2016. február 25., csütörtök

Keserű ajándék – A NAV egyre gyakrabban megpróbálja visszaszerezni az elajándékozott vagyont

Nagyon sok esetben az ajándékozás a legolcsóbb és legjobb megoldás vagyonunk más nevére történő átíratására. Ellenben nagyon vigyázni kell és körültekintőnek kell lenni az ajándékozással, mert az adóhivatal akár visszamenőlegesen is visszakövetelheti az ajándékot!

Napjainkban egyre több olyan esettel találkozunk, amikor az adóhivatal a megajándékozottól, illetve az örököstől kívánja behajtani az ajándékozó, illetve az örökhagyó adótartozását.
Jogszabályi felhatalmazás a fenti eljárásra már egy ideje megvan az adózás rendjéről szóló törvényben, mégis az adóhivatal a közelmúltig csak elvétve élt a fenti lehetőséggel.

Akár az adótartozás keletkezése előtti ajándék is végrehajtható
A jogszabály szerint az adótartozás (adófizetési kötelezettség esedékessége) keletkezését követő ajándék követelhető vissza, ezért sokaknak tűnik furcsának, ahogyan az adóhatóság az adótartozás esedékességét értelmezi.
Mindig az eredeti esedékességet kell nézni! Vagyis ha az ajándékozás 2014-ben történt, az adóhivatal a szülőnél pedig a 2012-es évet vizsgálja (jóval később, akár idén) és adókülönbözetet tár fel, amit nem fizet meg a szülő, akkor ha az ajándékozás 2013. május 20. (a 2012 évi jövedelemadó bevallás benyújtásának határideje) után történt, abban az esetben az ajándékozásra az adókötelezettség keletkezése után került sor. Vagyis a gyermek, mint megajándékozott helytállni tartozik a szülő adótartozásáért, mint mögöttes felelős, ha szülőtől nem lehet behajtani az adót.

Hogyan alakulhat ki adótartozásunk?
Az adótartozásunk egyszerűen kialakulhat abból, ha a bevallott és befizetendő adónkat nem fizetjük be. Ebben az esetben az esedékesség a fizetési kötelezettségünk napja. Ez az a módozat amiről mindenféleképpen tudomással kell, hogy bírjunk.

Adótartozásunk viszont keletkezhet adóellenőrzés következtében is. Ez az az eset amikor valószínűleg nem számítunk arra, hogy visszamenőleges időszak tekintetében keletkezik adó, bírság és késedelmi pótlék fizetési kötelezettségünk. Ebben az esetben az adóhatóság értelmezése szerint az esedékesség az az időpont amikor a megállapítás szerint meg kellet volna fizetni az adót. Így ezen megállapítással egy korábbi ajándékozás esetén nagyon nehezen lehet számolni.

Az ajándék erejéig lehet az ajándékozottól követelni
A jogszabály értelmében, ha az adózó (vagyis az örökhagyó, illetve az ajándékozó) az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett.

Fentiek azt jelentik a gyakorlatban, hogy pl. ha valakinél egy vagyonosodási vizsgálatot (személyi jövedelemadó ellenőrzést) kezdeményeznek, megkapja az erről szóló értesítést, és másnap pl. gyermekének ajándékozza az ingatlanát vagy autóját (mindenféle hátsó szándék nélkül), akkor a gyermektől, mint megajándékozottól az adóhivatal követelheti évek múltán a szülőre a vizsgálat keretében megállapított adótartozást, ha azt a szülő nem fizeti meg, és nem lehet tőle behajtani.

Vagyis a gyermek fizetéséből fogják letiltani a szülő adótartozását, az ő autóját, ingatlanát fogják lefoglalni stb., mindezt persze csak az ajándék értékének erejéig. Vagyis ha a szülő által ajándékba adott ingatlan, gépjármű értéke 5 millió Ft, a szülő adótartozása pedig 10 millió Ft, 5 millió Ft erejéig fogják kötelezni a gyermeket, mint megajándékozottat.

Vajon mi a megoldás?
Az adóhivatal több esetben hibázik a mögöttes felelősség és a behajthatatlanság terén. Ezt a gyakorlatát kihasználva illetve egyéb intézkedés megtétele esetén a Kúria nem fogadja el az adóhatóság jogalapját az ajándék tekintetében.

Éppen ezért nagyon körültekintőnek kell lenni, hogyan érvelünk és érdemes lehet akár az ajándékozás előtt egy ilyen eshetőségre felkészülni. Természetesen ez a probléma csak azokat érinti akiknél van esélye adótartozás felhalmozásának illetve arra, hogy az adóhivatal ellenőrzés keretében adóhiányt tárjon fel.

Kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal!

2016. február 15., hétfő

Már nem csak a tagi kölcsön jelent problémát cégünknél vagyonosodási vizsgálatok során!

Minket terhel annak a bizonyítása, hogy cégünk, volt cégünk bankszámlájáról felvett készpénzt mire fordítottuk, azt nem magáncélra használtuk fel!

Amennyiben cégünk bankszámlájáról rendszeres (esetlegesen bizonyos cégek utalásaihoz köthető) készpénzfelvétel történik és ezzel nem tudunk hitelt érdemlően elszámolni a felvett összegekkel kapcsolatosan becslési eljárás nélkül (!) a felvevőnél - aki általában az ügyvezető – személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget állapít meg a hivatal. Az adóhivatal ezen megállapítására leggyakrabban a cég iratanyagának eltűnése, a könyvelés hiánya illetve fiktív készpénzes számlák könyvelésben történő szerepeltetése adhat okot.

Az adóhivatal ezt a fajta ellenőrzési irányultságát már a korábbi ellenőrzési irányelvekben is kihangsúlyozta, hogy fel kell lépni a „cégtemetők” útján történő cégbedöntés ellen, amely során vizsgálni kell a korábbi tulajdonosok pénzügyi és személyi feltételeinek meglétét. Ezenkívül fel kell tárni a korábbi vagyonváltozásokat és meg kell teremteni a kimentett vagyonok visszakövetelésének és ezek hiányában pedig a büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezésének lehetőségét. Ezen ellenőrzési elvek kinyilvánulása az „adófizetés” nélkül vagy azt nem megállapíthatóan felvett pénzek adóztatási lehetősége, illetve a törvény idei változása, hogy becslési eljárást büntetőügy esetén lehet alkalmazni.

Melyek a legfontosabb intézkedések, amellyel elkerülhetjük az ilyen típusú megállapítást?

  • Ha eladjuk a cégünket, akkor az átadásra kerülő iratokról lehetőség szerint legyen másolatunk vagy elektronikus formátumunk. Ezenkívül függetlenül attól, hogy az új tulajdonos marad-e a könyvelőnél vagy új könyvelőhöz viszi a könyvelést, kérjük meg, hogy az elmúlt 5 év könyvelési iratait, amelyek fellelhetőek a könyvelésbe adja át a részünkre megőrizhető elektronikus vagy nyomtatott formában.
  • Csak olyan cégtől fogadjunk be számlát aki megállapítható, hogy nem vesz részt adókijátszásban, a beszámolóit beadja, rendelkezik a munka elvégzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, a székhelyén fellelhető és a tulajdonosi köre tisztázott.
  • Amennyiben van rá lehetőség elsősorban utalásos módon egyenlítsük ki a számlákat.
  • Megfelelő időközönként ellenőrizzük cégünk pénztárjelentését, pénztárbizonylatokkal illetve a könyvelés számláinkkal történő egyezőségét, amely lehetőleg feleljen meg pénzkezelési szabályzatunknak.

Ne vegyük félvállról a céges adóellenőrzést még akkor sem, ha cégünk hosszú vagy rövid távon likviditási nehézségek előtt áll.

Ne felejtsük el, ha eladjuk a cégünket vagy felszámolás alá kerül akkor volt cégünk adóellenőrzéséről csak akkor értesülünk, ha tanúként idéz meg az adóhivatal (illetve ha az új tulajdonos vagy felszámoló esetleg jelzi a részünkre). Cégünk bankszámlái pedig egy adóellenőrzés során akkor is a hivatal rendelkezésére fognak állni, ha egyéb iratanyagát az ügyvezető az adóellenőrök részére nem adta át. Ezért, a tanúkénti idézéseket se vegyük félvállról!

A vagyonosodási vizsgálatok eddigi módszerei alapján kevesen gondolták volna, hogy cégük vizsgálatával kapcsolatosan nem csak a tagi kölcsöntől kell tartani, hanem majd az esetleges pénztárállománya fog problémát jelenteni. 

Ugyan az év elején sok kérdőjel van a vagyonosodási vizsgálatok 2016-os ellenőrzésének módszerével kapcsolatban az új szabályozás miatt, de egy biztos, hogy az előzőekben felvázolt céges bankszámláról felvett összegekkel ha nem tudunk elszámolni egy ellenőrzés során, akkor az idei évben biztosan problémát fog jelenteni vagyonosodási vizsgálat során.

Ezenkívül továbbra is fontos megjegyezni, a médiában megjelent ellenkező hírek tekintetében, hogy a vagyonosodási vizsgálatok nem szűnnek meg, csak a becslési eljárást – amely a vizsgálat egyik pillére – kötötték büntetőeljárás megindításához.

Bővebben itt olvashat erről:

Vagyonosodási vizsgálattal illetve céges könyvelési, adózási kérdéseivel kapcsolatosan forduljon hozzánk bizalommal.

