2013. október 24., csütörtök

A Svájci adótitokról az új egyezmények tükrében

A hírekben sokat szerepelt a Svájci adótitok "vége", mert Magyarország és Svájc új kettős adóztatást elkerülő egyezményt írt alá 2013. szeptemberben.
Most pedig arról szólnak a hírek, hogy nem lesz többé Svájci banktitok, mert Svájc csatlakozott az OECD nemzetközi együttműködést szabályozó többoldalú egyezményhez.

Vajon ezek az egyezmények milyen következményekkel járhatnak a Svájcban bankszámlával rendelkezők számára és szerezhet-e svájci bankszámla információt a NAV egy vagyonosodási vizsgálathoz?

A BANKTITOKRÓL
Magyarországon elmondhatjuk, hogy vagyonosodási vizsgálatok során a tagi kölcsönökön kívül szinte mindig a bankszámlák a leginkább beszédesek az adóhivatali ellenőrök számára. Az adóhivatal részére pedig a magyar bankok kiadják a vizsgált időszakkal kapcsolatos bankszámlatörténetünket, amelynek beszerzési ideje lerövidült az elektronikus megkeresési lehetőség okán.

MI LESZ SVÁJCCAL?
Sokakat érintő kérdés, hogy mi lesz a svájci banktitokkal, mert Magyarország új kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött Svájccal. Nagyon fontos különbség a magyarországi banki adatok kiadásával szemben, hogy svájc nem szolgáltat automatikusan banki adatokat a Svájcban bankszámlát vezetőkről. Ezért egyelőre a magyar adóhatóságnak továbbra sem lesz túl könnyű dolga, hogy a svájci banktitokkal kapcsolatosan információt szerezzen, bár valóban elindult egyfajta együttműködés az országok között. Idáig csak és kizárólag alátámasztott adócsalás vagy gyanúja esetén, konkrét üggyel kapcsolatosan adott ki információkat Svájc, amihez a magyar adóhatóságnak rengeteg információval kellett, hogy bírjon.

Svájci banktitok
Az új Svájci-Magyar kettős adóztatásról szóló egyezmény szerint 2013. januártól kifejezett megkeresésre a banktitokkal kapcsolatosan Svájc adatokat fog szolgáltatni de ahhoz, hogy a magyar adóhatóság érdemi információkhoz jusson a kinti magyar vagyonokkal kapcsolatosan, továbbra is elég széleskörű információval kell, hogy bírjon a magyar hatóság, illetve a külföldi számlavezetés formája is bizonyára befolyásolni fogja ezen kiadásra kerülő információk körét.

HOGYAN JUTHAT A MAGYAR ADÓHATÓSÁG KONKRÉT INFORMÁCIÓKHOZ?
Az egyik ilyen lehetőség a jelenleg is gyakori rosszakarók bejelentései.
A másik ilyen lehetőség, ha a Svájci bankszámlának vagy értékpapírszámlának Magyarországhoz köthető tranzakciós kapcsolatai vannak, mint például átutalások vagy magyarországi értékpapír tranzakciók.
Természetesen továbbra sincs jogi akadálya, hogy egy magyar állampolgár más országban vezessen bankszámlát vagy alapítson céget.

A Svájci Magyar megállapodás aláírása előtt megszületett a sokadik adóamnesztia, amelynek jelenleg nem a hazahozott vagyon (10%-al) megadóztatása a célja, hanem az ország stabilitásának hazahozott vagyonnal történő határozott ideig történő támogatása. Azaz aki hazautalja külföldön tartott pénzét egy saját nevén lévő stabilitási megtakarítási bankszámlára, az állampapírt vásárolhat belőle és 5 év után (a kamaton kívül) adómentesen vezetheti át pénzét a saját bankszámlájára.

Eddig az 5 évig pedig kvázi banktitok vonatkozik vagyonára, ugyanis az ilyen bankszámlát nyitó és őrző bank a stabilitási megtakarítási számláról anonim módon (csak a bank által megnyitott smsz számlák darabszámáról és az smsz számlákon összesen elhelyezett összegről) szolgáltat adatot. Azt viszont nem szabályozza a törvény, hogy célzott megkeresés alapján milyen adatot ad ki a bank az smsz számláról. És mindez biztosítva van, mivel idő előtti kivét akár 200%-os adófizetési kötelezettséget is jelenthet (3 éven belül 200%), márpedig akkor bármilyen esemény bekövetkezése esetén is inkább mindenki hagyja a bankszámlán a pénzét, mivel az adó megállapítása és levonása ebben az esetben nem önadózás alá esik, hanem a „kifizető” bank vonja le és fizeti meg.

A stabilitási számla valószínűleg az anonimitás miatt lesz népszerű, ellenben sokan nem az adóelkerülés miatt tartják külföldön pénzüket. Ezidáig a bankok nem túlzottan lelkesedtek stabilitási bankszámlanyitás terén, sok bank ki is jelentette, hogy nem kívánja portfólióját stabilitási megtakarítási számlával bővíteni.

Összefoglalva kijelenthetjük, hogy Svájc az óriási nemzetközi nyomásnak eleget téve nyitott az információáramlás irányába, ellenben ez önmagában véve nem jelenti a Svájci adótitok és banktitok végét, amely még mindig nagyon erős. Természetesen várható, hogy a bankok védelmük érdekében szerződéseikbe már az új szabályozás szerinti klauzulákat befogják iktatni, a régi szerződéseket pedig módosítani. Mint az egyezményből és nyilatkozatokból is kiderül az új szabályozás az automatikus adatcserét nem teszi lehetővé, így az adótitokban várható komolyabb fordulatot ezen automatikus információcsere intézménye jelenthetné, amit a kormány célként jelölt meg.

Nincsenek megjegyzések: