2016. január 6., szerda

Vagyonosodási vizsgálatok 2016-ban – öntsünk tiszta vizet a pohárba

2015 év végén a sajtó arról cikkezet, hogy „Nem lesz több vagyonosodási vizsgálat”, mert csak büntetőügyben lehet alkalmazni a vagyonosodási vizsgálatok során használt becslés módszerét. A köztudatban pedig sokszor az él, hogy "csak akkor lehet ellenünk vagyonvizsgálat, ha mi azt akarjuk".

A hírnek alapvetően a második fele igaz - azaz becslési eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha büntetőügy van folyamatban - de összességébe véve teljesen téves a megállapítás. Az alábbiakban megpróbálunk „tiszta vizet önteni a pohárba”, ami azért nem lesz teljesen „tiszta”, mivel még nem tapasztaltuk élesbe a NAV idei hozzáállását a vagyonosodási vizsgálatokhoz, illetve még nincs hivatalosan kiadott adóellenőrzési irányelv sem.


Fontos megjegyezni, hogy az adóhivatal már egy ideje ellenőrzési szempontként határozta meg az „adócsalás-gyanús ügyletekkel érintett, illetve jelentős hátralékkal felszámolt cégek tulajdonosait, képviselőit”. Érdekes módon akik kaptak vagyonosodási vizsgálatot nem éppen így határozták volna meg adózói hozzáállásukat.

I. Mi is az a vagyonosodási vizsgálat?
Ahhoz, hogy megértsük a 2016-ban új mederbe terelt vagyongyarapodási vizsgálatok koncepcióját nézzük meg mi is az a vagyonosodási vizsgálat:
A vagyonosodási, vagyongyarapodási vizsgálat nem egy hivatalos kifejezés, a vagyonosodási vizsgálat nem más mint a Személyi jövedelemadó (illetve EHO) bevallásunk utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés. Ha nem egyéni vállalkozókról beszélünk, akkor az Szja bevallásunkat minden év május 20. napjáig kell beadni és az adót megfizetni. Ezt követően tudja az adóhivatal ellenőrizni a bevallásunkat (volt már rá példa, hogy egyes tranzakciók miatt adatgyűjtéses ellenőrzés keretében már előre tudakozódott a hivatal, de ez nem jellemző).

Egy Személyi jövedelemadó ellenőrzés 3 elkülöníthető részből áll:

1, A revizorok megnézik, hogy a beadott bevallásunk megfelelően lett-e kitöltve illetve az azt alátámasztó dokumentumok rendelkezésünkre állnak-e, jogszerűen vettünk-e igénybe például adókedvezményeket.

2, Második körben átvizsgálják a bankszámláinkat és amennyiben kérdéses tételeket találnak azzal kapcsolatosan nyilatkoztatnak minket, illetve adóhiányt is megállapíthatnak a beérkező tételekkel kapcsolatosan. Pl.: cégünkkel ki nem számlázott és a privát bankszámlánkra érkező munkadíjak, értékesítések stb… Ugyanez igaz az ingatlanvásárlásokra, gépjárművásárlásra, kölcsönre, ajándékra, amelyek az adóhivatal számára láthatóak. Amennyiben ezen szerzett vagyonunk forrását nem találják vagy jogalapját nem fogadják el, szintén adóhiányt állapíthatnak meg, akár becslési eljárás nélkül, legalábbis az új gyakorlat szerint ezzel a módszerrel próbálkoznak. Álláspontunk szerint ez a módszer bankszámlák kivételével nem jogszabályszerű.

3, Becslés. Ez az a kritikus pont, amelyet az új szabályok szerint csak folyamatban lévő büntető eljárás során tehet meg az adóhivatal. A becslési eljárás leglényegesebb szabálya, hogy a bizonyítási teher megfordul, azaz a vagyonunk eredetét már nem az adóhivatalnak, hanem az adózónak kell hitelt érdemlő módon bizonyítania! Vagyonosodási vizsgálat során az adóhivatal számára bevált módszer egy napi bontású idősoros vagyonmérleg felállítása, amely napi szinten nézi, hogy rendelkezhettünk-e annyi készpénzzel, amely a készpénzes kiadások fedezetéül szolgálhat.

ÚJ ELLENŐRZÉSI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA
Az adóhivatal már a 2015-ös évben új módszert próbált arra kidolgozni, hogy ne kelljen becslési eljárást alkalmaznia. Ennek eredményességéről, majd az első ilyen bírósági eljárás lezárultát követően lehet nyilatkozni. Tehát ebből megállapítható, hogy az adóhivatal nem csak becslés alkalmazásával próbál „vagyonosodási vizsgálat” keretében adóhiányt megállapítani, adóhatósági szinten egyelőre sikerrel. Ezzel elejét is vehetjük annak a feltételezésnek, hogy nem lesz több vagyonosodási vizsgálat vagy csak büntető eljárás esetén.

