„El akarom adni a cégem!”
De vajon van-e értelme az egyébként is legtöbb esetben korlátolt felelősségű (tehát maximum a törzstőke erejéig felelő) vállalkozás gazdasági érdek nélkül történő eladása? A köznyelv szerint a cégüket rendszeresen eladók, új cég alapítók a "céglovagoknak".
Talán az egyetlen ezen döntés mellett szóló érv, hogy a cég megszüntetésének hosszú folyamatát, esetleges hitelezőkkel történő kellemetlen egyeztetéseket nem kell a tulajdonosnak, ügyvezetőnek magára vállalnia, illetve időben történő cégeladás esetén az adóregisztrációs eljárás során bizonyos feltételek fennállása esetén könnyebben lehet új céget alapítani.Ellenben rengeteg érv szól a cégeladás ellen:
- a cég eladásától függetlenül felel elévülésig az ügyvezető a jogviszonya során folytatott tevékenységéért,
- a cég eladását követően a vállalkozás nevében nem adhatunk be önellenőrzést, a könyvelési hibákat nem javíthatjuk;
- az előzőhöz kapcsolódóan a cégeladást követően a vállalkozás nevében nem járhatunk el a továbbiakban és amennyiben esetlegesen az eladást követően a cég nevében pénzügyi tranzakciót hajtunk végre az akár sikkasztást is megvalósíthat;
- egy esetleges büntetőeljárásba (akár csak nyomozati részbe) további személyeket (a cég új tulajdonosát, közvetítőt) vonunk be, akik valószínűleg nem fogják esetleges nyilatkozataikkal javítani helyzetünket, ne feledkezzünk meg a "céglovagok" esetében esetlegesen felmerülő költségvetési csalás tényállásáról,
- a cég eladása a szándékosságot egy büntetőeljárás során jobban alátámasztja,
- a cég eladásától függetlenül az adóhatóság (NAV) a bankszámlán történt banki mozgásokhoz a cég eladását követően is hozzáfér,
- a későbbi adóhatósági, adóellenőrzési eljárás során vagy az esetleges büntetőeljárás során a cégeladás miatt tanúként fognak meghallgatni, amely alapján a nyilatkozattétel nem tagadható meg és igazmondási kötelezettségünk van;
- ha a hitelezőknek tudomásukra jut a cégeladás nagy eséllyel indítanak eljárásokat (akár büntetőeljárást) ellenünk,
- a cégeladással felhívjuk magunkra a figyelmet illetve a változásbejegyzésnél az adóhivatal az adóregisztrációs eljárás miatt, ha a vevőnél (ügyvezetőnél) problémát észlel törli a cég adószámát és egyéb eljárásokat is indíthat (pl.: adóellenőrzés),
- cégeladással kapcsolatosan szokott felmerülni a fedezetelvonó szerződések problémája, amely szerződések megtámadhatóak,
- ráadásul az adóhivatal a cég tartozásaival szemben a bíróságon pert is indíthat, hogy kötelezze a cégtulajdonosokat, cégvezetőket a tartozás megfizetésére.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a cég eladása még akkor sem jelent biztos megoldást, ha „időben” a vállalkozás könyvelésével, adóbevallásával kapcsolatos problémái miatt akár a tartozás keletkezése (adóellenőrzés jogerős befejezése előtt) történik.
Amennyiben a tartozások és kinnlévőségek problémái, likviditási gondok miatt szűnik meg a vállalkozásuk attól még a törvény által ismert kimentési indokok alapján alapíthatunk új céget és folytathatjuk is meglévő cégünk működtetését, nincs szükség a cég eladására. A gazdaságilag menthetetlen cégek esetében is van lehetőség a jogszabályoknak megfelelően eljárni és felszámolást kezdeményezni vállalkozásunkkal szemben, amely eljárás kapcsán szűnik meg vállalkozásunk és nem kell ismeretlen harmadik személyeket belekeverni.
A Csődtörvény 63/A paragrafus külön nevesíti a rosszhiszemű cégeladás felelősségének következményeit, azaz "A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítását", amely alapján a volt tag amennyiben a bíróság megállapítja a rosszhiszeműséget korlátlanul felel a cég felhalmozott tartozásaiért. A rosszhiszemű cégeladásra a NAV külön figyelmet folytat amellyel kapcsolatosan itt olvashat "Kísért az eladott cégek szelleme" 2014 .
Bejegyzések
