2011. december 10., szombat

Vagyonosodási vizsgálatok legújabb keresztkérdései – vigyázat veszélyesek!

Lassan a tömeges vagyonosodási vizsgálatok 6. évéhez (2012) közeledve elmondható, hogy kikristályosodtak a személyi jövedelemadó ellenőrzési módszerek, és nagyságrendileg egységesedett az adóellenőrzések gyakorlati menete, természetesen kibővült vagyonosodási kérőívvel, új vagyongyarapodási kérdésekkel.

Nézzük a legújabb változásokat:

1, Közölni kell az adóellenőrzési becslés tényét. 
A becslési eljárás lényege, hogy megfordul a bizonyítási teher, tehát a vagyonosodási vizsgálat során a bizonyítás nem az adóhivatalon van, hanem az adózónak kell bizonyítania, hogy a bankszámlára történt készpénzbefizetések, készpénzes gépjármű, ingatlan vásárlásokra, egyéb költésekre honnan volt fedezete. Mivel sok esetben problémát jelentett, hogy az adózóval a vagyonosodási vizsgálat során a becslést csak az adóhatósági jegyzőkönyvben közölték, ezért az új gyakorlat szerint az adóhivatal vagyonosodási vizsgálat során közli az adózóval, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján a bevallott jövedelme nem nyújtott kellő fedezetet a készpénzes kiadásai fedezetére. Ennek alátámasztásaként külön megküldött levélben a nagyobb költéseiket hivatkozza be az adóhivatal, de a legtöbb esetben a becslés bizonyításaként megküldi a vagyonmérleget és még a jegyzőkönyv meghozatala előtt, tehát a vagyonosodási vizsgálat ellenőrzési szakaszában közli a becslés tényét és tájékoztatja az adózót, a becslés szabályairól, pontosan arról, hogy ilyenkor a bizonyítási teher megfordul és a bizonyítási teher az adózón van. Így kikerüli az adóhivatal azon támadási felületet, hogy nem tájékoztatta az adózót a becslésről azaz, hogy az adózó érdeke a bizonyítás.

2, KSH adatok a megélhetési költségre. 
Az adóhivatal sokszor nem találja elégségesnek, hogy az adózó a KSH által meghatározott létminimumból tudja fedezni életviteli kiadásait, és jelenleg csak ez az egy hiteles adat állhat a rendelkezésére, mivel az egyes közüzemi szolgáltatók megkeresése egy vagyonvizsgálat során túl macerás lenne. Így a legújabb vagyongyarapodási kérdőívekbe új csavart próbáltak beépíteni és nyilatkoztatni az adózót, hogy az életvitelre fordított kiadásait mekkora arányban fedezi bankszámláról (fizeti bankkártyával) és milyen arányban készpénzben. Ez a becslés alapját szolgáló kérdés az egyébként is kétséges céges adóellenőrzések során alkalmazott becslés logikáját követi, amelyről a „Legütősebb revizori kérdések” cikkünkben írtunk. Ez alapján megnézi azon bankszámlák költéseit amelyeket az életviteli költségekre fordítottunk és azzal az aránnyal felszorozza amennyit az ügyfél nyilatkozik. Például: ha az adózó nyilatkozata szerint 20%-át költi bankszámláról akkor kigyűjti ezeket a kiadásokat és 80%-os készpénzköltést beállít az életviteli kiadásokra. Legalábbis az új próbálkozások erre irányulhatnak, amelyeket továbbra is kétségesnek ítélünk meg egy vagyonosodási vizsgálat során, de ettől függetlenül vigyázni kell ezekre a kérdésekre mit nyilatkozunk. Mindenféleképpen ki kell kerülni, mert a saját bankszámlánk és költéseink teljeskörű ismeret nélkül ezt biztosan megjelölni nem lehet!

3, A párnában tartott pénz esete.
Különösen aggályos kérdés: „Tartott-e a vizsgált időszakban jelentősebb összeget készpénzben, ha igen milyen nagyságrendben, milyen okból és milyen időtartamba?”
Ez a különösen veszélyes kérdés arra irányul, ha bankszámláról vesz fel valaki pénzt vagy jut egyéb módon készpénz bevételhez, akkor az adóellenőr feltételezheti annak érdekében történt, hogy elköltsük. Feltételezésünk szerint tehát ha lenyilatkozzuk, például hogy nem vagy maximum 1 millió forintot szoktunk készpénzben tartani, akkor az adóellenőr levonhatja azt a következtetést, hogy az összeg 1 millió forint feletti része elköltésre került, így az 1 millió forint feletti rész a későbbi kiadásokra nem nyújthat fedezetet. Álláspontunk szerint ez a keresztkérdés magánszemély részére, aki nem kötelezett nyilvántartások, könyvvitel vezetésére problémákat vethet fel, de a hasra ütésre tett választ semmiféleképpen nem javasoljuk!
Ugyanezen pénzelköltésre irányul az a kérdés is, hogy milyen okból történtek a bankszámláról történő készpénzfelvételek, amelyet általánosságban meghatározni szintén nem lehet.

4, Pénzbüntetések vagyonosodási vizsgálatok során. 
Az adóhivatal a bevételeket próbálja növelni illetve az eljárás idejét lerövidíteni vagyonosodási vizsgálat során az adózó együttműködési kötelezettségének elmulasztása miatt történő bírság kiszabásával. Ennek megfellebbezésekor a II. fokú adóhatóság sokszor más álláspontra helyezkedik, mivel az indokolások nem mindig teljesen konzekvensek, ráadásul az adózónak egyébként sem kötelező nyilatkozatot tennie, de ebben az esetben a vagyongyarapodási vizsgálat becslési eljárása során a bizonyítástól fosztja meg magát. Ráadásul az indokolásoknál az is aggályos, hogy olyan adatok és dokumentumok rendelkezésére bocsátásának elmulasztását vetik az adózó terhére, amelyek egyébként is az adóhivatal rendelkezésére állnak. Az együttműködés hiányára vagy az ellenőrzés akadályozására a jegyzőkönyvben illetve határozatban is előszeretettel hivatkozik az adóhivatal. (2012-ben új szabályként várható, ha az adózó akadályozza az eljárást akkor az akadályozás időtartamáig, de legfeljebb 90 napig az adóellenőrzésre rendelkezésre álló idő meghosszabbodik)

5, Teljességi nyilatkozat.
Szinte minden vagyonosodási ellenőrzés esetén kér a revízió az adózótól teljességi nyilatkozatot, azaz megkérdezi, hogy teljeskörűen kerültek-e becsatolásra a vagyongyarapodásunkat, bevételeinket igazoló dokumentumok. Amennyiben igennel válaszolunk, akkor a későbbiekben forrásunkat igazoló esetlegesen becsatolásra kerülő dokumentumokat nem szeretné elfogadni az adóhivatal. Pedig számos ok lehet, hogy egy dokumentum miért nem kerül becsatolásra, például a titoktartási kötelezettség feloldásának illetve a másik fél érdekének védelme miatt…

6, A tényállás teljeskörű tisztázása kötelező a vagyonosodási vizsgálatok során is.
Elmondható, hogy az adóhivatal mostanában vagyonosodási vizsgálatok során elég konzekvensen körüljárja a tényállást, levizsgálja a kölcsönadókat, nyilatkoztatja a feleket, tanukat. Ennek ellenére vannak esetek, amikor érthetetlen módon a tényállás tisztázási kötelezettségének valamilyen okból kifolyólag nem tesznek eleget a revizorok.

7. Vagyonosodási vizsgálatok adóhiányának elévülése.
Így év végén várható, hogy vagyonosodási vizsgálatok esetén is az adóellenőrök a határozatokat tömegesen küldik ki vagy próbálják akár személyesen kézbesíteni az elévülési idő miatt. Ugyanis ha azok idén nem emelkednek jogerőre, akkor jövőre a 2005. évvel kapcsolatosan tett megállapítások elévültek, azaz nem behajthatóak.
Egyébként a jövő évi változások során várható az elévülési idő szabályozásának természetesen nem az adóellenőrzésre kijelölt adózók érdekét elősegítő változtatása.

