2014. december 11., csütörtök

Mire figyeljünk év végén adóellenőrzési szempontból

Minden vállalkozásnak az év végén foglalkoznia kell az adott év lezárásnak és az új év adózási tervezésével. Ezért vegyük fel a könyvelőnkkel a kapcsolatot és egyeztessük cégünk pénzügyi és adózási helyzetével kapcsolatosan. Kérjünk könyvelőnktől egy főkönyvi kivonatot és nézzük meg, hogyan áll cégünk bevételi és kiadási oldala, cégünk pénztára és tagi kölcsön állománya. Ezenkívül készüljünk fel a 2015-ös évre nézzük meg érdemes-e váltani az évente egyszeri alkalommal választható adózási lehetőségek között. Szükség esetén akár érdemes lehet a könyvelővel együttműködve egy adószakértő, adótanácsadó igénybevétele is.



Adóellenőrzési szempontból, az alábbi témák átgondolása válhat fontossá – természetesen nem minden vállalkozás érintett mindegyik pontban, de érdemes végigmenni rajta:

  1. Adóellenőrzésre történő kiválasztás. Ahhoz, hogy csökkentsük az adóellenőrzésre történő kiválasztás esélyét nézzük meg hogyan áll bevételeink és kiadásaink alapján a nyereségünk. Mint tudjuk az adóhivatal kiemelten figyeli a veszteséges vagy adóminimalizáló vállalkozásokat, ezért amennyiben lehet legyünk nyereségesek, természetesen az egyéb körülményeket is figyelembe véve. Pl.: amennyiben komolyabb beruházás történt nem feltétlenül leszünk nyereségesek.
  2. ÁFA fizetési kötelezettségünk ütemezése, odafigyelve a pénzforgalmi ÁFA-ra. Havi ÁFA bevallóknál nem jelent kiemelten fontos területet, de negyedéves vagy éves ÁFA fizetési periódus esetén fontos lehet odafigyelnünk. A pénzforgalmi ÁFA azoknál a vállalkozásoknál jelenthet többlet adófizetési kötelezettséget ahol a bevételek előbb merülnek fel mint a kiadások, így előfordulhat, hogy az ÁFA-t „többször” fizetjük meg, ami annyit jelent, hogy a kiadás adóbevallási időszakon túli áthúzódása esetén a kiadás ÁFA tartalmát az adóhivatal felé is meg kell fizetnünk és a beszállító felé is. Természetesen az ÁFA nem veszik el, hanem a következő időszakban tudunk vele gazdálkodni ami negyedéves áfa bevallóknál 3 hónap megfinanszírozását jelenti.
  3. Vagyonosodási vizsgálat elkerülése. Amennyiben a vállalkozás tulajdonosai a cég részére kölcsönt nyújtottak (ami sokszor úgy jelentkezik évközben, hogy negatívba megy a pénztár) érdemes átgondolni mit lehet vele kezdeni, esetlegesen van-e lehetőség a bankszámláról pénzt felvenni. Kérjük meg a könyvelőnket, hogy az éves pénztárunkat küldje át a részünkre és jelezze, ha esetlegesen szükséges volt tagi kölcsönt a cég számára rendelkezésre bocsátani.
  4. Elszálló pénztár. Az előzőek alapján nézzük meg, hogy mekkora összeg van a pénztárunkban és nézzük meg a lehetőségeinket mit lehet vele tenni, milyen készpénzes kiadásaink fognak felmerülni. Igaz önmagában a pénztár nem jelent problémát, de ha egyébként is foglalkozunk a könyveléssel próbáljuk meg rendbe tenni.
  5. Tag részére vagy harmadik fél részére adott kölcsönnel kapcsolatban érdemes odafigyelni, hogy a jogszabály szerinti kamatokat terhelő adó megfizetésre kerüljön.
  6. Osztalék, bérleti díj, egyéb jövedelmek kiírása. Sok esetben a vállalkozás székhelye a tulajdonos ingatlana. Ebben az esetben nézzük meg, hogy a vállalkozás kifizette-e az ingatlan használattal kapcsolatos díjakat és ha nem rendezzük. Bizonyos esetekben a bérleti díjból kedvezőn lehet adózott jövedelemhez jutni. Ez alapján tervezzük meg, hogy milyen adózási lehetőséggel, milyen jövedelemre van szükségünk és melyik a legkedvezőbb számunkra.
  7. Tárgyi eszközök birtoklása. Amennyiben több céggel rendelkezünk nézzük végig, hogy melyik eszközeinket melyik cégben használjuk illetve hogyan áll a cégek nyeresége és pénztára. Ebben az esetben a tárgyi eszközök elidegenítésével is megoldhatók esetleges adózási problémák.
  8. Nézzük át a tárgyi eszköz és készletnyilvántartásunkat, amennyiben szükséges és azok már nem szolgálják a cég érdekeit gondoskodjunk a könyvelésből történő kivezetésükről (selejtezés, értékesítés).
  9. Partnerkapcsolatok. Figyeljünk oda állandó szerződéses partnereinkre. Történt-e náluk ügyvezető váltás, élő-e még a vállalkozás, létező-e még az adószámuk.
  10. Kérjük le egy vevő szállító analitikát és nézzük meg követeléseink és kötelezettségeink teljesítésre kerültek-e és szükség esetén intézkedjünk.
  11. Vigyázzunk a számlavásárlással! Az év végén sokszor felmerül az adófizetési kötelezettség „optimalizálása” érdekében könyvelésünkben nem valós számlák szerepeltetése. Erre kiemelten figyel az adóhivatal ezért csak valós gazdasági eseményekről szóló számlákat tegyünk a könyvelésünkbe és inkább időzítsük a valós kiadásainkat és bevételeinket az adófizetési kötelezettség optimalizálásához.
  12. Adózási mód választás. Egyeztessünk könyvelőnkkel, hogy milyen adózási lehetőségek vannak amelyek közül évente egyszer az év végén lehet választani. Például ingatlan bérbeadás ÁFA tartalommal, EVA választás stb… Ehhez a könyvelőnek természetesen ismernie kell a jövőbeni terveinket is.
  13. Önvizsgálat. A cégem én vagyok. Ez bizonyos szempontból igaz, de adózási szempontból semmi féleképpen. A cégtulajdonosok is tegyenek erőfeszítéseket, hogy magánszemélyként rendbe találja őket az adóhivatal. Vannak akik vezetik a vagyonmérlegüket, amit ilyenkor érdemes aktualizálni, de legalább gondoljuk végig az évünket. Adtunk-e kölcsön bárkinek, a cégünknek, vásároltuk-e autót, ingatlant, fizettünk-e be pénzt a bankszámlánkra, illetve vettünk-e fel pénzt... Tervezzük előre a következő évet és ha szeretnénk vásárolni ingatlant, gépjárművet akkor most gondoljunk arra miből fogjuk megtenni. Egy vagyonosodási vizsgálatra érdemes előre felkészülni és nem a probléma esetén kapkodni.
  14. Tőzsdei veszteségeink és nyereségeink összevezetésére is most kell gondolni, ezért egyeztessünk a brókerünkkel, hogy hogyan állunk illetve milyen módszerrel szeretnénk összevezetni nyereségeket a veszteségekkel.
  15. Felelősség. Érdemes végiggondolni a társasági formánkat. Ugyan korlátolt felelősségű társaságot már csak 3 millió forinttal lehet alapítani, de probléma esetén a magánvagyonunkkal csak korlátozottan felelünk. Sajnos tapasztalatból mondjuk, hogy bármikor váratlanul érhet akár a gazdasági környezet változása, akár egyéb külső hatások miatt egy váratlan esemény, tartozás. Cégünkbe sokszor az energiánkon túl nem kevés pénzt is fektetünk, amelyen túl akár a magán vagyonunk is áldozatul eshet ezért válasszunk lehetőleg biztonságos cégformát. Természetesen a cégforma váltásra bármikor van lehetőség, de amikor egyébként is szentelünk cégünk jelenére és jövőjére időt gondolkodjunk el a felelősségen is.
Természetesen szakmától függően számos egyéb kérdés és megoldandó helyzet felmerülhet, ezért egy vezérfonalat és motivációt szerettünk volna adni ahhoz, hogy mit gondoljunk át minimálisan cégük jövőbeni sikeressége és hosszú távú működése érdekében.

2014. október 30., csütörtök

UNIÓS - közösségi - ÁFA mentes értékesítés feltételei - AZ ÁFA MEGMARADÁS TÖRVÉNYE

Fontos információ, mert a mai napig folyamatosan problémát jelent a közösségen belüli ÁFA mentes értékesítés gazdasági eseményének az alátámasztása, amely egy adóhatósági ellenőrzésnél azt a problémát eredményezi, hogy az adóhatóság belföldi azaz ÁFA-s értékesítésnek minősítheti a gazdasági eseményt!
Mivel "ismétlés a tudás anyja" ezért összeszedtük újból, hogy az adóhivatal milyen dokumentumok meglétét írja elő (legalábbis iránymutatásában javasolja) az UNIÓS közösségen belüli ÁFA mentes termékértékesítéshez:
- CMR fuvarlevél
- partner nemzetközi adószámának leellenőrzésének igazolása (VIES)
- nyilatkozat a partnertől, hogy a tranzakciót beteszi az ő ÁFA és nemzetközi összesítő bevallásába és a székhelyére, telephelyére megérkezett a termék
- nyilatkozat lehetőleg harmadik független féltől (pl.: fuvarozó), de legalább a partnertől, hogy a szóban forgó termék beraktározásra került a külföldi raktárba (ha nem speciális értékesítésről beszélünk)
- bekérni a külföldi cégtől a cégkivonatát
- a cégkivonat lekérésére nekünk is van lehetőségünk erről az oldalról, így megtudhatjuk valóban ott és olyan adatokkal, képviselővel működik a cég, ahogy nekünk előadta
- meg kell győződni arról, hogy a cégnek van akkora telephelye, hogy a vásárolt termék beraktározható, természetesen áru fajtájától függően (pl.: fuvarozó cég segítsége, fénykép stb...)

Az előzőekben szereplő lista néhány pontja irreális lehet, de ezekkel lehet biztosan igazolni a termék leszállítását az adóhatósági tapasztalat alapján. Amennyiben a másik fél is ellenőrizhetően szerepelteti a tranzakciót a könyvelésében akkor nagy valószínűséggel egyébként sem lesz probléma, de kérdés ezt hogyan tudjuk teljes bizonyossággal.

És persze ne felejtsük el a számán feltüntetni a partner nemzetközi adószámát és ráírni, hogy EU-n belüli értékesítés.

Van lehetőség a partner nemzetközi adószámának adóhivatal általi megerősítésére is, de az sem minősül hatósági igazolásnak. Lényegét tekintve így van egy igazolt időpontunk, mikor kérdeztük le a másik fél közösségi adószámát és ezt az adóhivatal tudomására is hoztuk. Ezt lehet kérni levélben, telefonon, faxon és e-mailben. A mai napi elérhetőségek telefonszám: 06-40-20-21-22, fax szám: 06-1-428-5424, postacím: NAV 1373 Budapest, Pf.: 561. , e-mail cím: clo@nav.gov.hu 

Amit fel kell tüntetnünk levelünkben: 1, Vállalkozásunk neve, címe, képviselője, közösségi adószáma 2, A megerősíttetni kívánt közösségi adószám, illetve ha szeretnénk akkor az adózó pontos nevét és címét 3, levél és fax esetén pedig alá kell írni és dátumozni. Nagyon nagy válaszra ne számítsunk, mert az adóhivatali válaszlevélben nagyjából ennyi fog állni: "pontos" vagy "pontatlan" és ennek a megválaszolására 8 napja van az adóhivatalnak.

KIK MULASZTJÁK EL EZEN DOKUMENTUMOK ELLENŐRZÉSÉT, BESZERZÉSÉT? -irodánk tapasztalata
Nagyvállalatok saját könyvelőkkel - ki gondolná, hogy a saját könyvelőkkel rendelkező nagyvállalatok is gyakran elmulasztják az igazolások bekérését adószámok ellenőrzését.
Kisvállalkozások akik effektíve termékkereskedelmet folytatnak - sajnos egy vállalkozás vezetőjének a munkája nem áll meg ott, hogy beszerzi az árut és talál rá bármilyen formában vevőt, kifizeti a munkásokat, elviszi az anyagokat a könyvelőnek és befizeti az adót. Megfelelően dokumentálni kell. Ha pedig erre nincs kapacitása akkor meg kell bízni a cég egy munkavállalóját vagy felvenni rá valakit, hogy intézze a dokumentációt.

Napi szinten tapasztaljuk, hogy megdöbben egy Megbízónk külföldi vevője, miért kérjük ezeket az igazolásokat, mivel más nagyvállalat nem jelezte szüksége lenne erre vagy gondja lenne a közösségi adószámával. Igen sokszor ezt nem könnyű lekommunikálni a másik féllel, de ha szeretnénk vállalkozásunkat egy adóellenőrzés során biztonságban tudni akkor tegyünk érte, hogy minden rendben legyen. Nagyon jól tudjuk, amíg nincs adóellenőrzés addig nincs gond.

ÁFA MEGMARADÁS TÖRVÉNYE - az áfa nem tűnik el csak máshol fizetik meg! Honnan tudjuk, hogy a másik féllel nincs gond ha nem bizonyosodunk meg róla?
ÁFA megmaradás törvénye :)
Eladunk egy terméket külföldi partnerünknek aki bemondása alapján cégnevére és nemzetközi adószámára kiállítjuk a számlát. De honnan tudjuk, hogy valóban létezik-e a cég vagy vállalkozás? Csak úgy ha leellenőrizzük a nyilvántartásban, és csak ebben az esetben adhatunk el ÁFA mentesen a részére. Mert ugye olyan elvileg nincs, hogy ÁFA fizetés nélkül cserél gazdát az áru, csak legfeljebb máshol fizetik azt meg, egész pontosan a beszerző a saját országában. Amennyiben ez nem történik meg úgy az adóhatóság akár belföldinek minősítheti értékesítésünket és ÁFA hiányt állapíthat meg nálunk, amit mi persze továbbháríthatunk a külföldi partnerre, ha egyáltalán létezik, megtaláljuk és hajlandó megfizetni. És akkor még nem beszéltünk az ÁFA összege alapján kiszabandó minimum 50%-os adóbírságról + késedelmi pótlékról.

AZ ADÓHIVATAL A VIES ELTÉRÉS ALAPJÁN KÖNNYEN ÉSZREVEHETI A PROBLÉMÁT
A közösségen belüli beszerzésünkről és értékesítésünkről külön értesül az adóhatóság és a partner adóhatósága is!
Idén az a tapasztalatunk, hogy egyre több ellenőrzés indul VIES eltérés alapján, azaz, hogy a partnerünk (vevő) nem szerepelteti a beszerzését a nemzetközi bevallásában vagy a magyar társaság (vevőként) nem szerepelteti a vásárlást a nemzetközi adóbevallásában. Ezen bevallásokban pontosan meg kell jelölni a vevő illetve az eladó nemzetközi adószámát is és így érnek össze az ilyen irányú adóellenőrzések.
Weboldalunkon bővebben olvashat a VIES eltérés alapján induló ellenőrzésekről.

Kérdésével, problémájával vagy adóellenőrzés során történő képviselettel forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken.


2014. augusztus 21., csütörtök


NAV forgalomszámlálás! – Vajon beválik a „BKV módszer”?

Nagyon sokáig a BKV ellenőrök csak az utazásunk során vagy utazásunk legvégén büntettek. Így BKV ellenőrökkel az autóbuszon vagy a METRO kijáratánál lehetett találkozni. A modernizáció folyamataként rájöttek, hogy érdemes már a felszálláskor ellenőrizni a jegyeket, tehát a Metro mozgólépcsőjére csak azok léphetnek, akik érvényes jeggyel vagy bérlettel rendelkeznek. Ennek az az előnye az utólagos ellenőrzéssel szemben, hogy nem kell behajtani az utólagosan kiszabott bírságot, amely sokszor behajthatatlan. Ezt a gyakorlatot később a MÁV is átvette, és csak érvényes jeggyel rendelkező utasok juthattak a peronokhoz.
A BKV legújabb intézkedése alapján az egyes járatokra csak az első ajtón lehet felszállni, hogy a jegyet, bérletet bemutatjuk a sofőrnek. Külföldön elég csak a Párizsi metróra gondolni, ahol automata kapuk engedik be az utasokat a metróba. Természetesen nincsenek kikerülhetetlen kapuk, vagy kijátszhatatlan kiskapuk, de jelentősen nőttek ezen eszközök alkalmazásával a bevételek. Akárcsak az online pénztárgépek alkalmazását követően, hiszen 12%-os az eddig mérhető kereskedelmi forgalomnövekedés.
Az online pénztárgépek bevezetéséig a NAV ellenőrzési módszerei a hagyományos BKV ellenőrzési módszerekhez hasonlítottak. Az online pénztárgépek bevezetése, és azok ellenőrzése kapcsán a NAV is modernizálta ellenőrzési módszereit. Ezt az adóellenőri jelenlétet általában forgalomszámlálásnak hívják. Az adóhivatal ellenőrei megjelennek a boltban, számolják a forgalmat, és közben nézik, hogy szabályosan használják-e az online pénztárgépet a bolt dolgozói.

Mi is a forgalomszámlálás NAV alkalmazása?

Eddig is alkalmazható ellenőrzési mód volt a forgalomszámlálás, de csak nagyon ritkán élt vele a NAV. Habár online pénztárgépek nélkül is volt módja az adatok összehasonlításának a pénztárgép adómemóriájának elkérésével és adatainak kielemzésével, de ez az összehasonlítás mérföldkövekkel egyszerűbbé vált az online kasszák esetében. Ahogy telik múlik az idő az online pénztárgépek bevezetése óta, annál több adat áll az adóhatóság rendelkezésére, hogy összehasonlítsa az adatokat. Így tapasztalatunk szerint egyre inkább figyeli az adóhatóság, ha adott szakmánál eltérnek az online pénztárgép használati szokások, s ha szokatlant és az átlagostól eltérőt talál, akkor valószínűleg nagyobb eséllyel számíthatnak ellenőrzésre a szűrőn fennakadt vállalkozás. Kijelenthetjük, hogy az adóhatóság által kedvelt és gyakran alkalmazott ellenőrzési módok sora bővült a forgalomszámlálással. Üzletek, boltok, éttermek, vendéglátó- és szórakoztató egységek mind-mind számíthatnak ezentúl a revizorok folyamatos jelenlétére egy-egy forgalomszámlálás típusú ellenőrzés kapcsán. Természetesen a nyugtaadási kötelezettsége ellenőrzése is megmarad a fedett és nyílt próbavásárlások alkalmazásával.

Mikor alkalmazza a NAV a forgalomszámlálást? Leggyakoribb kiváltó okok:

  • Ha ismeri ügyfeleit a vállalkozó, és könnyen felismerheti, hogy adóellenőrzés zajlik.
  • Az adóhivatal a pénztárgép forgalmi adatait elemzi és a nap végén gyakoribb adatok gyanút kelthetnek, ha ezt nem indokolja az üzlet profilja.
  • Adott üzlet forgalmi adatai eltérnek a hasonló profilú üzlet adataitól.
  • Az üzletnek kisebb a forgalma, mint a hasonló paraméterű társaié, túl alacsony a nyeresége vagy veszteséges.
  • Már előfordult az üzletben korábban nyugtaadási kötelezettség elmulasztása.
  • A vállalkozók pénztárgéphasználatának ösztönzésére.
A NAV beszámolója szerint a forgalomszámlálások napjain átlagosan mintegy 60 százalékkal több bevétel került a pénztárgépekbe, mint máskor. A legkirívóbb esetben azonban a számok 88 százalékos bevétel-eltitkolásra utaltak– tette hozzá.
Felmerül a kérdés, hogy a sikeresnek ítélt forgalomszámlálást ezentúl rutinszerűen fogja alkalmazni az adóhatóság?

Vajon milyen indokokat fog elfogadni az adóhatóság egy kiugró 80%-os forgalomnövekedésre? S vajon mennyire szolgáltat biztos alapot egy 1 napos forgalomszámlálásnál tapasztalt forgalomnövekedés egy becslési eljárásnál?

1 nap még kevésbé védhető, de ha már egy héten keresztül vagy több alkalommal számlálják a forgalmat, akkor már nehezebb megmagyarázni a hirtelen jött forgalomnövekedést. A helyzeten az sem segít, ha a tulajdonos/alkalmazott direkt próbálja meg csökkenteni a forgalmat. Pl: nem kínálja a legnépszerűbb termékeket, elfogynak a termékek, vagy például iskolai büfében a szünetbe megy el dohányozni, stb.

A forgalomszámlálásnál keletkezett adatokat biztos használni fogja a NAV a becslési eljárás során, és utólagosan, eltitkolt bevételt fog becsülni. Érdemes tehát már felkészülni a forgalomszámlálás típusú ellenőrzésre is. De ha a hírek hallatára észbe is kap a tulajdonos és elkezdi szorgalmasan használni az online pénztárgépet és beüt minden forintot, akkor is kaphat akár utólagos ellenőrzést is, a kiugró forgalomnövekedés miatt.

Valószínű azonban, hogy az adóhivatal más ellenőrzési módokat is fog alkalmazni az eltitkolt bevétel felderítésére és 90%-os valószínűséggel elrendeli az ÁFA bevallások utólagos ellenőrzését is.
NAV is beszámol közleményben, arról, hogy szokatlan módszerrel ellenőriztek. Külföldi érdekeltségű vállalkozás pékségeiben tartottak forgalomszámlálást a NAV fővárosi revizorai, akik a reggeli nyitástól a késő esti zárásig figyelték az eladások számát és értékét. Jelenlétük nem maradt hatástalan, a sütödék online pénztárgépei aznap négyszeres forgalmat jelentettek. A vállalkozással szemben utólagos adóellenőrzés indult. Nem véletlen, hogy pont pékséget választottak ki, ugyanis idén kiemelt figyelmet fordít az adóhivatal a pékségek ellenőrzésére. De a belvárosi külföldiek által kedvelt éttermek is folyamatosan számíthatnak ellenőrzésekre, amíg az adóhivatal úgy tapasztalja, hogy még van mit beütni a pénztárgépbe.

A nyugtaadás elmulasztása miatt szankcióként 1.000.000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki és a második esettől már több napos üzletbezárásra is számíthat a vállalkozás.

2014. augusztus 4., hétfő

Ha ügyesen ütjük a gépet, nem kell számítani NAV-ellenőrzésre


Az üzleteknek egyre inkább fel kell készülniük a pénztárgépekkel kapcsolatos NAV-ellenőrzésekre. A hatóság birtokában lévő adatok miatt érdemes jól felkészülni! A Piac és Profit Szakértője, a Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda segít!

Idén már 25 ezer online pénztárgéppel kapcsolatban indult célellenőrzés, ezek közül 3000 esetben (12%) találtak problémát. Összesen 260 millió forint bírságot szabtak ki, amely így nagyságrendileg 90.000 forintos átlagos bírságot jelent, bár valószínűleg sok esetben csak figyelmeztettek, míg a komolyabb szabálysértéseknél 500.000 forint körüli bírságot szabtak ki, és volt, ahol az üzletbezárást is alkalmazták. Az is kiderült, hogy bejött az online pénztárgépbe vetett bizalom, 15 százalékkal nőtt a kereskedelmi szektor vallott forgalma. Az adórevizorok marketingje is jó az ügyben, nagy nyilvánosságot kapott egy olyan ellenőrzés, ahol a vállalkozó érdekeire is tekintettel voltak: kiderült, hogy az alkalmazottak zsebre rakják a pénzt, ha nincs jelen a tulajdonos.

Mint ahogy a NAV közleményében is szerepel, az adóhivatal dolgozói elsősorban ott ellenőriznek, ahol valamilyen okból kifolyólag nincs online pénztárgép, vagy „gyanús” forgalmi adatokat észlelnek.

Mit jelent a „gyanús” forgalom?

Alapvetően a rendszertelenség tűnhet fel az adóhatóságnak. Természetesen ágazattól függően lehetnek eltérések, van, ahol nagyon forgalmas időszak, például az ebédidő vagy a munka utáni sáv. De gyanús lehet, ha a kiemelt időszakokban nem nő jelentősen a forgalom, vagy épp a zárás előtti órákban érkezik számos vásárlási adat, hogy a napi kellő forgalom meglegyen.
Mit néz a NAV?
  • Ha nincs pénztárgép, akkor annak az okát, illetve azt, hogy intézkedtek-e már a beszerzéséről.
  • Ha van pénztárgép, akkor annak a sértetlenségét, engedélyét, rendeltetésszerű használatát. Az online pénztárgép működését könnyedén tudják ellenőrizni egy tablettel, amely össze van kötve az adatbázisukkal, azaz akár a forgalmat szemlélve vagy a pénztárnál állva ellenőrizhető, hogy a beütött tétel bekerül-e az adóhivatali rendszerbe.
  • Ezenkívül természetesen alkalmazzák a klasszikus ellenőrzési módszert, azaz próbavásárlással ellenőrzik, hogy használják-e a pénztárosok a pénztárgépet.
  • Az online pénztárgépek adataiból kinyerhetők az egyes szakmákra jellemző vásárlási szokások, ennek alapján az ettől eltérő üzletek ellenőrizhetők.
  • Az online pénztárgépek által generált pluszforgalom jelentkezik-e a nyereségben, illetve mekkora mértékben.

Nem csak klasszikus próbavásárlás!

De aki azt gondolja, hogy csak ezeket ellenőrzi a NAV az online pénztárgép ellenőrzés keretében, az nagyot téved. Az online pénztárgépeket úgynevezett adatgyűjtést célzó ellenőrzés keretében vizsgálja a NAV. Mit is jelent ez? A klasszikus ellenőrzésen és próbavásárláson kívül annyit, hogy az ellenőrizendő helyszínen tapasztalt adatokat is rögzíthetik a NAV becslési adatbázisának bővítéséhez. Azaz rögzíthetik a forgalmi és munkavállalói létszámadatokat is, egyéb kasszázási szokásokat rögzíthetnek, figyelhetik, hogy milyen egyéb szoftvereket (pl.: ERP) használ az üzlet és hogyan, illetve az egyéb üzletviteli szokásokat is. Ezeket pedig a későbbiekben az ellenőrzési tapasztalataik és a későbbi ugyanazon üzletnél történt ellenőrzéseknél felhasználhatják.
A revizorok eddigi problémái pénztárgép ellenőrzés esetén
  • Online pénztárgép megléte ellenére hagyományos be nem jelentett pénztárgép használatot.
  • Az online pénztárgéphez hasonló megtévesztő nyugta kiállítása.
  • A pénztárgép használatának általános mellőzése vagy akkor történő mellőzése, ha nincs ott a tulajdonos.
  • Nem minden tétel kerül be a pénztárgépbe.
  • Nyugta megszakítása (pl.: az összeg beütésre kerül, de nem kerül véglegesítésre).
  • Egyéb, az online pénztárgép hiányával vagy nyilvántartásával kapcsolatos gondok: nem vagy nem időben került megrendelésre, bejelentések elmaradása, napló hiánya stb.

Jövőbeli vizsgálódási lehetőségek – mert az online pénztárgép adatai felhasználhatók

Az online pénztárgépekből származó adatok feldolgozásából a későbbiekben további ellenőrzési területek alakulhatnak ki. Idáig is alkalmazta a NAV az egyes tevékenységekre jellemző nyereségességi statisztikákat, azaz, ha egy területen egy cég a szakmai átlag alatti nyereséget vagy veszteséget ért el, akkor nagyobb eséllyel választották ki ellenőrzésre. Ebből

a logikából kiindulva, ha egy szakmának a képviselőjénél eltérnek az online pénztárgép használati szokások az ágazati átlagtól, akkor szintén nagyobb valószínűséggel számíthat majd vizsgálatra. Az ilyen típusú ellenőrzések elindulására azonban még várni kell, amíg elegendő adat keletkezik az „átlagos” használat jellemzéséhez.

Több bevétel, több nyereség?

További kiindulási lehetőséget jelent majd a NAV számára, ha a jövő évi beszámolók adatai is láthatóvá válnak. Ugyanis kérdésként merül fel, hogy azoknál a cégeknél, ahol az online pénztárgép jelentős forgalomnövekedést generált, ott nőni fog-e az anyagjellegű ráfordítások mérlegsora. Azaz nagyobb forgalom mellett nő-e a nyereség, illetve esetlegesen a cég beállít-e több költséget a könyvelésébe. Mit is jelent ez?
Az adóelkerülés két legalapvetőbb esete a bevételek kihagyása a könyvelésből, tehát ha nem minden tétel kerül az online pénztárgépbe beütésre, míg a másik, ha mindent beütnek, akkor költségszámlákra van szüksége a vállalkozásnak, ami sok esetben „fiktív” számlák formájában testesül meg. Tehát ha az online pénztárgép hatására jelentős forgalomnövekedés mellett megnő az anyagjellegű ráfordítások összege, akkor számíthatnak rá a cégek, hogy a NAV ezen költségeket is ellenőrizni fogja.

Kiflit fogtak

Egy Budapesten két pékséget is üzemeltető külföldi érdekeltségű Kft. fennakadt a NAV kockázatelemzési rendszerén, mivel a vállalkozás folyamatosan veszteséges, bevallásaiban ritkán és akkor is csak minimális összegű fizetendő adót vall, dacára annak, hogy borsos áron forgalmazza a péksüteményeket. Az ellenőrök összevetették a bevallásokból nyert információkat az online pénztárgéprendszer adataival, melyek szintén a bevételeltitkolást valószínűsítették. Hogy képet kapjanak a tényleges forgalomról, a revizorok kora reggeltől késő estig felügyelték, hogy a pékségek alkalmazottai minden tételt beüssenek a pénztárgépbe.
Jelenlétük nem maradt hatástalan. Hiába köszöntött már be a nyári „uborkaszezon”, az üzletek online pénztárgépei aznap mintegy négyszeres forgalom-, valamint két és félszeres bevétel növekedést jelentettek a NAV rendszerének. Az ügy további érdekessége, hogy az egyik sütöde kínálata a délutáni órákra szinte teljesen elfogyott, mert a műszakos pék – vélhetően az ellenőrzés hírére – nem jelent meg a munkahelyén.
A tulajdonosoknak nem volt elég az a nyereség, amit a pékáru árán elértek, jövedelmüket még adóeltitkolással is növelni kívánták. A tényleges adókötelezettségek megállapítására a vállalkozással szemben utólagos adóellenőrzés indult.
További lehetőségként merül fel az online pénztárgép miatti forgalomnövekedés melletti magasabb nyereség elérése esetén az adóhivatali kérdés, hogy idáig miért nem ért el ekkora nyereséget, vagy mi az oka a forgalomnövekedésnek. Ez is okot adhat egy becslési eljárásra. Bár ilyen esetben az adóhivatal nehéz bizonyítási helyzetben van egy felkészült vállalkozással szemben, megfelelő képviselet nélkül jelentős megállapítás is lehet az eljárás vége, tehát ilyen esetekben mindig kiemelten fontos lesz a megfelelő képviselet!

Az ERP is beszédes

Nem újdonság, és nem is az online gépek bevezetése kapcsán kerül bevezetésre, hanem az eddigi gyakorlat folytatása a különböző vállalatirányítási (ERP) – akár dobozos termékek, akár egyedi – rendszerek adatainak ellenőrzése. Sok esetben alkalmaznak a cégek kódleolvasó, készletnyilvántartó, ügyfélnyilvántartó, kupon- és egyéb pontrendszereket. Ezek egy része nincs összeköttetésben a számlázással, kasszázással, tehát az online pénztárgépbe csak a termékek összesítését követően kerül beütésre a vásárlás összege. Ezekben az esetekben az adóhivatal külön vizsgálhatja a rendszerekből kinyerhető vásárlási, készletezési és egyéb adatokat. Az adózás rendjéről szóló törvény 119.§ 2.h) bekezdése, amely az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés taglalja: „h) az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat vizsgálja.” Ezek az adatok pedig elég beszédesek lehetnek.