűjtés várható: Amely vállalkozások nem foglalkoztatnak egy személyt sem, Takarító vállalkozások és láncolataik, E-kereskedelem, Fizető-vendéglátás, falusi túrizmus.
További meghatározó szempontok az ellenőrzésre történő kiválasztásnál:
  • Értékesítési, számlázási láncolatok (Határon átnyúló: Számítástechnikai eszköz, Mobiltelefon, Irodai segédanyag, Gabonakereskedelem Logisztikai tevékenység Szállítmányozás; határon belül: őrző-védő cégek, építőipar, tanácsadói szerződések)
  • Transzferárak ellenőrzése
  • Szokásos piaci ár vizsgálata
  • Beruházási adókedvezmény ellenőrzése
  • Adóbevallási kötelezettség nem teljesítése,
  • Bevallási „inkoherencia”
  • Egymás utáni székhely és tulajdonos váltás
  • Jelentős összegű tagi kölcsön
  • Nagy összegű adóhátralék
  • Tartós veszteségesség, adóminimalizálás
  • Áfa mentes termékimport
  • Hirtelen forgalomnövekedés
  • Jelentős arányú szolgáltatás igénybevétele az árbevételhez képest
  • Támogatások igénybevétele
  • Kutatás fejlesztési tevékenység
  • Azonos székhellyel, nem valós székhely szolgáltatást nyújtó ügyvéddel vagy kézbesítési megbízottal rendelkező adózók
  • Korábbi adatgyűjtések, próbavásárlási bizonylatok felhasználása

Kapcsolódó írások:
APEH elnökének ellenőrzési irányelve 2010

Ezekre a cégekre figyel az APEH idén (ellenőrzési főosztályvezető nyilatkozata) http://www.napi.hu/

Az APEH rászáll a fiktív cégekre és számlákra http://www.index.hu/