2014. május 8., csütörtök

Kísért az eladott cégek szelleme – Idei NAV slágertéma

- Az eladott cégek korábbi tulajdonosait is felelősségre szeretné vonni az adóhivatal. -

"Eladott cégek szelleme"
Cégtemetőkkel kapcsolatosan számos eljárás indult az előző évben, de idén még inkább a NAV figyelem
középpontjába kerülnek. Ezek az eljárások nem csak a cégtemetőket üzemeltetőkkel szemben indulnak, hanem a cégüket eladók is érintettek. Ezen ügyek tekintetében külön BTK-s paragrafus is született „Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása” címszó alatt. De aki gazdasági érdek nélkül adja el a cégét ezen kívül halmazatként további jogszabályi problémákkal is találkozhat, mint például közokirat hamisítás, költségvetési csalás stb…

Az idei évben hatványozott mértékben fordulnak hozzánk cégtulajdonosok akik régebben eladták a cégüket és az adóhivatal vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett náluk illetve a NAV Bűnügyi nyomozók beidézték őket vagy régi kollégáikat tanúként a Huszti útra (Budapesten a Huszti úton van a Bűnügyi Igazgatóság ahol a nyomozások kihallgatások folynak).

Egyre több az összehangolt sok helyszínen történő fellépés a cégtemetőket üzemeltetők ellen, amelyek a leggyakoribb esetben 4 szereplős modellek: vannak a felhajtók, a strómanok, az ügyvédek és a cégüket rosszhiszeműen eladók. Ezekben az esetekben a leggyengébb láncszemek általában a strómanok akik előszeretettel tálalnak ki az általuk ismert ügymenetről. A legnagyobb büntetést általában a felhajtók (szervezők) kapják, de a cégüket átruházók is minimum pénzbüntetésre számíthatnak.

Honnan tudhatjuk, hogy minket is megtaláltak
1, Vagyonosodási vizsgálatot kapunk anélkül, hogy komolyabb ingatlan, gépjármű vásárlásaink, tagi kölcsöneink lennének. Az eljárás során kifejezett kérdéseket tesznek fel a cégeladás körülményeivel kapcsolatosan.
2, Tanúként hallgatnak meg az eladott cég adóellenőrzése kapcsán és kifejezett kérdéseket tesznek fel a cégeladás körülményeivel kapcsolatosan.
3, Tanúként hallgatnak meg minket a NAV Bűnügyi Igazgatóságánál (Budapesten a Huszti úton) és kifejezetten a cég működésével és eladásával kapcsolatos kérdéseket tesznek fel.
4, Volt kollégáinkat (pl.: könyvelőt, ügyvédet) idézi be a NAV és a cég eladásával ügyleteivel kapcsolatos kérdéseket tesznek fel nekik.

Az eladott céggel kapcsolatos kérdések
1, A cég működéséről általánosságban, mivel foglalkozott a cég, hány alkalmazottja volt, fizetőképes volt-e stb….
2, Miért került sor a cég eladására?
3, Hogyan találkozott a vevővel? (Hirdetés, üzleti kapcsolat…)
4, Miért vásárolta meg a céget az új tulajdonos?
5, Tisztában volt-e a tulajdonos a cég helyzetével?
6, Valamennyi irat eredetben, az adott időpontban átadásra került-e?
7, Átadásra került-e a cég házipénztára?
8, A vételár kifizetésre került-e? Miért akkora (általában névérték) összegben került a vételár meghatározásra?
9, Az utolsó időszaki bevallásokat miért nem vagy miért Mi tettük meg? (az ügytől függő kérdésfeltevés)
10, Hogyan lehet, hogy a bankszámláról az átruházást követően került pénz felvételre (ügytől függően
11, Egyéb kérdések amelyek a cég helyzetéből vagy az eddigi tanúnyilatkozatokból logikusan következhetnek.

Az eljárások következményei a cégüket eladókra nézve
Egyelőre nincs kialakult sem adóhivatali sem bírósági gyakorlat a cégüket eladó cégvezetők konkrét felelősségre vonásával kapcsolatosan. Az eddigi döntésekből elmondható, hogy egyelőre inkább pénzbüntetésekkel kell számolniuk a cégüket fiktíven eladóknak, természetesen az ügy összetettségétől, súlyától és az esetleges tartozások mértékétől függően. Nem mindegy, hogy valaki már létező adótartozással és egyéb hitelezői tartozással adja el a cégét, vagy adóellenőrzés során, illetve esetlegesen adóellenőrzés és tartozás nélkül. Befolyásoló tényező még a mérleg azaz, milyen eszközökkel, pénztárhiánnyal, bankszámlán lévő/nem lévő pénzkészlettel adja el a cégét.

Amit tapasztalunk, hogy egyre több ilyen jellegű vizsgálat indul. Amit valószínűsítünk, hogy szigorodnak és következetesebb döntések várhatóak, illetve az adóhivatal a volt tulajdonosok, cégvezetők vagyonával kapcsolatosan is megpróbál intézkedéseket foganatosítani. Folyamatosan bővülő naprakész tapasztalatainkkal és jogszabályismeretünkkel képviseljük és segítjük Ügyfeleinket; a legfontosabb, hogy időben forduljon hozzánk!

A rosszhiszemű cégeladás bűncselekményi következménye lehet a közokirat hamisítás, számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény és a gazdasági/költségvetési csalás, gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása. Ezenkívül a hátrahagyott tartozás után magánvagyonnal történő helytállási kötelezettség is megállapítható. A Csődtörvény 63/A paragrafus külön nevesíti a rosszhiszemű cégeladás felelősségének következményeit, azaz "A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítását", amely alapján a volt tag amennyiben a bíróság megállapítja a rosszhiszeműséget korlátlanul felel a cég felhalmozott tartozásaiért.