2011. február 18., péntek

Adóellenőrzési slágertémák 2011 – Nem meglepetés, de fontos ellenőrizendő területek kerültek a listára

A jogszabályi kötelezettségnek megfelelően idén is közzétette az adóhivatal vezetője a 2011-es adóellenőrzési irányelvet. Az irányelv területei óriási meglepetést nem okoznak, az újdonságok a gyakorlatban jelentkező nagy számú adóelkerülési magatartásra vonatkoznak, amelyek ellenőrzése régóta várható volt. Ezek pedig formálisan is bekerültek a publikus ellenőrzési feladatok közé. Az irányelvből kiderül, hogy egyre jobban működik a NAV informatikai kockázatelemző rendszere.

Röviden összefoglalva legfontosabb ellenőrzési területként marad az alvállalkozói számlázási láncon keresztül adót minimalizálók felderítése (elsősorban őrző-védő cégek, építőipar, egyéb pályázaton induló vállalkozások, de az alacsony költséget elszámolni tudó szolgáltató, tanácsadó vállalatok is tartozhatnak ide), folytatódnak a sokak által elfeledett (elfeledettnek hitt) vagyonosodási vizsgálatok, továbbra is szigorúan ellenőrzik a kapcsolt vállalkozásokat, erősödik az adónyomozói jelenlét alkalmazása és a büntetőjogi konzekvenciák szigorúbb alkalmazása (adócsalások felderítése és büntetése), újdonságként kiemelten figyelik a magas pénztárállománnyal és tagi-kölcsönállománnyal rendelkező illetve a vállalatukat nagy hátralékkal felszámoltató cégtulajdonosokat (a cég eladása nem mentesít!), a székhelyszolgáltatónál jegyzett illetve székely/tulajdonos váltogató cégek is előtérbe kerülnek, de ne feledkezzünk el a nem működő illetve adózási kötelezettségüket (bevallás) nem teljesítő vállalkozások megszüntetéséről (kényszer-végelszámolás) se.

Adóellenőrzési slágertémák:
- fiktív számlázások, értékesítési láncok felderítése nyomozói eszközök (vpop és apeh összeolvadt; adóügyekben pedig nem a rendőrség hanem a VPOP, mostantól NAV az illetékes!) használatával! Elsősorban érintett vállalkozói kör: Biztonsági őrző-védő cégek, építőipari vállalkozások,
- szürke, fekete foglalkoztatás felderítése, vállalkozói szerződéssel álcázott munkavállalói szerződések felderítése,
- célirányos vagyonosodási vizsgálatok (téves volt a 2010-es APEH kijelentés értelmezése, hogy kikerült ezen vizsgálati fajta a statisztikából, mint látszik nincs vége ezen vizsgálati módszernek),
- a szakmában meghatározott minimum jövedelmet (nyereséget) el nem érő vállalkozók (vállalkozások) vizsgálata,
- kapcsolt vállalkozások, transzferárak ellenőrzése (kis és középvállalatoknál is!)
- vállalkozás bankszámlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de a pénzt nem felhasználó (magas pénztárállomány, fiktív számlázás láncszemei) magánszemélyek és a cég vizsgálata,
- adócsalások felderítése magánszemélyeknél!!!
- jelentős hátralékkal felszámolt cégek tulajdonosainak vizsgálata (vagyonkimentés),
- játékadó ellenőrzése.

Mit vizsgálnak még:
- reklámköltségek elszámolása,
- fordított adózás,
- tőzsdei ügyletekből származó adófizetési és bevallási kötelezettségének eleget tett-e az adózó,


FELKÉRÉS A KERINGŐRE – azaz kik vagy mely vállalkozások a célpontok?

Tevékenység szerint:
- őrző-védő biztonsági, nyomozó vállalatok,
- építőipar,
- élelmiszergyártás, konzervipar,
- gépjármű, motorkerékpár kereskedelem, javítás,
- fakitermelés,
- gabona, dohány, ruházat, számítógép, szoftver, építőanyag, szaniterárú nagykereskedések,
- ingatlanüzemeltetés,
- pénzügyi tevékenység, vagyonkezelés,
- tanácsadás.

Új cégek esetén:
- székhelyszolgáltató által biztosított székhely (itt egyébként jogszabályi pontosítás, szigorítás is várható a közeljövőben),
- külföldi ügyvezetőnek nincs magyarországi lakcíme (sokan így szabadulnak a cégüktől),
- alacsony jegyzett tőke – bevallott magas forgalom, veszteségesen vagy minimális nyereséggel, adófizetéssel (adóminimalizáló),

Működő vállalkozások esetén:
- akik nem nyújtják be a bevallásaikat,
- gyakori székhely, tulajdonosváltás,
- nagy összegű adótartozást felhalmozók, magas árbevétel mellett,
- tartós veszteség, magas tagi kölcsön (itt vagyonosodási vizsgálat is várható),
- gyanús export-import ügyletek,
- alvállalkozói láncolatok (számlázási lánc vizsgálata!!!) Elsősorban Őrző-védő, Építőipari cégek.

Megszűnő vállalkozások esetén (cél a vagyonkimentés megakadályozása!).

Egyéb kockázati tényezők:
- adóelkerülő vállalkozók cégeinek vizsgálata,
- kapcsolt vállalkozások,
- kizárólag offshore tulajdonosú vállalkozások,

Következő évek ellenőrzési irányait előkészítő adatgyűjtésre számíthatnak (azaz vásárolnak náluk és elrakják a számláikat későbbi ellenőrzés céljából)
- vendéglátás, reklám, piackutatás, munkaerő-piaci szolgáltatás

Kiemelt új adóellenőrzési feladatok:
- tulajdonosi kör változás illetve székhelyáthelyezés (székhely más megyébe történő áthelyezése) esetén helyszíni ellenőrzés – kérdés mekkora kapacitás van rá,
- támogatások felhasználásának ellenőrzése.

2011. február 10., csütörtök

FIGYELEMFELHÍVÁS - Kényszer-végelszámolás

2012-től a kényszer-végelszámolást felváltotta a kényszertörlési eljárás! 

Nagyon fontos figyelemfelhívás, mert akár véletlenül, akár hanyagság okán, de a régóta működő és vagyonnal rendelkező cégének a befejezését eredményezheti!

Az APEH tapasztalatunk alapján 2010 végén kezdte és 2011 elején tömegesen számolja fel a beszámoló letétbehelyezését és közzétételét elmulasztó vállalkozásokat MINDATTÓL FÜGGETLENÜL HOGY:
- MŰKÖDIK-E,
- TEVÉKENYKEDIK-E,
- FIZET-E ADÓT,
- BENYÚJTJA-E AZ ADÓBEVALLÁST,
- BEFIZETI-E AZ ADÓJÁT,
- FOGLALKOZTAT-E MUNKAVÁLLALÓT,
- UTOLÉRHETŐ-E
- ...

A vállalkozói reakció pedig kérdés, hogy időben érkezik-e, ugyanis ez az egyetlen lehetőség a cég végleges megszüntetésének megakadályozása érdekében. A cégbíróság végelszámolást (vagy felszámolást) elrendelő végzését követően pedig elindul a hihetetlen rövid idővisszaszámlálás, mint az időzített bomba!

Ne vegye félvállról ezt a végzést! Sok cégvezető azt gondolja, kicsit eltúlozva, hogy ez egy jó "tréfa" és a cégbíróságnak, a felszámolónak úgy sem lesz elég kapacitása több ezer cégmegszüntetést végigvinni, úgyhogy majd úgyis engedik cégünk további működését.

Márpedig, a CÉGBÍRÓSÁG JOGERŐRE EMELKEDETT KÉNYSZER-VÉGELSZÁMOLÁST ELRENDELŐ VÉGZÉSÉT KÖVETŐEN NINCS VISSZAÚT!

Mit jelent ez a gyakorlatban a cégtulajdonos számára?
- A végzés jogerőre emelkedését követően a cég felett az addigi ügyvezető nem rendelkezhet, csak a kijelölt végelszámoló/felszámoló!
- A cég bankszámláját, készpénzét, vagyoni és emberi erőforrásait nem kezelheti, irányíthatja, nem gazdálkodhat azokkal!
- A vállalkozás (végelszámolás vagy felszámolás keretében) megszűnik.
- Új vállalkozást kell alapítani és az eddigi megrendelőkkel teljes mértékben újraszerződni.
- A jogerős végzést követően befolyó pénzekkel csak a cég lezárását követően (végelszámolás esetén fennmaradt vagyon) rendelkezhet a tulajdonos.
- Pályázatképes cég esetén, az új céget pályázatképessé tenni amennyiben az egyáltalán rövid távon lehetséges.

Könyvelők figyelmébe! Kérjük figyelmeztessék könyvelt vállalkozásaik tulajdonosát és ügyvezetőjét, ha a cégbíróságtól a cég megszüntetésével kapcsolatos végzést kapnak azonnal keressék fel Önöket vagy forduljanak azonnal tanácsadóhoz, mert cselekedni haladéktalanul kell! Ezenkívül javasoljuk, hogy ellenőrizzék vállalkozásaiknál minden beszámoló letétbe helyezésre és közzétételre került, melyet megtehetnek a http://www.e-beszamolo.kim.gov.hu/ oldalon.

További információ weboldalunkon: Kényszer-végelszámolás