2014. augusztus 4., hétfő

Ha ügyesen ütjük a gépet, nem kell számítani NAV-ellenőrzésre


Az üzleteknek egyre inkább fel kell készülniük a pénztárgépekkel kapcsolatos NAV-ellenőrzésekre. A hatóság birtokában lévő adatok miatt érdemes jól felkészülni! A Piac és Profit Szakértője, a Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda segít!

Idén már 25 ezer online pénztárgéppel kapcsolatban indult célellenőrzés, ezek közül 3000 esetben (12%) találtak problémát. Összesen 260 millió forint bírságot szabtak ki, amely így nagyságrendileg 90.000 forintos átlagos bírságot jelent, bár valószínűleg sok esetben csak figyelmeztettek, míg a komolyabb szabálysértéseknél 500.000 forint körüli bírságot szabtak ki, és volt, ahol az üzletbezárást is alkalmazták. Az is kiderült, hogy bejött az online pénztárgépbe vetett bizalom, 15 százalékkal nőtt a kereskedelmi szektor vallott forgalma. Az adórevizorok marketingje is jó az ügyben, nagy nyilvánosságot kapott egy olyan ellenőrzés, ahol a vállalkozó érdekeire is tekintettel voltak: kiderült, hogy az alkalmazottak zsebre rakják a pénzt, ha nincs jelen a tulajdonos.

Mint ahogy a NAV közleményében is szerepel, az adóhivatal dolgozói elsősorban ott ellenőriznek, ahol valamilyen okból kifolyólag nincs online pénztárgép, vagy „gyanús” forgalmi adatokat észlelnek.

Mit jelent a „gyanús” forgalom?

Alapvetően a rendszertelenség tűnhet fel az adóhatóságnak. Természetesen ágazattól függően lehetnek eltérések, van, ahol nagyon forgalmas időszak, például az ebédidő vagy a munka utáni sáv. De gyanús lehet, ha a kiemelt időszakokban nem nő jelentősen a forgalom, vagy épp a zárás előtti órákban érkezik számos vásárlási adat, hogy a napi kellő forgalom meglegyen.
Mit néz a NAV?
  • Ha nincs pénztárgép, akkor annak az okát, illetve azt, hogy intézkedtek-e már a beszerzéséről.
  • Ha van pénztárgép, akkor annak a sértetlenségét, engedélyét, rendeltetésszerű használatát. Az online pénztárgép működését könnyedén tudják ellenőrizni egy tablettel, amely össze van kötve az adatbázisukkal, azaz akár a forgalmat szemlélve vagy a pénztárnál állva ellenőrizhető, hogy a beütött tétel bekerül-e az adóhivatali rendszerbe.
  • Ezenkívül természetesen alkalmazzák a klasszikus ellenőrzési módszert, azaz próbavásárlással ellenőrzik, hogy használják-e a pénztárosok a pénztárgépet.
  • Az online pénztárgépek adataiból kinyerhetők az egyes szakmákra jellemző vásárlási szokások, ennek alapján az ettől eltérő üzletek ellenőrizhetők.
  • Az online pénztárgépek által generált pluszforgalom jelentkezik-e a nyereségben, illetve mekkora mértékben.

Nem csak klasszikus próbavásárlás!

De aki azt gondolja, hogy csak ezeket ellenőrzi a NAV az online pénztárgép ellenőrzés keretében, az nagyot téved. Az online pénztárgépeket úgynevezett adatgyűjtést célzó ellenőrzés keretében vizsgálja a NAV. Mit is jelent ez? A klasszikus ellenőrzésen és próbavásárláson kívül annyit, hogy az ellenőrizendő helyszínen tapasztalt adatokat is rögzíthetik a NAV becslési adatbázisának bővítéséhez. Azaz rögzíthetik a forgalmi és munkavállalói létszámadatokat is, egyéb kasszázási szokásokat rögzíthetnek, figyelhetik, hogy milyen egyéb szoftvereket (pl.: ERP) használ az üzlet és hogyan, illetve az egyéb üzletviteli szokásokat is. Ezeket pedig a későbbiekben az ellenőrzési tapasztalataik és a későbbi ugyanazon üzletnél történt ellenőrzéseknél felhasználhatják.
A revizorok eddigi problémái pénztárgép ellenőrzés esetén
  • Online pénztárgép megléte ellenére hagyományos be nem jelentett pénztárgép használatot.
  • Az online pénztárgéphez hasonló megtévesztő nyugta kiállítása.
  • A pénztárgép használatának általános mellőzése vagy akkor történő mellőzése, ha nincs ott a tulajdonos.
  • Nem minden tétel kerül be a pénztárgépbe.
  • Nyugta megszakítása (pl.: az összeg beütésre kerül, de nem kerül véglegesítésre).
  • Egyéb, az online pénztárgép hiányával vagy nyilvántartásával kapcsolatos gondok: nem vagy nem időben került megrendelésre, bejelentések elmaradása, napló hiánya stb.

Jövőbeli vizsgálódási lehetőségek – mert az online pénztárgép adatai felhasználhatók

Az online pénztárgépekből származó adatok feldolgozásából a későbbiekben további ellenőrzési területek alakulhatnak ki. Idáig is alkalmazta a NAV az egyes tevékenységekre jellemző nyereségességi statisztikákat, azaz, ha egy területen egy cég a szakmai átlag alatti nyereséget vagy veszteséget ért el, akkor nagyobb eséllyel választották ki ellenőrzésre. Ebből

a logikából kiindulva, ha egy szakmának a képviselőjénél eltérnek az online pénztárgép használati szokások az ágazati átlagtól, akkor szintén nagyobb valószínűséggel számíthat majd vizsgálatra. Az ilyen típusú ellenőrzések elindulására azonban még várni kell, amíg elegendő adat keletkezik az „átlagos” használat jellemzéséhez.

Több bevétel, több nyereség?

További kiindulási lehetőséget jelent majd a NAV számára, ha a jövő évi beszámolók adatai is láthatóvá válnak. Ugyanis kérdésként merül fel, hogy azoknál a cégeknél, ahol az online pénztárgép jelentős forgalomnövekedést generált, ott nőni fog-e az anyagjellegű ráfordítások mérlegsora. Azaz nagyobb forgalom mellett nő-e a nyereség, illetve esetlegesen a cég beállít-e több költséget a könyvelésébe. Mit is jelent ez?
Az adóelkerülés két legalapvetőbb esete a bevételek kihagyása a könyvelésből, tehát ha nem minden tétel kerül az online pénztárgépbe beütésre, míg a másik, ha mindent beütnek, akkor költségszámlákra van szüksége a vállalkozásnak, ami sok esetben „fiktív” számlák formájában testesül meg. Tehát ha az online pénztárgép hatására jelentős forgalomnövekedés mellett megnő az anyagjellegű ráfordítások összege, akkor számíthatnak rá a cégek, hogy a NAV ezen költségeket is ellenőrizni fogja.

Kiflit fogtak

Egy Budapesten két pékséget is üzemeltető külföldi érdekeltségű Kft. fennakadt a NAV kockázatelemzési rendszerén, mivel a vállalkozás folyamatosan veszteséges, bevallásaiban ritkán és akkor is csak minimális összegű fizetendő adót vall, dacára annak, hogy borsos áron forgalmazza a péksüteményeket. Az ellenőrök összevetették a bevallásokból nyert információkat az online pénztárgéprendszer adataival, melyek szintén a bevételeltitkolást valószínűsítették. Hogy képet kapjanak a tényleges forgalomról, a revizorok kora reggeltől késő estig felügyelték, hogy a pékségek alkalmazottai minden tételt beüssenek a pénztárgépbe.
Jelenlétük nem maradt hatástalan. Hiába köszöntött már be a nyári „uborkaszezon”, az üzletek online pénztárgépei aznap mintegy négyszeres forgalom-, valamint két és félszeres bevétel növekedést jelentettek a NAV rendszerének. Az ügy további érdekessége, hogy az egyik sütöde kínálata a délutáni órákra szinte teljesen elfogyott, mert a műszakos pék – vélhetően az ellenőrzés hírére – nem jelent meg a munkahelyén.
A tulajdonosoknak nem volt elég az a nyereség, amit a pékáru árán elértek, jövedelmüket még adóeltitkolással is növelni kívánták. A tényleges adókötelezettségek megállapítására a vállalkozással szemben utólagos adóellenőrzés indult.
További lehetőségként merül fel az online pénztárgép miatti forgalomnövekedés melletti magasabb nyereség elérése esetén az adóhivatali kérdés, hogy idáig miért nem ért el ekkora nyereséget, vagy mi az oka a forgalomnövekedésnek. Ez is okot adhat egy becslési eljárásra. Bár ilyen esetben az adóhivatal nehéz bizonyítási helyzetben van egy felkészült vállalkozással szemben, megfelelő képviselet nélkül jelentős megállapítás is lehet az eljárás vége, tehát ilyen esetekben mindig kiemelten fontos lesz a megfelelő képviselet!

Az ERP is beszédes

Nem újdonság, és nem is az online gépek bevezetése kapcsán kerül bevezetésre, hanem az eddigi gyakorlat folytatása a különböző vállalatirányítási (ERP) – akár dobozos termékek, akár egyedi – rendszerek adatainak ellenőrzése. Sok esetben alkalmaznak a cégek kódleolvasó, készletnyilvántartó, ügyfélnyilvántartó, kupon- és egyéb pontrendszereket. Ezek egy része nincs összeköttetésben a számlázással, kasszázással, tehát az online pénztárgépbe csak a termékek összesítését követően kerül beütésre a vásárlás összege. Ezekben az esetekben az adóhivatal külön vizsgálhatja a rendszerekből kinyerhető vásárlási, készletezési és egyéb adatokat. Az adózás rendjéről szóló törvény 119.§ 2.h) bekezdése, amely az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés taglalja: „h) az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat vizsgálja.” Ezek az adatok pedig elég beszédesek lehetnek.

Nincsenek megjegyzések: