2016. február 25., csütörtök

Keserű ajándék – A NAV egyre gyakrabban megpróbálja visszaszerezni az elajándékozott vagyont

Nagyon sok esetben az ajándékozás a legolcsóbb és legjobb megoldás vagyonunk más nevére történő átíratására. Ellenben nagyon vigyázni kell és körültekintőnek kell lenni az ajándékozással, mert az adóhivatal akár visszamenőlegesen is visszakövetelheti az ajándékot!

Napjainkban egyre több olyan esettel találkozunk, amikor az adóhivatal a megajándékozottól, illetve az örököstől kívánja behajtani az ajándékozó, illetve az örökhagyó adótartozását.
Jogszabályi felhatalmazás a fenti eljárásra már egy ideje megvan az adózás rendjéről szóló törvényben, mégis az adóhivatal a közelmúltig csak elvétve élt a fenti lehetőséggel.

Akár az adótartozás keletkezése előtti ajándék is végrehajtható
A jogszabály szerint az adótartozás (adófizetési kötelezettség esedékessége) keletkezését követő ajándék követelhető vissza, ezért sokaknak tűnik furcsának, ahogyan az adóhatóság az adótartozás esedékességét értelmezi.
Mindig az eredeti esedékességet kell nézni! Vagyis ha az ajándékozás 2014-ben történt, az adóhivatal a szülőnél pedig a 2012-es évet vizsgálja (jóval később, akár idén) és adókülönbözetet tár fel, amit nem fizet meg a szülő, akkor ha az ajándékozás 2013. május 20. (a 2012 évi jövedelemadó bevallás benyújtásának határideje) után történt, abban az esetben az ajándékozásra az adókötelezettség keletkezése után került sor. Vagyis a gyermek, mint megajándékozott helytállni tartozik a szülő adótartozásáért, mint mögöttes felelős, ha szülőtől nem lehet behajtani az adót.

Hogyan alakulhat ki adótartozásunk?
Az adótartozásunk egyszerűen kialakulhat abból, ha a bevallott és befizetendő adónkat nem fizetjük be. Ebben az esetben az esedékesség a fizetési kötelezettségünk napja. Ez az a módozat amiről mindenféleképpen tudomással kell, hogy bírjunk.

Adótartozásunk viszont keletkezhet adóellenőrzés következtében is. Ez az az eset amikor valószínűleg nem számítunk arra, hogy visszamenőleges időszak tekintetében keletkezik adó, bírság és késedelmi pótlék fizetési kötelezettségünk. Ebben az esetben az adóhatóság értelmezése szerint az esedékesség az az időpont amikor a megállapítás szerint meg kellet volna fizetni az adót. Így ezen megállapítással egy korábbi ajándékozás esetén nagyon nehezen lehet számolni.

Az ajándék erejéig lehet az ajándékozottól követelni
A jogszabály értelmében, ha az adózó (vagyis az örökhagyó, illetve az ajándékozó) az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett.

Fentiek azt jelentik a gyakorlatban, hogy pl. ha valakinél egy vagyonosodási vizsgálatot (személyi jövedelemadó ellenőrzést) kezdeményeznek, megkapja az erről szóló értesítést, és másnap pl. gyermekének ajándékozza az ingatlanát vagy autóját (mindenféle hátsó szándék nélkül), akkor a gyermektől, mint megajándékozottól az adóhivatal követelheti évek múltán a szülőre a vizsgálat keretében megállapított adótartozást, ha azt a szülő nem fizeti meg, és nem lehet tőle behajtani.

Vagyis a gyermek fizetéséből fogják letiltani a szülő adótartozását, az ő autóját, ingatlanát fogják lefoglalni stb., mindezt persze csak az ajándék értékének erejéig. Vagyis ha a szülő által ajándékba adott ingatlan, gépjármű értéke 5 millió Ft, a szülő adótartozása pedig 10 millió Ft, 5 millió Ft erejéig fogják kötelezni a gyermeket, mint megajándékozottat.

Vajon mi a megoldás?
Az adóhivatal több esetben hibázik a mögöttes felelősség és a behajthatatlanság terén. Ezt a gyakorlatát kihasználva illetve egyéb intézkedés megtétele esetén a Kúria nem fogadja el az adóhatóság jogalapját az ajándék tekintetében.

Éppen ezért nagyon körültekintőnek kell lenni, hogyan érvelünk és érdemes lehet akár az ajándékozás előtt egy ilyen eshetőségre felkészülni. Természetesen ez a probléma csak azokat érinti akiknél van esélye adótartozás felhalmozásának illetve arra, hogy az adóhivatal ellenőrzés keretében adóhiányt tárjon fel.

Kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal!

2016. február 15., hétfő

Már nem csak a tagi kölcsön jelent problémát cégünknél vagyonosodási vizsgálatok során!

Minket terhel annak a bizonyítása, hogy cégünk, volt cégünk bankszámlájáról felvett készpénzt mire fordítottuk, azt nem magáncélra használtuk fel!

Amennyiben cégünk bankszámlájáról rendszeres (esetlegesen bizonyos cégek utalásaihoz köthető) készpénzfelvétel történik és ezzel nem tudunk hitelt érdemlően elszámolni a felvett összegekkel kapcsolatosan becslési eljárás nélkül (!) a felvevőnél - aki általában az ügyvezető – személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget állapít meg a hivatal. Az adóhivatal ezen megállapítására leggyakrabban a cég iratanyagának eltűnése, a könyvelés hiánya illetve fiktív készpénzes számlák könyvelésben történő szerepeltetése adhat okot.

Az adóhivatal ezt a fajta ellenőrzési irányultságát már a korábbi ellenőrzési irányelvekben is kihangsúlyozta, hogy fel kell lépni a „cégtemetők” útján történő cégbedöntés ellen, amely során vizsgálni kell a korábbi tulajdonosok pénzügyi és személyi feltételeinek meglétét. Ezenkívül fel kell tárni a korábbi vagyonváltozásokat és meg kell teremteni a kimentett vagyonok visszakövetelésének és ezek hiányában pedig a büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezésének lehetőségét. Ezen ellenőrzési elvek kinyilvánulása az „adófizetés” nélkül vagy azt nem megállapíthatóan felvett pénzek adóztatási lehetősége, illetve a törvény idei változása, hogy becslési eljárást büntetőügy esetén lehet alkalmazni.

Melyek a legfontosabb intézkedések, amellyel elkerülhetjük az ilyen típusú megállapítást?

  • Ha eladjuk a cégünket, akkor az átadásra kerülő iratokról lehetőség szerint legyen másolatunk vagy elektronikus formátumunk. Ezenkívül függetlenül attól, hogy az új tulajdonos marad-e a könyvelőnél vagy új könyvelőhöz viszi a könyvelést, kérjük meg, hogy az elmúlt 5 év könyvelési iratait, amelyek fellelhetőek a könyvelésbe adja át a részünkre megőrizhető elektronikus vagy nyomtatott formában.
  • Csak olyan cégtől fogadjunk be számlát aki megállapítható, hogy nem vesz részt adókijátszásban, a beszámolóit beadja, rendelkezik a munka elvégzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, a székhelyén fellelhető és a tulajdonosi köre tisztázott.
  • Amennyiben van rá lehetőség elsősorban utalásos módon egyenlítsük ki a számlákat.
  • Megfelelő időközönként ellenőrizzük cégünk pénztárjelentését, pénztárbizonylatokkal illetve a könyvelés számláinkkal történő egyezőségét, amely lehetőleg feleljen meg pénzkezelési szabályzatunknak.

Ne vegyük félvállról a céges adóellenőrzést még akkor sem, ha cégünk hosszú vagy rövid távon likviditási nehézségek előtt áll.

Ne felejtsük el, ha eladjuk a cégünket vagy felszámolás alá kerül akkor volt cégünk adóellenőrzéséről csak akkor értesülünk, ha tanúként idéz meg az adóhivatal (illetve ha az új tulajdonos vagy felszámoló esetleg jelzi a részünkre). Cégünk bankszámlái pedig egy adóellenőrzés során akkor is a hivatal rendelkezésére fognak állni, ha egyéb iratanyagát az ügyvezető az adóellenőrök részére nem adta át. Ezért, a tanúkénti idézéseket se vegyük félvállról!

A vagyonosodási vizsgálatok eddigi módszerei alapján kevesen gondolták volna, hogy cégük vizsgálatával kapcsolatosan nem csak a tagi kölcsöntől kell tartani, hanem majd az esetleges pénztárállománya fog problémát jelenteni. 

Ugyan az év elején sok kérdőjel van a vagyonosodási vizsgálatok 2016-os ellenőrzésének módszerével kapcsolatban az új szabályozás miatt, de egy biztos, hogy az előzőekben felvázolt céges bankszámláról felvett összegekkel ha nem tudunk elszámolni egy ellenőrzés során, akkor az idei évben biztosan problémát fog jelenteni vagyonosodási vizsgálat során.

Ezenkívül továbbra is fontos megjegyezni, a médiában megjelent ellenkező hírek tekintetében, hogy a vagyonosodási vizsgálatok nem szűnnek meg, csak a becslési eljárást – amely a vizsgálat egyik pillére – kötötték büntetőeljárás megindításához.

Bővebben itt olvashat erről:

Vagyonosodási vizsgálattal illetve céges könyvelési, adózási kérdéseivel kapcsolatosan forduljon hozzánk bizalommal.

2016. január 6., szerda

Vagyonosodási vizsgálatok 2016-ban – öntsünk tiszta vizet a pohárba

2015 év végén a sajtó arról cikkezet, hogy „Nem lesz több vagyonosodási vizsgálat”, mert csak büntetőügyben lehet alkalmazni a vagyonosodási vizsgálatok során használt becslés módszerét. A köztudatban pedig sokszor az él, hogy "csak akkor lehet ellenünk vagyonvizsgálat, ha mi azt akarjuk".

A hírnek alapvetően a második fele igaz - azaz becslési eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha büntetőügy van folyamatban - de összességébe véve teljesen téves a megállapítás. Az alábbiakban megpróbálunk „tiszta vizet önteni a pohárba”, ami azért nem lesz teljesen „tiszta”, mivel még nem tapasztaltuk élesbe a NAV idei hozzáállását a vagyonosodási vizsgálatokhoz, illetve még nincs hivatalosan kiadott adóellenőrzési irányelv sem.


Fontos megjegyezni, hogy az adóhivatal már egy ideje ellenőrzési szempontként határozta meg az „adócsalás-gyanús ügyletekkel érintett, illetve jelentős hátralékkal felszámolt cégek tulajdonosait, képviselőit”. Érdekes módon akik kaptak vagyonosodási vizsgálatot nem éppen így határozták volna meg adózói hozzáállásukat.

I. Mi is az a vagyonosodási vizsgálat?
Ahhoz, hogy megértsük a 2016-ban új mederbe terelt vagyongyarapodási vizsgálatok koncepcióját nézzük meg mi is az a vagyonosodási vizsgálat:
A vagyonosodási, vagyongyarapodási vizsgálat nem egy hivatalos kifejezés, a vagyonosodási vizsgálat nem más mint a Személyi jövedelemadó (illetve EHO) bevallásunk utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés. Ha nem egyéni vállalkozókról beszélünk, akkor az Szja bevallásunkat minden év május 20. napjáig kell beadni és az adót megfizetni. Ezt követően tudja az adóhivatal ellenőrizni a bevallásunkat (volt már rá példa, hogy egyes tranzakciók miatt adatgyűjtéses ellenőrzés keretében már előre tudakozódott a hivatal, de ez nem jellemző).

Egy Személyi jövedelemadó ellenőrzés 3 elkülöníthető részből áll:

1, A revizorok megnézik, hogy a beadott bevallásunk megfelelően lett-e kitöltve illetve az azt alátámasztó dokumentumok rendelkezésünkre állnak-e, jogszerűen vettünk-e igénybe például adókedvezményeket.

2, Második körben átvizsgálják a bankszámláinkat és amennyiben kérdéses tételeket találnak azzal kapcsolatosan nyilatkoztatnak minket, illetve adóhiányt is megállapíthatnak a beérkező tételekkel kapcsolatosan. Pl.: cégünkkel ki nem számlázott és a privát bankszámlánkra érkező munkadíjak, értékesítések stb… Ugyanez igaz az ingatlanvásárlásokra, gépjárművásárlásra, kölcsönre, ajándékra, amelyek az adóhivatal számára láthatóak. Amennyiben ezen szerzett vagyonunk forrását nem találják vagy jogalapját nem fogadják el, szintén adóhiányt állapíthatnak meg, akár becslési eljárás nélkül, legalábbis az új gyakorlat szerint ezzel a módszerrel próbálkoznak. Álláspontunk szerint ez a módszer bankszámlák kivételével nem jogszabályszerű.

3, Becslés. Ez az a kritikus pont, amelyet az új szabályok szerint csak folyamatban lévő büntető eljárás során tehet meg az adóhivatal. A becslési eljárás leglényegesebb szabálya, hogy a bizonyítási teher megfordul, azaz a vagyonunk eredetét már nem az adóhivatalnak, hanem az adózónak kell hitelt érdemlő módon bizonyítania! Vagyonosodási vizsgálat során az adóhivatal számára bevált módszer egy napi bontású idősoros vagyonmérleg felállítása, amely napi szinten nézi, hogy rendelkezhettünk-e annyi készpénzzel, amely a készpénzes kiadások fedezetéül szolgálhat.

ÚJ ELLENŐRZÉSI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA
Az adóhivatal már a 2015-ös évben új módszert próbált arra kidolgozni, hogy ne kelljen becslési eljárást alkalmaznia. Ennek eredményességéről, majd az első ilyen bírósági eljárás lezárultát követően lehet nyilatkozni. Tehát ebből megállapítható, hogy az adóhivatal nem csak becslés alkalmazásával próbál „vagyonosodási vizsgálat” keretében adóhiányt megállapítani, adóhatósági szinten egyelőre sikerrel. Ezzel elejét is vehetjük annak a feltételezésnek, hogy nem lesz több vagyonosodási vizsgálat vagy csak büntető eljárás esetén.

Kijelenthető az is, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatok egy részénél ezidáig is volt büntető eljárás folyamatban, de sok esetben előbb volt a becslési eljárás folyamatban mint a büntetőügy. Ez azokban az esetekben amikor a hivatal becslést akar alkalmazni mindenféleképpen megfordul, de nem jelenti azt, hogy előre nem kezdheti el az iratok és bizonyítékok összegyűjtését a hivatal.

II. Egyes adókötelezettségek ellenőrzése, mint a vagyonvizsgálatok előszele
Fontos megjegyezni, hogy ugyanazokat az információkat, mint amelyekre a bevallások utólagos vizsgálatához az adóhivatalnak szüksége van „egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló ellenőrzés” során is be tudja szerezni. Erre idáig leginkább statisztikai illetve határidő szempontból volt szüksége az adóhivatalnak. Amennyiben az adóhivatal egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló vizsgálatot rendel el, akkor nem tud adóhiányt megállapítani, csak bírságot kiszabni. Ellenben a legfontosabb, hogy ez nem teremt lezárt időszakot azaz az összegyűjtött információk tekintetében (elévülési időn belül) bármikor elrendelheti a bevallások utólagos vizsgálatát! Akár a büntetőeljárást megvárva vagy ezirányú jelzését követően, ha arra szükség van. Az eddigi gyakorlat szerint inkább a vagyonosodási vizsgálat befejezését követően tett feljelentést a hivatal (ráadásul ilyen ügyekben nem túl nagy számban, bár már régóta rebesgették az ilyen irányú büntetőügyek bővülését, amelyről írtunk is), ami most megfordulhat.

III. Mi az ami várható 2016-ban a vagyonvizsgálatok elrendelése tekintetében?
1, Költségvetési csalásos (adócsalás) illetve cégvagyon kimenekítéses ügyekben, ahol büntető eljárás van folyamatban nagy valószínűséggel el fognak rendelni vagyonosodási vizsgálatot.
2, Új módszerek kidolgozása, amelyekkel lehet adóhiányt megállapítani büntetőügy nélkül is. Ezzel már 2015-ben találkoztunk és megkezdődtek az első ilyen megállapítások.
3, Első körben „egyes adókötelezettségekre irányuló ellenőrzések” elrendelése és ha ezen összegyűjtött információk alapján úgy ítéli meg a hivatal előbb büntetőeljárás kezdeményezése, majd a bevallások utólagos vizsgálatának elrendelése.
4, Céges vizsgálatokkal kapcsolatosan megállapított adóhiányok tekintetében tett feljelentések kapcsán a magánszemély vagyonvizsgálatának kezdeményezése.
5, A vagyonosodási vizsgálatok kiindulópontja nagyon nagy számban idáig a feljelentés volt. Rosszakaró, konkurencia, munkavállaló stb… Több bejelentés volt, mint ahány vizsgálat indult. A bejelentésekkel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy elméletben ezeket csak akkor vizsgálja az adóhivatal, ha a feljelentő a saját adatait is megadja és konkrét dokumentum kerül becsatolásra az adóval való trükközés mikéntjéről. Mivel ez az esetek elhanyagolható részében történt meg ezért, mint kiindulópont valószínűleg nem lesz meghatározó, ellenben nagy eséllyel hamarabb fog a büntetőügy megindulni, mint az Szja vizsgálat.
6, Mennyi vizsgálat lesz? Sokak szerint kevesebb vizsgálat lesz. Jóslatokba nem szeretnénk bocsátkozni, de ha kialakul a vizsgálatok új módszere nem gondoljuk, hogy sokkal kevesebb vizsgálat lesz az eddigi évi 2-3 ezer vizsgálathoz képest. Ellenben az biztosan állítható, hogy sokkal izzasztóbb lesz egy vizsgálat, mert senki nem szeret a nyakában egy büntetőüggyel élni.

IV. Milyen típusú (BTK) büntetőügynek kell folyamatban lenni, ahhoz, hogy becslési eljárást alkalmazhasson az adóhivatal vagyonosodási vizsgálat során?

Érdekesség képpen összeszedtük azon BTK-s cselekményeket, amelyekkel kapcsolatban ha eljárás van velünk szemben akkor már minden adott a hivatalnak a becslési eljárás alkalmazásához. Elég hosszú a lista, amelyet ide kattintva érhet el: BTK-s bűncselekmények, amelyek esetén becslési eljárást alkalmazhat az adóhatóság vagyonosodási vizsgálat során

Adóellenőrzéssel kapcsolatos kérdéseivel illetve folyamatban lévő adóellenőrzéssel forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken. Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda Kft.

2015. november 27., péntek

Legfontosabb év végi könyvelési és adózási teendők - hogy ne kelljen később fejvesztve kapkodnunk

Közeledik az év vége amikor is érdemes vállalkozásunk legfontosabb könyvelési adataira odafigyelni, hogy ne kövessünk el javíthatatlan hibákat illetve a későbbiekben egy adóellenőrzés esetén ne kelljen fejvesztve kapkodnunk. Azért is nagyon fontos az év végéig ezeket átnézni, mivel év közben általában csak az üzletmenetünkre koncentrálunk, ezért legalább most egy napot foglalkozzunk a cégünk adminisztratív részét érintő és kiemelten fontos könyvviteli résszel is. Megoldatlan probléma kérdés esetén legalább egy konzultáció erejéig forduljunk adószakértőhöz.

Hogy ne kelljen fejvesztve kapkodni...
Az év végi további fontos teendőkről tavalyi írásunkban még bővebben olvashat: "Mire figyeljünk év végén adóellenőrzési szempontból"

Először is egyeztessünk könyvelőnkkel, hogy felkészülten és könyvvitelünket aktualizálva tudjuk anyagainkat átnézni.

A LEGFONTOSABB TEENDŐK:

1, Cég pénztárának átnézése
Ne engedjük pénztárunkat se negatívba (tagi kölcsön) átmenni, se túl nagy pénztáregyenleget felhalmozni.
A negatív pénztáregyenleg miatt a könyvelés (érthető módon) automatikusan tagi kölcsönt tesz a könyvelésünkbe, amiről előtte általában értesítenek, de sokszor a nem megfelelő kommunikáció miatt ez elhanyagolódik vagy a cégvezető nincs tisztába a tagi kölcsön mivoltáról. A tagi kölcsön egyébként önmagában nem jelent jogi problémát, de ugyanúgy lehet egy adóellenőrzés elrendelésének indoka, mint a magas pénztárállomány. A folyamatos tagi kölcsönnel az a probléma, hogy sokszor a veszteség finanszírozására szolgál, márpedig a hosszú távú veszteséges működés ellentétes a gazdasági társaság működtetésének racionalitásával, ugyanis a NAV szavaival élve a „gazdasági társaság működtetésének célja a nyereség realizálása”.
A magas pénztárral kapcsolatos NAV álláspont pedig az szokott lenni, hogy miért nem hasznosítjuk szabadon lévő pénzkészletünket (még akkor is ha most alacsonyak a banki kamatok), illetve biztonsági szempontból nem javasolt ekkora összeg irodában történő tartása.
Ezért érdemes átnézni a könyvelésünket, hogy legalább az év végén ne legyen se magas tagi kölcsön állományunk, se magas pénztáregyenlegünk, ugyanis az az év végi nyilvános beszámolóban látszani fog, az adóhivatal kockázatkezelési rendszerében közvetlenül szerepelni fog.

2, Nyereség veszteség szindróma
Az előző pontban már említettük egy cég azért jön létre, hogy nyereséget érjen el működése során. Ezért az adóhivatal „nem szereti” pontosabban „szereti ellenőrizni” a több éven át veszteséges vagy nyereségminimalizáló cégeket. Az alapítás évében és a következő évben (természetesen árbevétel és tevékenységi kör tükrében) a veszteség nem mindig adóellenőrzésre kiválasztási okot adó tényező. Erre ad következtetni való okot a jövedelem- (nyereség)- minimum is. Nagyon leegyszerűsítve erről azt kell tudni, hogy hiába van veszteségünk az árbevétel 2%-a után meg kell fizetni a társasági adót vagy külön nyilatkozatot kell tenni a 0829EUD nyomtatványon. A nyilatkozat választása esetén pedig esetleges egy sokkal átfogóbb adóellenőrzésre számíthatunk.
Ezenkívül az adóhivatalnak egyébként is vannak az egyes vállalkozási tevékenységek és régiók nyereségességi adatairól belső statisztikái, amelyek további ellenőrzésre történő kiválasztási szempont, mivel nem mindegy, hogy egy kereskedő cég vagy egy tanácsadó cég nyereségességi adatairól van szó.
Összefoglalva érdemes legalább a jövedelem- (nyereség) minimum fölötti nyereséggel működni.

3. Partner ellenőrzések
A legtöbb cégvezető illetve könyvelési részleg sajnos nem szán kellő figyelmet az adóhivatal által állatorvosi lóként emlegetett partnereink ellenőrzésére. A partnerek ellenőrzésének fontosságáról a NAV idén októberben ki is adott egy útmutatást ami alapján az EU irányelveket kedvező módon figyelembe veszi, majd a legvégső megállapításban mégis kiemelten fontosság és az adózó „kötelességévé” teszi a kiemelt partner átvilágítást. Azon partnereink ellenőrzése akiktől számlát fogadunk be legfőképpen az ÁFA levonási jogunk biztosításának lehetősége miatt fontosak! Leegyszerűsítve azért, hogy szállítónk/alvállalkozónk számlájának ÁFA összegét visszaigényelhessük, illetve a fizetendő ÁFA-ból levonhassuk azt. A probléma természetesen mindig akkor jelentkezik, ha az adóhivatal adóellenőrzést (kiutalás előtti, vagy bevallások utólagos vizsgálatára irányuló) folytat.
A partnereink ellenőrzése alapvetően nem év végi kérdés, ugyanis minden esetben legalább a partner kapcsolat létrejöttekor kötelezően kellene elvégezni és azt időszakonként felülvizsgálni. Ha már az év végén foglalkozunk a cégünkkel akkor a felülvizsgálatot is érdemes megejteni.

Mit nézzünk:
- partnerünk cégadatait (pl.: http://www.e-cegjegyzek.hu/index.html)
- partnerünk székhelyét (ha bármilyen levelezés van átveszi-e, hány cég van még a székhelyére bejegyezve)
- partnerünk tevékenységi körei
- élő-e az adószáma
- a szerződést valóban az ügyvezetővel, aláírásra jogosulttal kötöttük-e, ha nem akkor az aláírónak volt-e meghatalmazása
- azóta változott-e a cégszerkezet, ügyvezető, tulajdonosi kör
- mérleg adatok (nyereségesség, árbevétel)
- létszám
- képes-e az ügylet teljesítésére
- áll-e végrehajtás alatt
- törölt-e vagy felfüggesztett-e az adószáma
- egyéb körülmény ami adókijátszásra adhat okot.

Visszás a helyzet, mivel az adóhivatalnak is számos adatbázisa van ahol ellenőrizhetjük partnereinket, de sajnos azok sem elégségesek teljeskörűen partnerünk ellenőrzésére. Ugyan a törvénybe bekerült az adóhivatal lehetőségei közé, hogy értesítsenek minket, ha olyan partnerrel állunk kapcsolatba aki adókijátszásban vehet részt, ennek ellenére mi még nem találkoztunk ilyen adóhivatali értesítéssel. Egyébként a NAV is ellenőrzi a partnereit, az adózókat, ahol ha kiderül, hogy székhelyen nem megtalálható vagy a leveleket nem veszi át, ebben az esetben az adószám felfüggesztés intézményével mint szankcióval él elég gyakran.

Már régebbi blogbejegyzéseinkben is foglalkoztunk a témával, amivel kapcsolatosan most az adóhivatal is próbált tiszta vizet önteni a pohárba:


4. Elhatárolások - TAO IPA
Attól függetlenül, hogy egy számla teljesítése illetve kifizetése milyen időponttal szerepel az éven átnyúló teljesítések esetén adóalap szempontjából fontos az elhatárolás. Ez a legtöbb cég óriási fejtörő játéka vagy csak szimplán nem foglalkoznak vele.
Röviden összefoglalva meg kell határoznunk azokat az ügyleteket, amelyek kifizetése idén megtörténik, de teljesítése részben vagy egészben átnyúlik a következő évre (jelenleg 2016-ra) illetve azokat az ügyleteket amelyek teljesítése részben vagy egészben idén megtörtént, de kifizetése átcsúszik a jövő évre, hogy ezek mekkora részben érintik az egyes éveket. Ugyanis ezek a tételek fogják korrigálni (növelni vagy csökkenteni) például a társasági adóalapot.
Az elhatárolások esetleges tévedései vagy nem megtörténte, önmagában nem fog adóellenőrzést kiváltani, de ellenőrzés esetén problémát jelenthet.
Sok vállalkozás ezért azt csinálja (aki ezt természetesen meg tudja valósítani), hogy az év végén leszámlázza valamennyi teljesítését (sokan ezt követően kiadják a szabadságokat) és az új évet egy teljesen új nyitólappal indítva kezdik meg a munkájukat. Ez nagyon sok vállalkozás esetében kivitelezhetetlen és túlzott adminisztrációt illetve munkaerő kapacitást igényel.

5, Törzstőkeemelés a Kft-knél 2016. március 15-ig
Még mindig számos korlátolt felelősségű társaság van amely nem emelte fel a törzstőkéjét 3 millió forintra, ezért a közeledő határidő miatt érdemes elgondolkoznunk, hogy milyen összegből kívánjuk ezt megejteni, illetve érdemes azt nem az utolsó pillanatra hagyni. Ha pedig már egyébként is módosítjuk a cégünket, akkor érdemes elgondolkozni, hogy szükséges-e cégünk egyéb adatain, struktúráján változtatni.

6, SMSZ számla
Amennyiben Stabilitási Megtakarítási Számla nyitásán gondolkozunk és hazahoznánk a külföldön elhelyezett összegeket, akkor érdemes minél hamarabb cselekedni, mert az évből már másfél hónapunk sincs hátra. Annak a függvényében pedig, hogy ki, mekkora összeget, melyik banknál szeretne itthon elhelyezni változhat a tranzakciók lebonyolítási ideje. Az SMSZ számláról és határidőkről itt olvashat bővebben: Stabilitási Megtakarítási Számla - Ne halogassuk amit úgyis meg akarunk lépni!

Összegezve, ne vegyük félvállról könyvvitelünket és adózásunkat, keressük fel könyvelőnket és közösen nézzük meg legalább az előbbiekben meghatározott adottságainkat, ha szükséges akkor kérjük ki adószakértő tanácsát és cselekedjünk minél hamarabb, mert a halogató magatartás hosszútávon nem kifizetődő. Adózási kérdések esetén kapcsolatba léphet velünk: Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda

2015. november 19., csütörtök

Stabilitási Megtakarítási Számla – ne halogassuk amit úgyis meg akarunk lépni!

Amennyiben Stabilitási Megtakarítási Számla nyitásán gondolkozunk és hazahoznánk a külföldön elhelyezett összegeket, akkor érdemes minél hamarabb cselekedni, mert az évből már másfél hónapunk sincs hátra. Annak a függvényében pedig, hogy ki, mekkora összeget, melyik banknál szeretne itthon elhelyezni változhat a tranzakciók lebonyolítási ideje.

A pénz elrendezésének idejébe bele kell számítani a bankok különböző compliance elbírálásának idejét ami a pár naptól akár a több hétig is terjedhet, az esetleges külföldi portfólió realizálásának idejét, illetve az átutalás idejét is (amelyben a külföldi pénzintézetek tekintetében lehet eltérés), ezenkívül a külföldi bankszámla lezárásának idejét.