Kijelenthető az is, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatok egy részénél ezidáig is volt büntető eljárás folyamatban, de sok esetben előbb volt a becslési eljárás folyamatban mint a büntetőügy. Ez azokban az esetekben amikor a hivatal becslést akar alkalmazni mindenféleképpen megfordul, de nem jelenti azt, hogy előre nem kezdheti el az iratok és bizonyítékok összegyűjtését a hivatal.

II. Egyes adókötelezettségek ellenőrzése, mint a vagyonvizsgálatok előszele
Fontos megjegyezni, hogy ugyanazokat az információkat, mint amelyekre a bevallások utólagos vizsgálatához az adóhivatalnak szüksége van „egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló ellenőrzés” során is be tudja szerezni. Erre idáig leginkább statisztikai illetve határidő szempontból volt szüksége az adóhivatalnak. Amennyiben az adóhivatal egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló vizsgálatot rendel el, akkor nem tud adóhiányt megállapítani, csak bírságot kiszabni. Ellenben a legfontosabb, hogy ez nem teremt lezárt időszakot azaz az összegyűjtött információk tekintetében (elévülési időn belül) bármikor elrendelheti a bevallások utólagos vizsgálatát! Akár a büntetőeljárást megvárva vagy ezirányú jelzését követően, ha arra szükség van. Az eddigi gyakorlat szerint inkább a vagyonosodási vizsgálat befejezését követően tett feljelentést a hivatal (ráadásul ilyen ügyekben nem túl nagy számban, bár már régóta rebesgették az ilyen irányú büntetőügyek bővülését, amelyről írtunk is), ami most megfordulhat.

III. Mi az ami várható 2016-ban a vagyonvizsgálatok elrendelése tekintetében?
1, Költségvetési csalásos (adócsalás) illetve cégvagyon kimenekítéses ügyekben, ahol büntető eljárás van folyamatban nagy valószínűséggel el fognak rendelni vagyonosodási vizsgálatot.
2, Új módszerek kidolgozása, amelyekkel lehet adóhiányt megállapítani büntetőügy nélkül is. Ezzel már 2015-ben találkoztunk és megkezdődtek az első ilyen megállapítások.
3, Első körben „egyes adókötelezettségekre irányuló ellenőrzések” elrendelése és ha ezen összegyűjtött információk alapján úgy ítéli meg a hivatal előbb büntetőeljárás kezdeményezése, majd a bevallások utólagos vizsgálatának elrendelése.
4, Céges vizsgálatokkal kapcsolatosan megállapított adóhiányok tekintetében tett feljelentések kapcsán a magánszemély vagyonvizsgálatának kezdeményezése.
5, A vagyonosodási vizsgálatok kiindulópontja nagyon nagy számban idáig a feljelentés volt. Rosszakaró, konkurencia, munkavállaló stb… Több bejelentés volt, mint ahány vizsgálat indult. A bejelentésekkel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy elméletben ezeket csak akkor vizsgálja az adóhivatal, ha a feljelentő a saját adatait is megadja és konkrét dokumentum kerül becsatolásra az adóval való trükközés mikéntjéről. Mivel ez az esetek elhanyagolható részében történt meg ezért, mint kiindulópont valószínűleg nem lesz meghatározó, ellenben nagy eséllyel hamarabb fog a büntetőügy megindulni, mint az Szja vizsgálat.
6, Mennyi vizsgálat lesz? Sokak szerint kevesebb vizsgálat lesz. Jóslatokba nem szeretnénk bocsátkozni, de ha kialakul a vizsgálatok új módszere nem gondoljuk, hogy sokkal kevesebb vizsgálat lesz az eddigi évi 2-3 ezer vizsgálathoz képest. Ellenben az biztosan állítható, hogy sokkal izzasztóbb lesz egy vizsgálat, mert senki nem szeret a nyakában egy büntetőüggyel élni.

IV. Milyen típusú (BTK) büntetőügynek kell folyamatban lenni, ahhoz, hogy becslési eljárást alkalmazhasson az adóhivatal vagyonosodási vizsgálat során?

Érdekesség képpen összeszedtük azon BTK-s cselekményeket, amelyekkel kapcsolatban ha eljárás van velünk szemben akkor már minden adott a hivatalnak a becslési eljárás alkalmazásához. Elég hosszú a lista, amelyet ide kattintva érhet el: BTK-s bűncselekmények, amelyek esetén becslési eljárást alkalmazhat az adóhatóság vagyonosodási vizsgálat során

Adóellenőrzéssel kapcsolatos kérdéseivel illetve folyamatban lévő adóellenőrzéssel forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken. Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda Kft.

Nincsenek megjegyzések: