2010. augusztus 10., kedd

AZ ERŐSEBB KUTYA …..

Adóellenőrzések során egyre többször találkozunk azzal, hogy bizonyos dokumentumokat azért nem csatol be egy vállalkozás, mert szerinte arra nincs szükség és az APEH nem kérhet ilyet tőle. Ugyanez igaz a vagyonosodási vizsgálatok esetén is. Ráadásul ezt többen tanácsolták ügyfeleiknek az adózóknak.

Azzal teljesen egyetértünk, hogy egy adóellenőrzés során azokat a nyilvántartásokat és dokumentumokat kell becsatolni amire az adóellenőrzés irányul illetve az adóhivatalnak szüksége van. Ellenben ezeket a dokumentumokat, amelyek a bevallásokat alátámasztják, be kell csatolni. Az igaz, hogy szükséges hozzá tapasztalat mely iratok, nyilvántartások, dokumentumok szükségesek és egyeztetni kell az adóellenőrrel is.

Sajnos nagyon sok azon vállalkozók köre akik jó magyar szokás szerint azt mondják, hogy „Nem érdekel engem az adóhivatal, megkapja a számlákat aztán jól van, mert mást nem kérhet tőlem. Van egy jó ügyvédem és elmegyek a bíróságra.” Ez nagyon jól hangzik a birka effektus miatt, mivel a vállalkozó ismerősök között természetesen biztos van olyan aki tudja, hogy kell az ilyen ügyeket elintézni illetve ismer egy tuti ügyvédet. Ekkor hiszi azt a vállalkozó, hogy ő a kutyák Pitbull-ja.

Nézzük az adóellenőrzéseket és a jogorvoslati lehetőségeket reális szemszögből. Egy adóellenőrzésnél a legfontosabb a bizonyítás!

Miért?

Mert ez az egyetlen jogterület ahol a bizonyítási teher megfordul, azaz a vállalkozónak, adózónak kell bizonyítani a bevallás helyességét, a gazdasági esemény megtörténtét vagy a pénzügyi forrás rendelkezésre állását…

Alapvetően fontosak az adóellenőrzés körülményei is, mennyire vagyunk együttműködőek, hogyan viszonyulunk a revízióhoz, mennyire tudja az egyik fél miről beszél a másik, az egymást követő jogorvoslati lehetőségeinkkel élünk-e…
Ezekből pedig következik, hogy igazunkat a megfelelő jogorvoslati fórumon (II.fok, Bíróság, APEH elnök) mekkora eséllyel tudjuk megvédeni.

Az adóellenőrzés megállapításainak bíróság előtti megtámadásáról fontos tudni:
- a bíróság nem adózási szakhatóság és adószakértő kirendelése is ritkán történik meg,
- a bíróság állami szervezet. Az állam az adóbevételből gazdálkodik.
- a bíróság az adóellenőrzés és az AEPH-en belüli hatósági eljárás során becsatolt iratok alapján dönt, azaz nem igazán van lehetőség további iratok csatolására, dokumentumi bizonyításra.
- pernyertességben az APEH toronymagasan vezet! És ez a jövőben sem lesz máshogy.

Tehát, amennyiben a megfelelő dokumentumok nem kerülnek becsatolásra, az adóhivatali együttműködés nincs meg és csak jogszabályokra hivatkozva, de bevallásunkban szereplő adatokat a megfelelő dokumentumok alátámasztása nélkül próbálunk egy adóhivatali határozatot támadni, majdnem biztos, hogy vesztésre vagyunk ítélve. Csak abban az esetben van esélyünk, ha az adóhivatal óriási jogszabályi hibát vétett, illetve a bizonyításunknak nem járt a végére.

Ezalapján felmerül a kérdés, hogy ki is lesz egy adóellenőrzés esetén az a bizonyos erősebb kutya…

Nézzünk 2 rövid példát az adóellenőrzések esetén (Ne feledje el: bizonyítás):
- vagyonosodási vizsgálat 2005-2007 időszak tekintetében: Tegyük fel arra hivatkozunk, hogy igenis nekünk 2005. január 1-én 10.000.000 forint állt a rendelkezésünkre, amelyből egy későbbi vásárlást tudtunk fedezni. Az adóhivatal kéri, hogy valamilyen formában ezt bizonyítsuk Erre azt mondjuk, hogy ugyan volt bankszámlánk, de mivel nem bízunk a bankokban nem raktuk be a pénzünket hanem a pincében a krumpli alá elásva tartottuk azt, és mivel már 45 évesek elmúltunk ezért ennyi idő alatt csak összegyűjthetett 10.000.000 forintunk. Meg egyébként is ki írja elő, hogy bankszámlán kell tartanunk a pénzt? Minden bizonyítás nélkül mekkora vajon a valószínűsége, hogy az APEH vagy akár a bíróság elfogadja, hogy 2005. január 1-én 10.000.000 forint készpénz állt a rendelkezésrünkre?
- láncvizsgálat, fiktív számlák (ÁFA ellenőrzés): elvégeztünk egy munkát amely során alvállalkozót vettünk igénybe és az általa kibocsátott készpénzes számla áfáját levonásba helyeztük/visszaigényeltük. Az adóhivatal ezen időszak tekintetében adóellenőrzést végez és megállapítja, hogy alvállalkozónk teljesen elérhetetlen már felszámolás alatt áll és soha nem adott be adóbevallást, nem jelentett be munkavállalót. Vajon mekkora esélyünk van megnyerni az adóhivatal előtt, hogy az alvállalkozó valóban elvégezte a munkát, ha a számlán és teljesítés igazoláson kívül semmilyen más bizonyítékot dokumentumot nem tudunk becsatolni és csak szajkózzuk, hogy ez alapján az összes vállalkozást fel lehetne számolni?