Ugyan a leggyakoribb esetekben és az általuk javasolt megoldással akár 1 hét alatt is a végére lehet jutni a pénz hazahozatalának, de lehet olyan eset, hogy az 1 hónap is kevésnek bizonyul a folyamat teljes rendezéséhez.

Javasoljuk hogy érdemes legalább egy SMSZ tanácsadásra eljönni hozzánk, mert sajnos sokszor tévesen értelmezik az ügyfelek a jogszabályi rendelkezéseket és lehet, hogy bizonyos esetekben nem nyújt jó megoldást az SMSZ számla. Természetesen amennyiben úgy dönt a teljes konstrukció megvalósításában segítséget nyújtunk.

Az idei év vége a banki információcsere miatt (MCAA – Multilateral Competent Authority Agreement, amelyet 2015. október 29-ig már 74 ország aláírt) is fontos lehet, mivel bizonyos országokban lévő bankszámlák esetében érdemes 2015. év végéig a számlát megszüntetni, hogy a külföldi pénzintézetek ne adjanak esetlegesen a későbbiekben információt a számláról.

További fontos határidő a Stabilitási Megtakarítási Számla nyitás esetén 2016. június 30. amely időpontig lehet 1 éven belül 20%-os adómértékkel illetve 1 évet követően 10%-os adómértékkel felvenni a hazahozott illetve SMSZ számlán elhelyezett megtakarításainkat. Ez azért kiemelten fontos dátum, mert az SMSZ számlák népszegűségét a belátható időn belül felvehető pénzösszeg és elfogadható adómérték hozta meg. Érdemes gyorsan cselekedni még azért is, nehogy esetleg egy gyors jogszabály módosítással ezen az adómértéken változtassanak.

Összességébe véve megállapítható, hogy biztonságunk érdekében érdemes idén megtakarításaink sorsát rendezni. További információk az SMSZ számlával kapcsolatosan.

A külföldi pénzek hazahozatalának idejét befolyásoló tényezők: 
  • itthoni bank kiválasztása
  • compliance számlanyitás elbírálásának folyamata
  • külföldi portfólió realizálási ideje
  • külföldi átutalás ideje
  • külföldi bankszámla bezárásának ideje

Időpontok SMSZ számla szempontjából: 
  • 2015.12.31. a banki információcsere megállapodás alapján egyes országok esetében érdemes lezárni eddig az időpontig a bankszámlát, hogy a későbbiekben (2017.01.01. után) ne szolgáltassanak esetlegesen adatot a bankszámláinkról
  • 2015.06.30. ezen időpont után megszűnik az 1 évet meghaladó 10%-os adófizetési kötelezettség lehetősége, amely miatt lett igazán sikertéma az SMSZ
  • kockázat lehet az SMSZ törvény adómértékeinek, egyéb feltételeinek esetleges módosítása

2015. szeptember 8., kedd

Nyithatnak-e SMSZ számlát a pókeresek? - Bejegyzésünk nem csak pókernyereményekre ad választ.

A témában rengeteg kérdést kaptunk, ezért egy rövid bejegyzés erejéig válaszolunk.
Természetesen lehetőség van Stabilitási Megtakarítási Számla nyitására bárkinek aki hajlandó azon akár utalással akár készpénzben minimum 5 millió forint összeget elhelyezni. Ez mindenkire vonatkozik.

Amennyiben megnyitjuk az SMSZ számlát (elhelyezzük rajta az összeget) és utána a megfelelő adómértéket levonva áthelyezzük egy bankszámlára, értékpapír számlára vagy felvesszük készpénzbe, ez az összeg adózottnak minősül, nyugodtan költhetjük.

Eredményezhet-e anonimitást az SMSZ számla?
A problémát nem az összeg SMSZ számlán történő elhelyezése okozhatja. Amennyiben az adóhivatal rátalál arra, hogy póker nyereményt vagy bármilyen más jövedelmünket (nyereséges vatera értékesítés, tevékenységünkről kiállított számla hiánya stb...) miből és mikor realizáltuk azzal kapcsolatosan adómegállapítást tehet, attól függetlenül, hogy ez az összeg került-e be az SMSZ számlára vagy nem. Ebben az esetben a nyereség realizálásának napja az irányadó az adó és szankciói megállapításánál.

All in! Szabad-e blöffölni?
Természetesen van benne kockázat, mindenkinek el kell dönteni a kockázat vállalás mértékét
Összességében, ha SMSZ számlát megfelelő módon nyitunk nem valószínű, hogy az összeg eredetét az adóhivatal a továbbiakban firtatná és önmagában SMSZ számla nyitása nem eredményez adóvizsgálatot.

Stabilitási Megtakarítási Számlával kapcsolatos kérdéseivel, SMSZ számla nyitásával forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken.