8. Férj és feleség vagyonvizsgálata. 
Továbbra is nagy valószínűséggel kijelenthető vagyonosodási vizsgálat során a különböző kiadások keveredése végett, hogy a házastársaknál az egyik fél vizsgálata esetén a másik felet is vagyonosodási vizsgálat alá veti az adóhivatal. Mivel Magyarországon nincsen családi adózás így közös vagyonmérleg felállítását sem alkalmazza az adóhivatal, ezért a kiadások és bevételek esetében az adóellenőrök nyilatkoztatják az adózókat, hogy az egyes tételek tekintetében illetve egyes költségnemek tekintetében ki viselte a kiadásokat. Például közös bankszámla esetén... Tehát az egyik fél vagyonosodási vizsgálatának kezdetekor a másik félnek is érdemes felkészülni a vagyonosodási vizsgálatra.

9. A vagyonosodási vizsgálatok alfája – azaz miből indul egy vagyonvizsgálat.
A vagyonosodási vizsgálatra történő kiválasztás módszere továbbra is nagyságrendileg változatlan, tehát elsősorban céges adóellenőrzésből kifolyólag, ahol magas tagi kölcsön állomány található, vagy adóminimalizálás (adózatlan bevétel) jelei lelhetőek fel; nagyértékű ingatlan, gépjármű vásárlás, bejelentett nagyértékű ajándékozás; jóakaróink bejelentése esetén pedig, ha első ránézésre a becslés feltételei fennállnak; illetve bevallások teljes elmulasztása esetén, ezenkívül egyéb szervek megkeresése alapján indul a vagyonosodási vizsgálat.

10. Végtörlesztés és vagyongyarapodás kérdése. Riogatás vagy realitás?
Van egy jogszabály, amely szerint lényegében véve a végtörlesztés érdekében befizetett összeggel kapcsolatban nem lehet adóhiányt megállapítani. Ezt a szabályt megtámadták az alkotmánybíróság előtt, és ezért nagyon sokan félnek a befizetett összeggel kapcsolatos retorzióra, illetve olyan mendemondák keringenek, hogy kifejezetten a végtörlesztőknél elrendelnek vagyonosodási vizsgálatot. Álláspontunk szerint a jogszabályt követően kifejezetten végtörlesztés érdekében befizetett összegekkel kapcsolatban (amely végtörlesztés eldöntésére és a befizetésék teljesítésére csak néhány hét áll a rendelkezésre) mindenféleképpen fenn kell a jogszabálynak maradnia, illetve az adóhivatalnak ezen adóellenőrzési szempontot ettől függetlenül is figyelembe kell vennie, különben kifejezetten az adózók megtévesztése történt volna, természetesen állami kártérítési felelősséggel.

11. Mit jelent vagyonosodási vizsgálat során a becslés és mi a különbség a megélhetési költségek becslése/elfogadása között.
A vagyonosodási vizsgálat során nem a megélhetésre fordított költségeket becsüli meg az adóhivatal! Ezért használják jelenleg vagyonosodási vizsgálatok során a hitelesnek számító ksh adatokat és próbálkoznak a 2. pontban leírt taktikával. A becslés azt jelenti, hogy az adózó igazolható és alátámasztható készpénzes költéseit egy idősoros vagyonmérleget felállítva, napi szinten összevetik kiadásaival így meghatározva a napi szinten rendelkezésre álló pénzkészletet és amennyiben a napi szintű „zsebben” levő pénzünkből nem tudjuk kifizetni az aznapi kiadásunkat, akkor a kiadás és a zsebünkbe lévő pénz különbözetét állapítja meg az adóhivatal.

FIGYELEMFELHÍVÁS!
Amennyiben vállalkozását (egyéni vállalkozást is ideértve) adóellenőrzés keretében vizsgálják az adóellenőrök és magas tagikölcsön állománnyal rendelkezik, illetve bevétel eltitkolást állapítanak meg vagy egyes adókötelezettségek ellenőrzéséről értesítik, ahol bekérik a tagi kölcsön szerződéseket, mindenféleképpen készüljön fel vagyonosodási vizsgálatra, forduljon szakértőhöz, mert az adóellenőrzések meghatározó részét teszik ki idén és jövőre is a vagyonosodási vizsgálatok.

2012-től az adóhivatalnak lehetősége lesz mind az adózó és mind a meghatalmazott (pl.: ügyvéd) részére egyidejűleg megküldeni az iratokat, jegyzőkönyveket, határozatokat és ebben az esetben a határidők már nem a meghatalmazotti átvételtől számítanak! Amennyiben az adózó hamarabb veszi át az iratot úgy a határidők az adózói átvételtől számítanak!
FELHÍVJUK A FIGYELMET amennyiben az adóhivataltól határidőt tartalmazó levelet (legfőképpen jegyzőkönyvet vagy határozatot) vesznek át, azonnal közöljék jogi képviselőjükkel az irat átvételének dátumát, amit nyugodtan írjanak rá az iratra és küldjék is meg az iratot képviselőjüknek!

Hamarosan jelentkezünk a 2012-es adóellenőrzési jogszabály változásokkal is.

Kapcsolódó cikk:

2011. május 25., szerda

NAV fiktív számlák ellenőrzése – Miért pont az Őrző-védő cégek?


Óriási visszhangot kapott a médiában egy őrző védő cég adóellenőrzés előtti elbukása. Ezen cégekre idén kiemelt figyelmet fordít az adóhivatal (NAV), mely adóellenőrzési irányultságra több fórumon és médiában próbáltuk felhívni az érintett védelmi cégek figyelmét és sarkallni őket egy esetleges adóellenőrzésre történő felkészülésre.

AZ ADÓELLENŐRZÉS IRÁNYULTSÁGA AZ ŐRZŐ-VÉDŐ CÉGEK ESETÉN
Az adóhivatal egyes adóellenőrzési irányultságokra külön ellenőrzési metódusokat, külön adórevizori gyakorlatot dolgoz ki. Így van ez például a vagyonosodási vizsgálatok, a színlelt szerződések ellenőrzése és az első sorban fiktív számlák kiszűrésére irányuló ÁFA adóellenőrzés esetén is. Ráadásul az Őrző-védő cégekkel még kisebb csoportfókusz és még pontosabb ellenőrzési gyakorlat jön létre, melyre leginkább futószalag szerű vizsgálati módszer jellemző, azaz egyes szerződések és az alapján kiállított számlák vizsgálatánál egy sok pontos (elméleti vagy valós) listán mennek végig az ellenőrök és ha egy vagy több fontos pontot nem tudnak kipipálni már az adott szerződés tekintetében az adóhiány borítékolható.

Mit is jelent a fiktív számla: fiktív számlák adóellenőrzés során

MIÉRT PONT AZ ŐRZŐ-VÉDŐ CÉGEK ELLENŐRZÉSE?
Ezen cégeknek elég sok nehézséggel kell megküzdeniük a tevékenységük során és még ha becsületesen dolgoznak akkor is sokszor lehet rajtuk fogást találni például az alvállalkozók felelőtlensége folytán.
- Sokszor problémát jelent a pályázatok miatt és az óriási árverseny miatti alacsony őrzési óradíjon történt munka elvállalása.
- Az őrzendő cégek tipikus kiszervezési területe gazdaságossági, szakmai és engedélyi okok folytán.
- A munka jellege és az esetleges távolságból fakadóan, egy tipikusan alvállalkozókat igénybe vevő tevékenység.
- Nagyon sok megszűnő; - adóbevallási benyújtást, adófizetési kötelezettséget elmulasztó; - munkavállalókat feketén foglalkoztató; - iratanyagait és vezetőit eltüntető (likvidált) vállalkozás.
- Nagyszámú munkavállaló foglalkoztatását igénylő iparág, ahol már több lebukás is volt (zsebbe fizetett a vagyonvédelmi cégcsoport)
- Konkurenciaharc és a munkavállalók nagy száma miatti esetleges adóhivatali bejelentések.

NÉHÁNY PONT AZ ADÓELLENŐRÖK LISTÁJÁRÓL,
ami a gazdasági esemény meg nem történtét, vélt fiktivitást támasztja alá és ez alapján adóhiányt eredményez.
- Az árbevételhez képest kevés bejelentett munkavállaló (illetve az egy bejelentett munkavállalóra vetített árbevétel amely adóellenőrzést is kiváltó ok),
- A minimum óradíj alatt vállalt munka,
- Megrendelő felé kiállított számlán az alvállalkozó igénybevétele esetén nincs feltűntetve a közvetített szolgáltatás,
- Ellentétes munkavállalói, területi képviselői, ügyvezetői, egyéb érdekelt nyilatkozatok,
- A vállalkozás telephelyé(i)től távol eső őrzendő terület,
- Az alvállalkozó adóalanyiságának hiánya,
- Az alvállalkozó törlése, felszámolása, fellelhetetlensége,
- Az alvállalkozó bejelentett munkavállalóinak hiánya,
- Az alvállalkozó bevallásának elmulasztása, így tevékenysége ellenőrizhetőségének hiánya,
- Megrendelőnél, alvállalkozónál, beszállítónál végzett adóellenőrzés negatív kimenetele…

Az idei évben biztosan kiemelt terület marad – mind a 2011-es adóellenőrzési irányelv, mind a vezetők nyilatkozatai alapján – a biztonsági, őrző-védő, esetlegesen ehhez kapcsolódó takarító tevékenységet ellátó vállalatok adóellenőrzése, az esetleges szerződések és az alapján kiállított számlák fiktivitásának vizsgálata. A várható Btk. módosítás kapcsán illetve a foglalkoztatott magas számú munkavállalók (illetve a járulékok) miatt pedig fokozott büntetőjogi felelőssége van a cégvezetőknek.

Az adóhivatali álláspont megfordítása egy szerződés esetében, amelyet fiktívnek ítél meg, nagyon nagy hozzáértő tapasztalatot és munkát igényel és nem az adózók „struccpolitikáját”. Ezen esetekben igenis kőkemény bizonyítás szükséges, ugyanis az adóhivatali becslési eljárás révén az adózónak kell bizonyítani jelen esetben a gazdasági esemény megtörténtét!!! Kifejezetten rossz tanács a nyilatkozatok megtagadása, a revízió által kért és valóban az esemény megtörténtét alátámasztó iratok, dokumentumok beadásának megtagadása, a hatósági illetve bírói szakaszban történő bizonyítás amire alig van lehetőség, tehát az ügyeket az ellenőrzési szakaszban (határozatig) kell megmenteni, így időben forduljon biztonsági-cégek ellenőrzésében jártas adószakértőhöz.

Tapasztalatainkat őrző-védő (security) cégek esetében több mint 6 évre visszamenő számos  vállalkozás adóellenőrzési képviseletét ellátva írjuk és ezen illetve az adóellenőrzés területén 20 év alatt szerzett tapasztalatunk alapján tudjuk felelősséggel képviselni ügyfeleinket.

Hírek:
- 141 millió forint elcsalt áfa és 800 feketén foglalkoztatott alkalmazott (Egy kapcsolódó vizsgálat során bukott meg a vagyonvédelmi vállalkozás) - NAV 2012.04.17.

2011. május 24., kedd

NAV adóellenőrzés során - NE NYILATKOZZON SEMMIT...

… akkor, ha csak baromságokat tudna. Hangzik a szakértői jó tanács.
Ellenben a jó nyilatkozat egy adóellenőrzés Jolly Joker-je lehet, ezért mi azt javasoljuk, hogy felkészülten nyilatkozzon.


Először is elnézést a durva megfogalmazásért, de néhány felkészületlenül (csőbe húzva, nemtörődömségből) Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt tett nyilatkozat valóban nagyon el van rontva.

ELLENBEN
egy adóellenőrzés esetén az adórevízió előtt tett jól átgondolt nyilatkozat megmentheti az adóellenőrzés kimenetelét!

Sajnos napi szinten találkozunk olyan adózókkal akiknek valamely tanácsadó azt javasolta, hogy semmiféleképpen ne menjen be az adóhivatalba, ne tegyen se szóbeli, se írásbeli nyilatkozatot, semmit se írjanak alá… És ennek kapcsán nem láttak, nem hallottak semmit, nem emlékeznek semmire, ezért inkább nem nyilatkoznak.


EZ A LEGTÖBB ESETBEN NAGYON ROSSZ ADÓTANÁCS!!!

Rengeteg esetben a gazdasági esemény megvalósulását az alapdokumentumokon kívül tanuk nyilatkozataival lehet megerősíteni, megnyerni. A tanú nyilatkozata figyelemmel a nyilatkozatának jogi felelősségére nézve hitelt érdemlő bizonyítás.
Nagyon, nagyon fontos például a „fiktív számlás” fiktív számlát firtató adóellenőrzések során a valóságot fedő egyező tanúnyilatkozatok legyenek és akik az ügyletről tudomással, tapasztalással bírnak ne bujdokoljanak el, ne tegyenek olyan nyilatkozatot amiben saját magukkal is ellentmondásba kerülnek, vagy ne legyenek használhatatlanul semmire nem emlékező nyilatkozatok. Ezenkívül fontos, hogy az adóellenőrzés során és nem a jogorvoslati eljárás során kell megtenni a nyilatkozatokat.

A valóságot nem tükröző nyilatkozat megtételét senkinek sem ajánljuk! Éppen ezért nem jó, ha a gazdasági eseményben szereplő leginkább partner vagy akár érintett nem nyilatkozik, mivel ezzel magát az ügylet létrejöttét az arról való tudomását kérdőjelezi meg.

A jó nyilatkozatok az ügyet megoldhatják, míg a rossz vagy elmaradt nyilatkozatok a biztos adóhiány megállapításhoz vezetnek akár az ellenőrzés alatt álló cég vezetője alkalmazottja akár a másik fél, felek érdekeltjei teszik.

Számos alkalommal írtuk és nem győzzük ismételni, hogy a már megtett nyilatkozat alapjaiban történő módosítására csak minimális lehetőség áll rendelkezésre, ezért mielőtt az egyik legfontosabb bizonyítási eszközt elpuskázná javasoljuk kérje ki adóellenőrzésben jártas szakértő tanácsát, véleményét, mert egy elrontott nyilatkozat töredékébe kerül.

Összefoglalva:
- A nyilatkozat adóellenőrzés során kiemelt fontosságú bizonyítási eszköz, mely akár szóban akár írásban is megtehető.
- Nyilatkozatot tehet a Vevő (Megrendelő, Megbízó…), a Szállító (Vállalkozó, Alvállalkozó, beszállító…), az alkalmazott (mind a Vevő, mind a Szállító alkalmazottja), egyéb a teljesítés során jelenlévő a teljesítésről tudomással bíró felek.
- A nyilatkozatot a valóságnak megfelelően, összeszedetten, emlékeinket összeszedve, felkészülten kell megtenni.
- Az adórevizoroknak nem elvárása, hogy az adóellenőrzéssel érintett ügyleten kívül eső egyéb információkkal szórakoztassuk Őket.
- Az esetleges későbbi jogorvoslatok esetén is hivatkozási alap.
- A tényállás tisztázása a revízió feladata, de a mi érdekünk.

Kapcsolódó bejegyzés:
A legütősebb adórevizori kérdések

2011. február 18., péntek

Adóellenőrzési slágertémák 2011 – Nem meglepetés, de fontos ellenőrizendő területek kerültek a listára

A jogszabályi kötelezettségnek megfelelően idén is közzétette az adóhivatal vezetője a 2011-es adóellenőrzési irányelvet. Az irányelv területei óriási meglepetést nem okoznak, az újdonságok a gyakorlatban jelentkező nagy számú adóelkerülési magatartásra vonatkoznak, amelyek ellenőrzése régóta várható volt. Ezek pedig formálisan is bekerültek a publikus ellenőrzési feladatok közé. Az irányelvből kiderül, hogy egyre jobban működik a NAV informatikai kockázatelemző rendszere.

Röviden összefoglalva legfontosabb ellenőrzési területként marad az alvállalkozói számlázási láncon keresztül adót minimalizálók felderítése (elsősorban őrző-védő cégek, építőipar, egyéb pályázaton induló vállalkozások, de az alacsony költséget elszámolni tudó szolgáltató, tanácsadó vállalatok is tartozhatnak ide), folytatódnak a sokak által elfeledett (elfeledettnek hitt) vagyonosodási vizsgálatok, továbbra is szigorúan ellenőrzik a kapcsolt vállalkozásokat, erősödik az adónyomozói jelenlét alkalmazása és a büntetőjogi konzekvenciák szigorúbb alkalmazása (adócsalások felderítése és büntetése), újdonságként kiemelten figyelik a magas pénztárállománnyal és tagi-kölcsönállománnyal rendelkező illetve a vállalatukat nagy hátralékkal felszámoltató cégtulajdonosokat (a cég eladása nem mentesít!), a székhelyszolgáltatónál jegyzett illetve székely/tulajdonos váltogató cégek is előtérbe kerülnek, de ne feledkezzünk el a nem működő illetve adózási kötelezettségüket (bevallás) nem teljesítő vállalkozások megszüntetéséről (kényszer-végelszámolás) se.

Adóellenőrzési slágertémák:
- fiktív számlázások, értékesítési láncok felderítése nyomozói eszközök (vpop és apeh összeolvadt; adóügyekben pedig nem a rendőrség hanem a VPOP, mostantól NAV az illetékes!) használatával! Elsősorban érintett vállalkozói kör: Biztonsági őrző-védő cégek, építőipari vállalkozások,
- szürke, fekete foglalkoztatás felderítése, vállalkozói szerződéssel álcázott munkavállalói szerződések felderítése,
- célirányos vagyonosodási vizsgálatok (téves volt a 2010-es APEH kijelentés értelmezése, hogy kikerült ezen vizsgálati fajta a statisztikából, mint látszik nincs vége ezen vizsgálati módszernek),
- a szakmában meghatározott minimum jövedelmet (nyereséget) el nem érő vállalkozók (vállalkozások) vizsgálata,
- kapcsolt vállalkozások, transzferárak ellenőrzése (kis és középvállalatoknál is!)
- vállalkozás bankszámlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de a pénzt nem felhasználó (magas pénztárállomány, fiktív számlázás láncszemei) magánszemélyek és a cég vizsgálata,
- adócsalások felderítése magánszemélyeknél!!!
- jelentős hátralékkal felszámolt cégek tulajdonosainak vizsgálata (vagyonkimentés),
- játékadó ellenőrzése.

Mit vizsgálnak még:
- reklámköltségek elszámolása,
- fordított adózás,
- tőzsdei ügyletekből származó adófizetési és bevallási kötelezettségének eleget tett-e az adózó,


FELKÉRÉS A KERINGŐRE – azaz kik vagy mely vállalkozások a célpontok?

Tevékenység szerint:
- őrző-védő biztonsági, nyomozó vállalatok,
- építőipar,
- élelmiszergyártás, konzervipar,
- gépjármű, motorkerékpár kereskedelem, javítás,
- fakitermelés,
- gabona, dohány, ruházat, számítógép, szoftver, építőanyag, szaniterárú nagykereskedések,
- ingatlanüzemeltetés,
- pénzügyi tevékenység, vagyonkezelés,
- tanácsadás.

Új cégek esetén:
- székhelyszolgáltató által biztosított székhely (itt egyébként jogszabályi pontosítás, szigorítás is várható a közeljövőben),
- külföldi ügyvezetőnek nincs magyarországi lakcíme (sokan így szabadulnak a cégüktől),
- alacsony jegyzett tőke – bevallott magas forgalom, veszteségesen vagy minimális nyereséggel, adófizetéssel (adóminimalizáló),

Működő vállalkozások esetén:
- akik nem nyújtják be a bevallásaikat,
- gyakori székhely, tulajdonosváltás,
- nagy összegű adótartozást felhalmozók, magas árbevétel mellett,
- tartós veszteség, magas tagi kölcsön (itt vagyonosodási vizsgálat is várható),
- gyanús export-import ügyletek,
- alvállalkozói láncolatok (számlázási lánc vizsgálata!!!) Elsősorban Őrző-védő, Építőipari cégek.

Megszűnő vállalkozások esetén (cél a vagyonkimentés megakadályozása!).

Egyéb kockázati tényezők:
- adóelkerülő vállalkozók cégeinek vizsgálata,
- kapcsolt vállalkozások,
- kizárólag offshore tulajdonosú vállalkozások,

Következő évek ellenőrzési irányait előkészítő adatgyűjtésre számíthatnak (azaz vásárolnak náluk és elrakják a számláikat későbbi ellenőrzés céljából)
- vendéglátás, reklám, piackutatás, munkaerő-piaci szolgáltatás

Kiemelt új adóellenőrzési feladatok:
- tulajdonosi kör változás illetve székhelyáthelyezés (székhely más megyébe történő áthelyezése) esetén helyszíni ellenőrzés – kérdés mekkora kapacitás van rá,
- támogatások felhasználásának ellenőrzése.

2011. február 10., csütörtök

FIGYELEMFELHÍVÁS - Kényszer-végelszámolás

2012-től a kényszer-végelszámolást felváltotta a kényszertörlési eljárás! 

Nagyon fontos figyelemfelhívás, mert akár véletlenül, akár hanyagság okán, de a régóta működő és vagyonnal rendelkező cégének a befejezését eredményezheti!

Az APEH tapasztalatunk alapján 2010 végén kezdte és 2011 elején tömegesen számolja fel a beszámoló letétbehelyezését és közzétételét elmulasztó vállalkozásokat MINDATTÓL FÜGGETLENÜL HOGY:
- MŰKÖDIK-E,
- TEVÉKENYKEDIK-E,
- FIZET-E ADÓT,
- BENYÚJTJA-E AZ ADÓBEVALLÁST,
- BEFIZETI-E AZ ADÓJÁT,
- FOGLALKOZTAT-E MUNKAVÁLLALÓT,
- UTOLÉRHETŐ-E
- ...

A vállalkozói reakció pedig kérdés, hogy időben érkezik-e, ugyanis ez az egyetlen lehetőség a cég végleges megszüntetésének megakadályozása érdekében. A cégbíróság végelszámolást (vagy felszámolást) elrendelő végzését követően pedig elindul a hihetetlen rövid idővisszaszámlálás, mint az időzített bomba!

Ne vegye félvállról ezt a végzést! Sok cégvezető azt gondolja, kicsit eltúlozva, hogy ez egy jó "tréfa" és a cégbíróságnak, a felszámolónak úgy sem lesz elég kapacitása több ezer cégmegszüntetést végigvinni, úgyhogy majd úgyis engedik cégünk további működését.

Márpedig, a CÉGBÍRÓSÁG JOGERŐRE EMELKEDETT KÉNYSZER-VÉGELSZÁMOLÁST ELRENDELŐ VÉGZÉSÉT KÖVETŐEN NINCS VISSZAÚT!

Mit jelent ez a gyakorlatban a cégtulajdonos számára?
- A végzés jogerőre emelkedését követően a cég felett az addigi ügyvezető nem rendelkezhet, csak a kijelölt végelszámoló/felszámoló!
- A cég bankszámláját, készpénzét, vagyoni és emberi erőforrásait nem kezelheti, irányíthatja, nem gazdálkodhat azokkal!
- A vállalkozás (végelszámolás vagy felszámolás keretében) megszűnik.
- Új vállalkozást kell alapítani és az eddigi megrendelőkkel teljes mértékben újraszerződni.
- A jogerős végzést követően befolyó pénzekkel csak a cég lezárását követően (végelszámolás esetén fennmaradt vagyon) rendelkezhet a tulajdonos.
- Pályázatképes cég esetén, az új céget pályázatképessé tenni amennyiben az egyáltalán rövid távon lehetséges.

Könyvelők figyelmébe! Kérjük figyelmeztessék könyvelt vállalkozásaik tulajdonosát és ügyvezetőjét, ha a cégbíróságtól a cég megszüntetésével kapcsolatos végzést kapnak azonnal keressék fel Önöket vagy forduljanak azonnal tanácsadóhoz, mert cselekedni haladéktalanul kell! Ezenkívül javasoljuk, hogy ellenőrizzék vállalkozásaiknál minden beszámoló letétbe helyezésre és közzétételre került, melyet megtehetnek a http://www.e-beszamolo.kim.gov.hu/ oldalon.

További információ weboldalunkon: Kényszer-végelszámolás