2016. január 6., szerda

Vagyonosodási vizsgálatok 2016-ban – öntsünk tiszta vizet a pohárba

2015 év végén a sajtó arról cikkezet, hogy „Nem lesz több vagyonosodási vizsgálat”, mert csak büntetőügyben lehet alkalmazni a vagyonosodási vizsgálatok során használt becslés módszerét. A köztudatban pedig sokszor az él, hogy "csak akkor lehet ellenünk vagyonvizsgálat, ha mi azt akarjuk".

A hírnek alapvetően a második fele igaz - azaz becslési eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha büntetőügy van folyamatban - de összességébe véve teljesen téves a megállapítás. Az alábbiakban megpróbálunk „tiszta vizet önteni a pohárba”, ami azért nem lesz teljesen „tiszta”, mivel még nem tapasztaltuk élesbe a NAV idei hozzáállását a vagyonosodási vizsgálatokhoz, illetve még nincs hivatalosan kiadott adóellenőrzési irányelv sem.


Fontos megjegyezni, hogy az adóhivatal már egy ideje ellenőrzési szempontként határozta meg az „adócsalás-gyanús ügyletekkel érintett, illetve jelentős hátralékkal felszámolt cégek tulajdonosait, képviselőit”. Érdekes módon akik kaptak vagyonosodási vizsgálatot nem éppen így határozták volna meg adózói hozzáállásukat.

I. Mi is az a vagyonosodási vizsgálat?
Ahhoz, hogy megértsük a 2016-ban új mederbe terelt vagyongyarapodási vizsgálatok koncepcióját nézzük meg mi is az a vagyonosodási vizsgálat:
A vagyonosodási, vagyongyarapodási vizsgálat nem egy hivatalos kifejezés, a vagyonosodási vizsgálat nem más mint a Személyi jövedelemadó (illetve EHO) bevallásunk utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés. Ha nem egyéni vállalkozókról beszélünk, akkor az Szja bevallásunkat minden év május 20. napjáig kell beadni és az adót megfizetni. Ezt követően tudja az adóhivatal ellenőrizni a bevallásunkat (volt már rá példa, hogy egyes tranzakciók miatt adatgyűjtéses ellenőrzés keretében már előre tudakozódott a hivatal, de ez nem jellemző).

Egy Személyi jövedelemadó ellenőrzés 3 elkülöníthető részből áll:

1, A revizorok megnézik, hogy a beadott bevallásunk megfelelően lett-e kitöltve illetve az azt alátámasztó dokumentumok rendelkezésünkre állnak-e, jogszerűen vettünk-e igénybe például adókedvezményeket.

2, Második körben átvizsgálják a bankszámláinkat és amennyiben kérdéses tételeket találnak azzal kapcsolatosan nyilatkoztatnak minket, illetve adóhiányt is megállapíthatnak a beérkező tételekkel kapcsolatosan. Pl.: cégünkkel ki nem számlázott és a privát bankszámlánkra érkező munkadíjak, értékesítések stb… Ugyanez igaz az ingatlanvásárlásokra, gépjárművásárlásra, kölcsönre, ajándékra, amelyek az adóhivatal számára láthatóak. Amennyiben ezen szerzett vagyonunk forrását nem találják vagy jogalapját nem fogadják el, szintén adóhiányt állapíthatnak meg, akár becslési eljárás nélkül, legalábbis az új gyakorlat szerint ezzel a módszerrel próbálkoznak. Álláspontunk szerint ez a módszer bankszámlák kivételével nem jogszabályszerű.

3, Becslés. Ez az a kritikus pont, amelyet az új szabályok szerint csak folyamatban lévő büntető eljárás során tehet meg az adóhivatal. A becslési eljárás leglényegesebb szabálya, hogy a bizonyítási teher megfordul, azaz a vagyonunk eredetét már nem az adóhivatalnak, hanem az adózónak kell hitelt érdemlő módon bizonyítania! Vagyonosodási vizsgálat során az adóhivatal számára bevált módszer egy napi bontású idősoros vagyonmérleg felállítása, amely napi szinten nézi, hogy rendelkezhettünk-e annyi készpénzzel, amely a készpénzes kiadások fedezetéül szolgálhat.

ÚJ ELLENŐRZÉSI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA
Az adóhivatal már a 2015-ös évben új módszert próbált arra kidolgozni, hogy ne kelljen becslési eljárást alkalmaznia. Ennek eredményességéről, majd az első ilyen bírósági eljárás lezárultát követően lehet nyilatkozni. Tehát ebből megállapítható, hogy az adóhivatal nem csak becslés alkalmazásával próbál „vagyonosodási vizsgálat” keretében adóhiányt megállapítani, adóhatósági szinten egyelőre sikerrel. Ezzel elejét is vehetjük annak a feltételezésnek, hogy nem lesz több vagyonosodási vizsgálat vagy csak büntető eljárás esetén.

Kijelenthető az is, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatok egy részénél ezidáig is volt büntető eljárás folyamatban, de sok esetben előbb volt a becslési eljárás folyamatban mint a büntetőügy. Ez azokban az esetekben amikor a hivatal becslést akar alkalmazni mindenféleképpen megfordul, de nem jelenti azt, hogy előre nem kezdheti el az iratok és bizonyítékok összegyűjtését a hivatal.

II. Egyes adókötelezettségek ellenőrzése, mint a vagyonvizsgálatok előszele
Fontos megjegyezni, hogy ugyanazokat az információkat, mint amelyekre a bevallások utólagos vizsgálatához az adóhivatalnak szüksége van „egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló ellenőrzés” során is be tudja szerezni. Erre idáig leginkább statisztikai illetve határidő szempontból volt szüksége az adóhivatalnak. Amennyiben az adóhivatal egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló vizsgálatot rendel el, akkor nem tud adóhiányt megállapítani, csak bírságot kiszabni. Ellenben a legfontosabb, hogy ez nem teremt lezárt időszakot azaz az összegyűjtött információk tekintetében (elévülési időn belül) bármikor elrendelheti a bevallások utólagos vizsgálatát! Akár a büntetőeljárást megvárva vagy ezirányú jelzését követően, ha arra szükség van. Az eddigi gyakorlat szerint inkább a vagyonosodási vizsgálat befejezését követően tett feljelentést a hivatal (ráadásul ilyen ügyekben nem túl nagy számban, bár már régóta rebesgették az ilyen irányú büntetőügyek bővülését, amelyről írtunk is), ami most megfordulhat.

III. Mi az ami várható 2016-ban a vagyonvizsgálatok elrendelése tekintetében?
1, Költségvetési csalásos (adócsalás) illetve cégvagyon kimenekítéses ügyekben, ahol büntető eljárás van folyamatban nagy valószínűséggel el fognak rendelni vagyonosodási vizsgálatot.
2, Új módszerek kidolgozása, amelyekkel lehet adóhiányt megállapítani büntetőügy nélkül is. Ezzel már 2015-ben találkoztunk és megkezdődtek az első ilyen megállapítások.
3, Első körben „egyes adókötelezettségekre irányuló ellenőrzések” elrendelése és ha ezen összegyűjtött információk alapján úgy ítéli meg a hivatal előbb büntetőeljárás kezdeményezése, majd a bevallások utólagos vizsgálatának elrendelése.
4, Céges vizsgálatokkal kapcsolatosan megállapított adóhiányok tekintetében tett feljelentések kapcsán a magánszemély vagyonvizsgálatának kezdeményezése.
5, A vagyonosodási vizsgálatok kiindulópontja nagyon nagy számban idáig a feljelentés volt. Rosszakaró, konkurencia, munkavállaló stb… Több bejelentés volt, mint ahány vizsgálat indult. A bejelentésekkel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy elméletben ezeket csak akkor vizsgálja az adóhivatal, ha a feljelentő a saját adatait is megadja és konkrét dokumentum kerül becsatolásra az adóval való trükközés mikéntjéről. Mivel ez az esetek elhanyagolható részében történt meg ezért, mint kiindulópont valószínűleg nem lesz meghatározó, ellenben nagy eséllyel hamarabb fog a büntetőügy megindulni, mint az Szja vizsgálat.
6, Mennyi vizsgálat lesz? Sokak szerint kevesebb vizsgálat lesz. Jóslatokba nem szeretnénk bocsátkozni, de ha kialakul a vizsgálatok új módszere nem gondoljuk, hogy sokkal kevesebb vizsgálat lesz az eddigi évi 2-3 ezer vizsgálathoz képest. Ellenben az biztosan állítható, hogy sokkal izzasztóbb lesz egy vizsgálat, mert senki nem szeret a nyakában egy büntetőüggyel élni.

IV. Milyen típusú (BTK) büntetőügynek kell folyamatban lenni, ahhoz, hogy becslési eljárást alkalmazhasson az adóhivatal vagyonosodási vizsgálat során?

Érdekesség képpen összeszedtük azon BTK-s cselekményeket, amelyekkel kapcsolatban ha eljárás van velünk szemben akkor már minden adott a hivatalnak a becslési eljárás alkalmazásához. Elég hosszú a lista, amelyet ide kattintva érhet el: BTK-s bűncselekmények, amelyek esetén becslési eljárást alkalmazhat az adóhatóság vagyonosodási vizsgálat során

Adóellenőrzéssel kapcsolatos kérdéseivel illetve folyamatban lévő adóellenőrzéssel forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken. Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda Kft.