2015. június 24., szerda

Miért válthat ki vagyonosodási vizsgálatot a Stabilitási Megtakarítási Számla - Az SMSZ számla 2015.07.01-i változása és aktualitásai

KIVÁLTHAT-E VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOT STABILITÁSI MEGTAKARÍTÁSI SZÁMLA MEGNYITÁSA? - Érdemes lehet felkészülni

Önmagában véve egy Stabilitási Megtakarítási Számla megnyitása nem válthat ki vagyonosodási vizsgálatot, mivel az adóhatóság ezen számlára utalt összegekről nem szerez tudomást. Egyébként ha tudomást szerezne róla, akkor sem tudna vele mit csinálni, kivétel ha bizonyítaná az összeg pontos eredetét.
Az adóhivatal arról sem szerez tudomást, hogy mikor és milyen összegben veszünk fel pénzt az SMSZ számláról, mivel az adót a bank fogja levonni.

Ellenben pont ez az oka annak, amiért érdemes felkészülni egy esetleges vagyonosodási vizsgálatra!

Ugyanis ha ebből a pénzből vásárolunk például nagyobb értékű ingatlant vagy gépjárművet, akkor nem fogja látni a NAV milyen pénzből volt rá lehetőségünk és nagy eséllyel rendelhet el nálunk vagyonosodási vizsgálatot. Viszont ebben az esetben a korábbi időszakokat is meg fogja vizsgálni - lefolytat egy teljeskörű vizsgálatot - és amennyiben ott bármilyen problémát talál az SMSZ számla nem fog rá mentséget jelenteni és mivel már van vagyonunk, ezért azt végre tudja hajtani rajtunk. És erre az ajándékozás nem nyújt megoldást (mivel kötelezheti a megajándékozottat az ajándék visszafizetésére az ajándék erejéig) a vagyon céltalan elidegenítése pedig felvetheti a vagyonkimentés veszélyét.

Ezért mindenkinek javasoljuk, ha bármilyen probléma veszélye fennállhat (cégtulajdonlás, bankszámlaproblémák, paypal, nagyértékű vásárlások, tagi kölcsön stb...), akkor mindenféleképpen készüljünk fel akár az SMSZ számla megnyitása előtt egy esetleges vagyonosodási vizsgálatra. Ennek keretében adóellenőri szemmel eljárva átnézzük Ügyfelünk és családtagjai vagyoni helyzetét az esetleges problémák feltárása végett.

Vagyonosodási vizsgálatra történő felkészüléshez illetve SMSZ számlával kapcsolatos kérdéseivel forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken.

Az Stabilitási Megtakarítási Számlával kapcsolatosan bővebben olvashat weboldalunkon: Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda "Az adóellenőrzések szakértője"

SZINTE MINDENKINEK JOBBAN TETSZIK AZ ÚJ SMSZ ADÓZÁSA

Összességében véve sokkal kedvezőbb lett az SMSZ számlán elhelyezett összegek adózása, ugyanis belátható időn belül reális adófizetési kötelezettséggel juthatunk vagyonunkhoz, élvezhetjük hasznait. Ügyfeleinkkel folytatott konzultációk esetén mindössze egyetlen egy esetben ítélte meg egy Ügyfelünk magára nézve a régi szabályozást kedvezőbbnek. Ebben az esetben 2015. június 30-ig cselekedni kell.

A törvénymódosítás értelmében a Stabilitási Megtakarítási Számlán elhelyezett összeg 1 éven belüli felvétele (átvezetése) esetén 20%-os adóteherrel kell számolni, míg 1 éven túl 10%-os adóteher mellett azonnal hozzájutunk a pénzünkhöz. Az 5 éven túli adómentes hozzáférés megszűnése ellenére, ha kikalkuláljuk (feltehetőleg) mennyivel több hozamot érhetünk el, ebből a szempontból is kedvezőbb lett a szabályozás. Illetve így az állam hamarabb és biztosan adóbevételhez jut.

ÜGYFELEINK VÉLEMÉNYE AZ SMSZ SZÁMLÁVAL ÉS MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOSAN - szemléltetés

"1 év és 1 napot követően reális adómértékkel hozzájutok a pénzemhez"
"Amennyiben 1 éven belül lenne szükségem a pénzre, akkor is kedvezőbb adómértékkel tudom felvenni"
"Már 1 év után legális jövedelemből vásárolhatok ingatlant, gépjárművet, finanszírozhatom a céges fejlesztést"
" Nem kell külföldre utaznom bizonyos banki ügyek intézéséhez"
" A pénzem testközelbe kerül"
"1 évig szerintem nem lesz probléma az országban, legfeljebb addig nem fektetem be a pénzem"
"Egyébként is untam, hogy külföldön csak fogyott a pénz vagy alig gyarapodott"
"Egyébként is új bankot kellett volna keresnem, mert kiadták az útilaput"

ÖSSZEHASONLÍTÁS - a jelenlegi adókulccsal (16% SZJA)

Új szabályozás adómértéke 2015.07.01-2016.07.01-ig:
0-1 éven belül 20%
1 éven túl 10%

Régi szabályozás adómértéke
0-1 éven belül 32%
1-2 év között 32%
2-3 év között 32%
3-4 év között 16%
4-5 év között 8%
   5. év után 0%